Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)
1916-12-13 / 99. szám
Szatmár-Németi, 1916: december 13 ______ „SZATMÁR HÍRLAP“ fe jezi ki Tanódi dr. bizottsági tag,ho<ry egy bizottságot kellene alakítani, mely az álelme zési akcióba beleszólhatna. Polgármester nem látja szükségét a bizottságnak. A csendőri túlkapás minden egyes esetben vizsgálat tárg}Ta volt. Csaba Adorján főispán a hadikölcsön érdekében szólal fel s meleg szavakkal kéri a város közönségét, hogy az V. hadikölcsönre is nyissa meg áldozatainak forrását. A közgyűlés elhatározta, hogy Szatmár városa 400 ezer koronát jegyez az uj hadikölcsönre. A csendőrséggel való újabb szerződés megkötését, a béke után való időre halassza a közgyűlés. Ezután a rendőrség újjászervezéséről volt szó, mire a közgyűlést befejezték. Ä2 országos gyász terminusa. A hadsereg tisztikarának hivatalos és szigorú gyásza december 17-én jár le. Ettől kezdve a színtársulat a zenekart is megkapja. Homioskó Athanáz. A pár hete el hunyt Homicskó Athanáz, (utolsó tehetséges képviselője Jankó János iskolájának) rajzaiból kiállítást rendeztek a fővárosban az Eggen- berger féle mükereskedásben. Homicskó a mi városunkban végezte gimnáziumi tanulmányait. Itt tett érettségit jeles eredménnyel. Apja igen kedvelt tagja volt a szatmári társadalomnak. Pénzügyi tanácsos az akkor még itt székelő pénzügyi hivatalban. Az elhunyt neves rajzoló országos hirt vívott ki az élclapokban megjelenített alakjaival. Felfo gása magyar volt és tiszta humorban szikrázó. Rajzbeli raffineria nem volt sajátja, hanem tárgyának legobjektiv felfogásával ha tott. A jellemzés volt fő erőssége és az, hogy nem végzett viviszekciót- áldozatán. Derűs, ugrató kedvet fakasztott — minden rossz vagy ölő szándék nélkül. Homicskóval kihalt nálunk az igaz humor rajza. Ma talán már jobban tudnak rajzolni, do hiányzik a raj ból a szeretet melegsége és igazság szeretető nélkül. Adomány a sebesülteknek. A görög kath. németi egyház 30 K-át, a Szatmárnémeti' görög kath egyház pedid 25 K-át adományozott. az Oltáregyesületnek a helybeli sebesült katonák karácsonyi megajándékozására. Előszedik az exiiat pénzt. Mindnyájan tudtuk, hogy a forgalomból hiányzó ezüstpénz valahol a ládafiában pihen. Jó öreg királyunk halálának kellett elkövetkeznie, hogy a sok pihenő ezüslgarmadát megmozdítsa. Hogyan, hogyan sem, hire futott, hogy nem érvényes már az a pénz, melyet a in<g- boldogult király arcképe ékesít. Ez a vészoir lett a varázskulcs, mely megnyitotta a Wert beimnél is jobban zárt falusi pénzszekrényeket. A koronák, a két és ötkorouások előkerülnek. A Vörös Kereszt Egyletnek a múlt héten népes választmányi gyűlése volt dr. Kölcsey Ferencné elnöklésével. Elnök szép szavakkal ad kifejezést ama mély gyásznak, a mivel az egyesület is elbúcsúzott nagy királyától. Aztán n pénztáros tett jelentést. E jelentésre még visszatérünk. Megbeszélték a karácsonyi ajándékozások ügyét, végre meleg ünneplésben részesítették Szlávy Dezsőnó alelnöknőt, mikor a jelentésből kitűnt, hogy a vasúti üdülő állomáson január 1-tői dec. 1-ig 21 ezer 436 utazó sebesült és beteg katona kapott meleg ételt. Halálozás. Dr. Frieder Adolf ügyvéd meghalt. Városunkban köztiszteletnek örvendő régi aiakja volt az elhunyt 72 éves öreg ur. A vonatkésések. A háborúban és az előtt is minden dicséretet megérdemelt az államvasut. De a legkiválóbb szervezete mel lett sem kerülheti el a vonatok késését. Különösen a háborúban, amikor ezeknek a késéseknek legtöbbször katonai oka van. Kellemetlen ez főleg a vidéken, ahol a vasúti legtöbbször kilométerekre van a várostól. De a városban is néha órákat kell vesztegelni, mig a vonat végre megérkezik Nagyon üdvös Pécs városának inózkedése, mellyel ezt a pályaudvari hiábavaló ácsor- gást megszünteti. Á városháza kapuján kifüggesztett táblán közlik a vonatkéséseket. Áz utazók jobban oszthatják be idejüket és ha már késik is a vonatjuk, a késés miatt idejükből még sem veszítenek. Hja nálunk I Még az óráink is botrányos különbözetekkel súlyosbítják az mtazó közönségnek helyzetét. Nincs aki rendet teremtsen az óráknak együttes járásában. Fittyet hánynak a közönség érdekeinek. Mig egyszer aztán erősebb eszközökhöz nem nyúl maga a közönség. Körséták, A követke?ő sorokat vettük : A járdákon nemsokára a taligák, a szekerek és toló jármüvek fognak közlekednie A gyalogjárók kiszorulnak a közútra. A kocsik, szekerek útjára. Semmi Dóven nevezendő gond nem esik arra, hogy a gyalogjárókat le ne szorítsák a talicskások és mimások a sárba, melyen keresztül eljuthatunk a kocsi- utakra. Aki körsétákat szokott tenni és megfigyelni, az megírhatta voln már ezt a lehetetlen állapotokat. (Megírta. Szerk.) Ami pedig a „korzón“ történik, az már igazán akasztófa humorba való. A tanuló kisasszonyok seregestül érkeznek a korzóra és 10-es lo-ös keresztsorokban úgy viszik át és keresztül magukat, mint vitték a létrát a palá- diak az erdőn, elpusztítván előttük minden fát, ami útjukban volt. A közönség kigyó- vonalban sétál s a lökdösósben, taszigálásban rekordra törekszik. Bizony, ami közönségünket meg keilene tanítani az iilemes és okos sétálóéra, járásra. Erre szép példát ad többek közt Kassa. A hol a korzón két sorban halad a közönség. Egyiken a menők, másikon —a jövők. Aki megcaufolja a maximálist. Éppen a múlt szamunkban közöltünk egy tréfás levelet a maximális árhoz. Hogy maximális uramat több városban már a mészárosok is — kilóditották. Olcsóbban mérik a húst, mint Maximális ur kegyesen parancsolja . . . Egy mészáros, Márkus Sámuel városunkban is — kilóditja maximális uramat (Eötvös utc i 3. szám ) Kídubohalott, hogy 5 korona 20 fillérjével árulja a marhahús kilogrammját. A többiek 7 K 20 fillér, sőt 8 korona 80 fiiIlér árakon vámolnak. Hát. ez csak annak bizonysága, hogy bizony hibáztak, mikor maximális urnák olyan árakat engdtek — már a kezdetek kezdetén is. Mert lehet lej- jeb csak — akarni kell. A város jegyxáae az ötödik hadi- kölosönro. Szatmar Németi szab. kir. város közpénztára képviseletében dr. Vajay Károly kir. tan polgármester lüOOOO koronát jegyzett az ötödik hadikölcsönből. A polgármester a jegyzéseket a következő helybeli pénzintézeteknél eszközölte: Az Osztrák Magyar Bank szatmári fiókjánál 20000, a Szatmár- Németi Népbank, a Szatmári Takarékpénztár Egyesület, Szatmárvármegyei Takarékpénztár, Szatmári Gazdasági és Iparbank, Szatmári Kereskedelmi és Iparbank, Szatmári Hitelbank, Szatmári Termény és Hitelbank és a Szatmári Leszá nitólóbanknál pedig 10—10.000 K-át. (Olv. közgyűlési tudósítást.) Hirdetmény. Polgármester ur 9315/1916 ein. sz. határozatrval a favágást 1917 január 31 ig terjedő időre ölenként 14'korona munkabérben maximálta. Nyilvántartott favágók kötelesek ezen munkabér egységért a fa fel- vágását teljesíteni. A ^maximális munkabér áthágása kihágást képez. Szatmár-Németi, 1916 december bó 11-én. Shik h. főkapitány. (Jo lenne azt is részletezni : hány darabra vágva a hasábot ?. Éirakva vagy csak felvágva, mert itt lesz a maximalis agyonü lése. Szerk.) Hátralékos megrendelő olvasóinkat ismételten és sürgősen kérjük, hogy a lap diját beküldeni szíveskedjenek. A nyomdai viszonyok ma oly nehéz helyzet elé ál lítják a lapot, hogy csak a legmeszebb menő áldozatokkal tartható fenn. Ehhez képest, lapunk előfizetési diját nem emeltük. Csak azt kérjük, hogy az előfizetést küldjék be, mert e nélkül még az áldozatokkal sem lehet lapot fentartani. Innan-onnan. Megadóztatják az érték- növekedést. Pl. a telek adót, illetve az ingatlant nem a jövedelem, hanem a növekedett érték után adóztatják majd meg. A házak értéke és vételkedve rohamosan emelkedik. — A Times keményen leckézteti az oláhokat, hogy ósdi elmaradt módon harcolnak. — Az anglus családokban ez idén nem lesz kará3 csonyi ajándék. Hadi célokra adják. — Drágább lesz a cukor.. A répáért magasabb árat szednek — a cukor gyárosok kérik, hogy a finomított cukor árát mmázsánként 30 koronával emelhessék. A cukor jegy is meg van szemólyenkint, havonta egy és egynegyed kg. — Angliában rövidesen hústalan napokat rendelnek. Nos az anglus is? — Nápolyban 3 napon átnem volt kenyér? Nos, a talián is? VÍ(Íék. Osanáloa. Á csanálosi ifjúság karácsony másod és harmad napján háborús jótékonyság céljából ünnepséget rendez. Előadják: Bodnár Gáspárnak „A Jézuska ól“ ciraü karácsonyi színdarabját. Lesz szavalat, szabad előadás és ének. Előadják felvonás közben Pataki Lajos Pásztordalát. Á közönség pártfogását kérik a jótékony cél szent érdekében. — Elmentek a harangok. Az ungvári r. kath. templomból a három harang közül kettőt elvittek — ágyúnak. Az u. n. középső és kis harangot f. hó 11-én vették le s adták át. Mindenféle iskolai nyomtatványok kaphatók a Pázmány-sajtó könyvnyomdában. Szatmár-Németi, Iskola-utca 5. Mi lesz a ruházati cikkek maximásával ? Kétségtelen, hogy az élelmezés kérdése a legfontosabb ügye most az országnak s teljes elismerés illeti. meg a közélelmezés diktátorát, aki már, több intézkedésből kitűnik, erélyes kézzel fogott neki a rendcsinálásnak. De gondos ruházkodása dolgáról se volna szabad elfeledkeznie, mert minél beljebb megyünk a háborúba és minél jobban lerongyosodunk, ez a kérdés annál fontosabb lesz. Annál sajátságosabb, hogy senki sem törődik vele, nemcsak a kormány nem, de még a sajtó sem. Mialatt a sajtó az ólelmiszeruzsorások ellen hadakozik, azalatt a ruházati cikkekkel kalmárkodók szemérmetlenül fosztbgalják a vevőket. Hallatlan, ami egyes ruhásboltokban történik. Olyan árakat követelnek egyes cikkekért, ami egyenesen vérlázitó. Egy ingért, aminek az ára még a háború első esztendejében 4 50 korona volt! ma 12, 14, 20 koronát mernek követelni. Nem száz, hanem két háromszáz százalékkal emelték egyes ruházati cikkek árát. És ami a legföl- háboritóbb, nem friss áruért, hanem a régi visszamaradt portékáért követelnek horribilis árakat. Azzal az indokolással, hogy az sokkal jobb, mint a háborúban készült silány és komisz portéka — ami különben igaz lehet. Be kell kukkantani a kirakatokba. Olyan rongyszövetü ruháért, amely azelőtt 40 korona volt, ma 120—130 koronát követelnek. A csak kissé jobb szövetből készült ruhának pedig 200—250 korona az ára. Egy inggallérnak negyven fillér volt az ára, most komiszabb anyagból készült és 1.60, sőt 1.80 koronába kerül. A közönséges cipőknek 80—100 korona az ára. Egy közönséges kalapért 18—20 koronát követelnek. Hetven centiméternyi harisnyagumminak 4.20—4.80 az ára. Egy spulni cérnáért 2 koronát kell fizetnünk és igy tovább. Ezek csak hirtelenében elősorolt cikkek, de igy van ez minden árunál. Így van ez a gyermekruháknál is. Ezekkel a cikkekkel is gyalázatos uzsorát űznek egyesek. Az az ellenvetés természetesen nem állja meg a a helyét, hogy ruházkodási cikket nem kell föltétlenül vásárolni, mert elvégre rongyosan és m zitláb még sem járhatnak az emberek. És idővel a legjobb ruha, a legerősebb fehérnemű is elszakad, megkopik, a legjobb gallér is kifoszlik, a legkeményebb talp is szétmálik. • A háború pedig már harmadik esztendeje folyik és igy alig van ember, akinek nem volna és nem volt már is egyik vagy másik dologra szüksége. Ha pedig bemegy a boltba és csak lsét három inget akar vásárolni, félhavi jövedelmét ráköltheti erre. Ha megjegyzést kockáztat a szemérmetlen uzsora miatt, gúnyosan az arcába nevetnek, vagy durván leintik. Igazuk is lehet, ebben az országban minden szabad. \
