Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)
1916-12-13 / 99. szám
X XV, évfolyam. Szatmáp-Németi, 1916. deeembep 13. 99. szám. (HETI SZEM POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LALP i ÓFIZKTÉ81 ÁRAS. 10 K — f. j Negyedévre — i h 60 f. 6 , — ,| Egyes szám ára 6 fillér. Tanítóknak és kézműiparotoknak egy évre 8 korona' Amerikai Egyesült-Áüamokba — égés* * évre 8 dollár. Egész évre félévre — Tapintat és szigorúság nem ellentétes fogalmak. Sőt éppen egymás mellett kell haladniok. A tapintatlanság legtöbbször a zsarnok rémes alakját verik fel azoknak lelkében, a kik a törvények, rendeletek megtartásáért áldozatokat és szenvedéseket hoznak a haza oltárára. A tapintat lelket önt abba, a mi zsarnokságnak és lelketlenségnek látszik. A tapintatlanság lázit ott, a hol tapintatossággal párosult szigor és szigorral párosult szeretet szelíd igába tudta volna hajtani az áldozatos lelkeket. A magyar ember tud szenvedni, nélkülözni és lemondani. Ha vele jót, emberségesen bánnak: az ingét is odaadja. De ha érzi, hogy embertelenül szorítják: olyanná iesz, mint az acélrugó. Mentői erősebben nyomják lefelé: annál hatalmasabban és visszatarthatlanul pattan felfelé. A magyar ember az osztó igazság érzetével születik. A bölcseleti iskoláknak tanulása nélkül az élet könyvéből tanulta a jogegyenlőséget. Az a gondolata, hogy másnak is csak ennyi jut: erőt, kitartást és megnyugvást ad az ő lelkének. A fő és székvárosnak becézése, kivevése a rekvirálás alól — nem sorozható a tapintatosság erényei közzé. Száz és egy okból. A tapintatlanság sokszor nagyobb bajt, elégedetlenséget, zavart, felháborodást hoz a lelkekre, mint maga az ellenség. Halljuk, hogy a vármegyei köz- igazgatás ülésén kendőzetlen és viharos felszólalás történt — az élelmezési rekvirálás tapintatlan, a célon túllövő erőszakos és inodortalan eljárások miatt. Kár, nagy kár, ha a hatalom birtokosa, e súlyos, nehéz időben hatalmának felfogásában csakugyan tultengósbe esik. Hiba volna a lány haság, a szigor hiánya, a lelkiismeretnek lanyhasága. De hiba, sőt végzetes következmények forrása a tapintatlanság, a korlátlan hatalomnak brutális módon való éreztetése a dolgozó köztisztviselők és néppel szemben. A lelkeket kell meggyőzni, megnyugtatni, mert csak akkor lesz lelke a rendeleteknek felfogásában és teljesítésben egyaránt. Rend a lelke mindennek; de úgy látszik a Felelős szerkesztő : BODNÁR GÁSPÁR. Szerkesztőség Arany János-utea 44 Ide kell küldeni minden i lap szellemi részét illető közleményeket, leveleket. La ptuiajd oijos * SZATMÁR-BGYHÄ7WBGYE1 IRODALMI KOR. rend végrehajtásában sokszor hiányzik a normális, rendes lélek. Lélek nélkül pedig győzni nem lehet. Itthon sem. Csak benső forradalmat lehet vele elérni. Pedig a benső fórum egyensúlya adja meg a külső nyugalmat és csendességet is. A vármegye megadta az első visszahatás szavát. E visszahatást kicsinyelni és fölényes gesztussal elintézni: veszedelmes dolog lenne. Idején Írjuk, hogy tapintat és szigorúság nem ellentétes fogalmak. Az élelmezési biztosnak Írjuk. És a ki ezzel a nagy értékkel nem rendelkezik; a ki hatalmának birtokában lelke egyensúlyát és a szeretetnek mindig szükséges érzetét elveszti: az tegye le hatalmának birtokát és szolgálja hazáját más téren . . : Mert itt — veszedelmet jelent. Kir. Tanácsos, Polgármester urí Úgy tapasztaljuk, hogy Kir. Tanácsos, Polgármester ur rajongó hive — a centralizálásnak. Vagy legalább beadta a derekát neki. Egy hatósági boltba terelni mindent. Egyes üzletben árusítani a lisztet is, a húst és minden mimást, ami csak a mai nehéz, küzdelmes élethez tartozik. Teljes mértékben honoráljuk szerető rajongását a centralizálások iránt. Meg vagyunk győződve, hogy tiszta jóakarat és érdektelenség, valamint a védelem gondolata vezérli. De Kir. Tanácsos, polgármester ur . . . a jóakaratot, a legtisztább szándékot is keresztül huzza sokszor a gyakorlati élet. Ennek a centralizálásnak, együvé terelésnek olyan árnyoldalai, időt, munkát és pénzt rabló csápjai vannak, hogy ha egymás mellé állítjuk a centralizálásnak előnyeit és hátrányait: a mérleg egyensúlya megbillen és a centralizálásnak értékét csúffá teszi. Sőt nyíltan és határozottan feltárjuk Kir. Tanácsos, Polgármester urnák, hogy a centralizálásnak veszedelmes következményei is lesznek. Nem tudjuk, foglalkozott, foglalkozik-e Kir. Tanácsos, Polgármester ur a tömeg lélektanával. De a foglalkozás nélkül is tudni lehet, hogy a tömegindulatokat, a sokszor elhárítható elégedetlenséget, az izgatás anyagát semmi a világon nem érleli úgy, mintha a tömegnek napról-napra bő alkalmat nyújtunk arra, hogy egy táborba kerüljön, egymást izgassa és a tüzet önönmaga élessze. Kis bajokból nagyot csinálhasson, látszólagos, vagy futólagos hiányokat felfújjon. A tömegnek mentői nagyobb arányban való eloszthatása a mai időben az itthoni állapotnak egyik leghatalmasabb védelme. * Úgy halljuk, hogy Kir. Tanácsos. Polgármester ur makacs ellenzője volt s talán A kiaddóhivatal: iIIhlö otbzes küldemények, pénzek, hjr detések sth. Pintér József kiadóhivatali főnök címére Egyházmegyei Alapítványi Pénztár küldendők Pályázati hirdetések egyszeri közlése § korén* ----------------- Ny litter sora ÖO filler. -----------------» Me gjelenik minden héten kétszer: szerdán és vasárnap az is maradt volna még egy hatósági bolt felállításának. Erősebb egyéniségnek személynek kellett, vagy kell ennek a boltnak a felállítására annak rendje és módja szerint rábirni. Ez az üzlet, a második hatósági bolt, a színház szomszédságában (Hám János-utca 1-ső szám) alatt már működik is. Ezen eljárás ellen a németii lakosság méltán tiltakozik. Szatmárnak már van egy hatósági boltja. Az igazságosság, a méltányosság, a józan ész és praktikus okok egész sora azt kívánja, követeli, hogy ezt az üzletet Németi kapja. Kell e fejtegetni, miért? Hiszen nekünk vannak a középponttól tekintélyes számú kilométerekre eső utcáinkba honnan való bejövetel felér egy kiszállással, utazással. R ütenetes nagy is az a vesztesség, a mivel valamit be lehet szerezni. Sokszor reggeltől estig lesik a boldog pillanatot, mikor számukra is megnyílik a hatósági üzletek ajtaja. És még sem jutnak házzá. Most már ez ulat is hányszor kell megtennie a németieknek, csak azért, mert mind a két hatósági bolt a város középpontjában van. Mikor itthon oly nagy az emberhiány, munkaerő hiány: akkor ácsorogva pocsékolni az időt napról-napra: ez a közgazdaságnak, a városi munkaerő takarékosságának — arculütöse. * Kir. Tanácsos, Polgármester ur, igazán nagyon szeretnék tehát kiábrándítani a centralizálásnak rajongó hivőségóből. Mert itne, látva-láthaljuk, hogy itt csakugyan az történik, a mit a régi szálló ige úgy fejez ki: „A mit nyerünk a vámon, azt elveszítjük a réven.“ És még többet veszítünk. Ha pl. megbízható pékjeinknek a legszigorúbb ellenőrzéssel úgy juttatnának lisztet, hogy póküzletekben a nép mindig kaphasson minimális mértékben és kenyérjegy ellenében kenyeret, de mindig kaphasson, legalább annyit, hogy napokig kenyér nélkül ne legyenek a családok: mennyi elégedetlenségnek, kétségbeesésnek lehetne elejét venni. Súlyt kellett vetni arra, sőt kényszeríteni kellene a póküzleteket, hogy kenyeret süssenek. — a hatóságnak különösen szigorú ellenőrzésével. Mint máshol van. Városokat sorolhatunk el, a hol igy van. Azért kérve kérjük Kir. Tanácsos, Polgármester Urat, hogy lelkének egész melegségével, tekintélyének teljes súlyával, ismert jó szivének érzésével necsak segitse a városi Közélelmezési Központot abban a törekvésében, hogy a tömeget megoszthassa, a tömeg következményeket elhárítsa, a drága időt, mely pénzt jelent, megtakarítsa és igy a város polgárságának már már elviselhetetlen helyzetét megjavítsa, hanem egyenesen álljon talpára és mentői nagyobb mérvben vigye keresztül a decentralizációt. A fővárosban pl. cukrot minden megbízható kereskedő árul ... A mi kereskedőink közt nem akadtak olyan megbízható emberek, akik a hatósági boltok ellenőrzése kapcsán szintén árulhattak volna_ és árulhatnának cukrot, kávét, mimást? És ezzel a tömeg kérdést, valamint az időpocsékolás kérdését is megoldásra vihetnék. Nem a legszebb ajánló levél, hogy a kereskedőket ettől a kiszolgálástól — felmentették. Egy polgár.
