Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)

1916-08-06 / 62. szám

Szatmár-Németi 1916. augusztus 6. SZATMÁRI HÍRLAP 3. ennek a világháborúnak az iszonyuságát föl­idézték. Ugylátszik, ennek a terhe alatt került a szanatóriumba, hiszen azt mondják, hogy elfelejtett beszólni és csak dadog, szóval hülye lett. A sorsa a himesszárnyu, a napfényben kergetöző lepke sorsa, a melyből selymes báb, végül pedig utáiatos, muszkáló hernyó lesz. Csatákba induló harangok. A ha­rangokról, melyeket az egyházak felajánlot­tak, hogy belőlük ellenséget legyőző ágyút öntsenek, a következőkkel számolhatunk be. Az érsekájvári vasúti állomáson, egyik nyi­tott raktárhelyiségben., szokatlan leheráruk vártak elszállásolásra. Összegyűjtve sok kicsi és nagy harang sorakozott szép harci rend­ben egymás mellett s nem volt egy sem a Bök között, amelyiken mezei virágokból bi­zonyára áhitatos lélekkel font koszom ne hirdetné azt, hogy az eleddig istentiszteletre hivó harangok a háború szavát fogják ezután zengeni. És a falvak népe szeretettel külai a haza hivó szavára a harangokat, bármeny­nyire is fájni fog nélkülözésük. Amikor a harangokat tekintetünkkel végig simogattuk és elméláztuak a háború molochjáról, mely még ezt is megkívánta, akkor állt meg egy csapat orosz hadifogoly a harangok előtt. Szörnyen bámulták a sorakozó harangokat, mígnem az egyik, Nikolaj arca feldorült az örömtől. Nem lehetnek már messze a mieink, — mondá újságolva társainak, a magyarok az orosz seregek elől már eldugdossák a ha­rangjaikat. Szegény Nikolaj, ha tudta volna, bizony nem örült volna annyira a harangok­nak, mert azok a harangok nemsokára a ha­lált fogják zúdítani az ő muszka testvéreire. Ny. A sMagfasra esneit olaj ág1. Az Üdvözítő fáradtan pihent. Gyer- mekoket hoztak hozzá. De a tanítványok nem akarták a fáradt mestert zavarni. A Mester azonban észrevette a gyermekeket és atyai szeretetének egész melegével mondotta: — Engedjétek hozzám a gyermekeket. Krisztus helytartója a pápa, a békes­ségnek apostola is szinte befefáradt a békes­séget szorgalmazó munkájába. De pihenni ő sem tud. Ő is az mondta most, az elmúlt va­sárnap . . . — Engedjétek hozzám a gyermekeket. És jöttek, mentek az ősz pápához Róma gyermekei. Három ezer gyermek, kik a pápa óhajára az nap áldoztak és képviselői voltak az összes áldozó római gyermekeknek: jelentek meg a pápa színe előtt. * Micsoda fönséges jelenet volt ez ! Az ősz pápa, a békesség fehér apostola előtt három ezer gyermek. Pompili bíboros tolmácsolta gyermekek lelkének érzelmeit. A pápa hosszabbb be­szédben válaszolt. Azt mondotta, hogy : — Nagyon természetesen, Európa összes gyermekeihez intézett ama kérelmének, óhajá­nak, hogy a szomorú évfordulón minél számo­sabban járuljanak az Urasztalához, elsősorban Róma gyermekei feleltek meg, akik Krisztus helytártójának szivéhez legközelebb állanak és törekvéseit, óhajait, szenvedéseit közelről ismerik. A pápa ismételten szomorúsággal kérdezte önmagától, vájjon azok, akik távol állanak a harcmezőtől, Krisztus szellemében és az időknek megfelelő bünbánatban élnek-e ? Neki azonban úgy tűnik fel, hogy az arcokról nem a bünbánás készsége és vigasztalanság olvasható le és hogy a világi élet csábítása­itól mindennek ellenére nem tudják magukat távoltartani. Reszketve az emberi nem üd­vösségéért, a pápa gondolkodásában és re­ménykedésében, a gyermekek ártatlanságához menekült, mint ahhoz a leghatalmasabb esz­közhöz, amely az isteni segítséget előidéz­heti. Amaz intelmei, hogy rakják le a fegy­vereket és a józan értelem és az igazságosság utján keressék azt az alkotást, amely e meg­becstelenítő embergyilkolásnak véget vethet, eddig hiábavalónak bizonyultak. Á pápa azt kí­vánja, hogy az emberi társadalom határt szabjon a gyűlölködésnek és mészárlásnak és újból a békének, a munkának és a kiengesz­telésnek szentelje magát. A pápa nem for- mulázza meg azokat a terveket, amelyek szerint ez megtörténhetik, mert attól fél, hogy e javaslatok fiainak, akik neki mind egyaránt kedvesek, nem lesznek egyenlőkép­pen megfelelők. Ezért arra szoritkazik, hogy óhajait megismételje és ezt a feladatot a Mindenhatóra bízza, akinek képviseletében gyakorolja az igazságot, könyörületet és meg­bocsátást. A Mindenható felsőségget fog ren­delkezni az emberek szándékaival, hogy az emberi nem a legfőbb jó útjára térjen. ... És most fenségesen szép jelenet következett. Á szentatya azzal a felszólítás­sal fordult a gyermekekhez, hogy: — Emeljétek fel gyermekeim magasra a kezetekben levő olajágat, mint a békes­ségnek jelvényét. A gyermekek magasra emelték az olaj­ágat, a szentatya aztán áldását átadta a tér­deplő gyermekekre . . . ... Lehet-e szebbben, érezhetőbben kifejezni a népek forró vágyát a békesség után ... mint itt történt. Hiszen a gyermekek bár még most nem a kibontott öntudatossággal — szenvednek és főleg fognak szenvedni a rettenetes vérhullás, emberpusztulás után. Az ő apjuk, testvérük vére áztatja Európa földjét . . s hagyták itt övéiket . . örökre. A gyermekeknek van tehát joguk, okuk figyelmeztetően magasra emelni a békességnek olaj ág át. • A pápa előtt megjelent háromezer gyermek . . . Európa öszzes gyermekeinek nevében emelte magasra a béke olajágát . . . Megértik, meglátják-e ? — azok kik e vérontásért, felelősök Isten és emberek előtt. A­Ha kanyar van, minden van. Ha kenyér nincs, semmi sincs. Ez a régi mondás szomorú beigazolástnyert városunkban is,csak­nem két héten keresztül. Már nem is említ­jük azokat a jeleneteket, melyeket a pók üzletek és lisztkereskedések előtt igazán sziyfájdalmmal és hazafias aggodalmakkal szemléltünk. De tüszurást éreztünk, mikor az utcán hangos szót, kifakadásokkal teljes panaszokat kellett tűrnünk, elviselnünk : — A gyermekeim már egy hát óta egy falat kenyérhez nem jutottak. — Megbetegszünk, elpusztulunk, ha ez még tovább tart. Ki és kik ezekért az állapotokért fele­lősek ? Hiszen le nem tagadható, hogy búza készletünk még mindig van. Hát akkor hol a hiba ? A csütörtököt, csődöt mondott Hadi- termény-központ rendszerében. Ez már ta­gadhattam Nagy felelősséget vállalt, mikor az ország élelmezését kezébe vette. És — mint Tisza István miniszterelnök is bevallotta — nem tudott beletanulni. „A Haditermány- központ, is beletanul már“ — mondotta Tisza. Pedig idáig is nagy tandijat fizetett neki az or­szág. Sok keserűséget és hulló könnyet. Mint halljuk, már érkezett vagy 300 mótermázsa liszt. Még 500 ram. fog érkezni. Ez nekünk nem biztositék, ez nem megoldása a kenyér és liszt kérdésének. Meg kell könnyíteni a város polgárságának a búza beszerezhetését. Nagy tévedésben van a miniszterelnök. Félre' van vezetve, hogy pl. a nagyobb városok tisztviselői a boltból szokták beszerezni liszt- szükségletüket. Az a tisztviselő nem megy a tömeg közé, hogy esetleg inzultálásnak tegye ki magát. Pofonokat is kapjon. A tisztviselők beszerzési összegét is, okos tisztviselő a ké­ny érbiztositására fordítja. Mert ha lisztje ós kenyere van, sok mindene v«n. A kitüntetések naplója. Soron kívül. Neubauer Elemér 12. h. gyalogezredbeli gép­puskás szakaezparaucsnokot, ki a tvolhyniai harcokból négy sebbel került helybeli katonai kórházba, soronkivül hadapróddá léptették elő. — Dr. Both Jenő cs. és kir. törzsorvos, az ellenség előtt tanúsított kitűnő ós önfel­áldozó szolgálatainak elismeréséül a Ferencz József-rend lovagkeresztjét kapta. Egy millió perc a világháborúból. Egy tudós számítása szerint 1916 julius l én dólelőt 11 óra 40 perckor éppen egy millió perc múlt el azóta, hogy a világháború meg­indult. Hány hadseragszállitót Ítélt el a Kúria. Égy fővárosi heti lap közli azoknak & névsorát, akiket 1916. év január 1-étől hadseregszállitási csalások ós visszaélések miatt a Kúria elitéit. A névsor összesen 102 nevet tartalmaz. A reájuk kirótt büntetések kitesz 226 évet, melyben börtön, fogház ós fegyház a legtarkább egyvelegben van kép­viselve. A kirótt pénzbüntetések összege 265 ezer 660 K. A szabadságvesztésnél a 8 évi fegyház a maximum. Bizony szomorú adatok. A börtönbüntetés az igazságszolgáltatásnak ténye. A kirótt pénzbüntetés nem igen folyik be teljes mértékben vagy ha igen: bizányára lényegesen kevesebb lesz, mint a mennyi kárt az államnak és hadseregnek okoztak. Teljes tragikusnak az elitólteket illetőleg sem tekinthetjük az adatokat. Hiszen a szabadulás után ezek a szállítók nem fognak éhen halni. Van . . van még a szállításból jó depóban. A falmiliának is jutott talán a sok ezrekből, ta­lán milliókból valami. Deák Jánost, egyházmegyénk papját a bölcselet doktorává avatták közelebb a kolozsvári egyetemen. Egy irgalmas néne haláláról a kö­vetkező jelentést vettük: Tetszett a Minden­hatónak szeretett rendtársnőnket Gerdenich M. Matild fogadalmas nénét életének 31 évé­ben a paulai szent Vinczéről nevezett irgal­mas nénék társaságából az 1916. évi augusztus 1-én este V29 órakor Fülesen kiszólitani, miután szent hivatásában Istennek 12 évig hűsége­sen szolgált. Ajánljuk lelkét ájtatos imáikba! Szatmár-Németi, 1916. aug. 2-án. Nyugodjék békében. Az eliiljáróság. A helyettes főkapitány, dr. Schik Elemér átvette a rendőrség vezetését. Bi­zony erre nagy szükség is van. Mert a rendőr­ség vezetőjének egész embernek ós kizárólag főkapitánynak kell lennie. Szinte bámultuk Hajdú Károly volt h. főkapitány munkaké­pességét. Hiszen a katonai ügyosztály veze­tőjének is rogyásig való munkája és fólem- leíes felelőssége van. Es Hajdú Károly vitte mind a két hivatal vezetését. Régen ismer­jük Hajdú Károlynak munkabirását ós szor­galmát. Tiszta örömmel hallottuk, hogy a közgyűlés anyagilag is elismeréssel volt iránta. De most, hogy a h. főkapitányi állásban is vitte a dolgát, igazán még inkább ismerjük. A h. főkapitánynak pedig igen sok dolga lesz. Neki olyannak kell lennie, mint a me­sebeli indusnak. Száz kezének és száz sze­mének kell l.ennie. Hogy miért? Közelebb megmondjuk. Minden felé — nyúznak. Például: X polgártárs vitt egy üstöt rézbeváltó hivatalo s üzletbe. Á rézbeváltó forgatja, emelgeti. Nincs olyan mérlegem, — mondja — ahol most meg­mérhetném. Becslés — 40 K. És azzal egy kis papiroson nyugtázza a 40 K értékű réz- üstöt. (Pedig a nyugtázásra nyomatott, hiva­talos formula van.) — Nem annyi az, uram. Engem ne nyúzzanak. Az üst nem 40 K-t ér. En oda­adom ingyen a nemzetnek, de megnyuzni nem engedem magamat. Adja ide azt az üs­töt. A rézváltó meghökken. — Maga adja vissza előbb a nyugtát. — Az nem adódik vissza — mondja a polgártárs. A rózórtékelő aztán szép széra fogta a dolgot .... @yümölCBközponf. A folyton foko­zódó gyümölcsdrágaság ellen való védekezés céljából azzal a tervvel foglalkoznak, hogy gyümölcsközpontot állítanak fel. Néhány gyü­mölcsfajtára vonatkozólag már rövid időn belül életbe léptetik a központot. E tárgyban ülés is volt már a földmivelósl minisztérium­ban. TJgy lászik, még mindig kevés a fóka és sok az eszkimó. Egy kis hirdetés. Az alábbi apróhirdetés jellemzően a mai időkhöz egy kis felvidéki lapban jelent meg: „Egy idei liba vételéhez pénzes társ ke­restetik. Ajánlatokat „vasárnapi ebéd* jeligével a ki- adóhivatalba kérek.“

Next

/
Thumbnails
Contents