Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)
1916-11-15 / 91. szám
2 életéi. A nagy urakhoz váló dörzsölődós. A politizálás és a kávé- házak járása tette ői „iskolázottá“, de meggyengültté és elziillötlé is. Tisztelet a kivételeknek. Hiszen ez volt szerencsénk, hogy nagy kivételek voltak mindig. De az örvendetes jelenségeket követő szomorú árnyakra rá kell mutatnunk. A gyógyító kést — a nemzet jövőjének érdekében — mélyen bele kell ereszteni a kelevónybe, a mely a mi népünknek romlását, végpusztulását okozhatta volna igen könnyen, ha tudatára nem ébredünk annak, hogy nem jól van ez igy . . . Nekünk erős és jól nevelt, képzett földmivelő osztályra van szükségünk. Olyanra, mely a magyar ember józan gondolkodását megtartva: ezen az alapon fegyelmezett, helyes világnézettel fogja fel hivatását. Erise meg a föld titkát. A benne rejlő erőket és kincseket. Legyen a magyar földmivelő okos. De okosságát ne tegye tönkre túl okosságával és makacs önbizakodásának tultengésével. Természetes, hogy ennek az erős és értékes néposztály megteremtéséhez föltételek szükségesek. Ezen föltételek megalkotásától, beállításától függ nagy részben a földmivelő „Magyarország erőssége és jobb jövendője.“ A háborúi, titán-dicsőséges békesség idején iparunkat is tőke erősebbé kell tennünk. Egységes gondolkodást kell szerezni abban, hogy az ipar fellendülését, megteremtését csak a föídmivelás és kereskedelem benső összefüggésében, megértésében és kapcsolásában érhetjük el. Magyarország tisztán ipari állam nem lehet. Ez az önvédelmi háború, ez a nemcsak a fronton történendő véres, nagy küzdelem, csudás erőfeszítés, hanem az itthon, a front mögött levő életharc és valóságos háború . . talán -cégre megszabadítottak sokakat attól történt. De hiszen itt a körülmények és hatások kiszámíthatatlanok. A szülőknek gyöngeségei csak nagy ritkán azonos természetűek ; s mivel általában véve az erősebb befolyások túlnyomók és győzedelmeskedök az átöröklésnél bizonyos kiválogatás jön létre, amennyiben mindegyik szülő, a maga jő és egészséges tulajdonságait ruházza át gyermekeire. A gyengébb tulajdonságok tehát mintegy kiegészítődnek. E kiegyenlítés nélkül valóban gyorsan bekövetkeznék a családoknak általános elkorcsu- lása, mely azonban csak különös körülmények közt mutatkozik szembetűnő módon. Az öröklött tulajdonságok tehát nem változhatatíanok s nemcsak erős ellensúlyozójuk, de győzedelmes letiprójuk is a nevelés. A nemzetet keil, hogy a háborús tapasztalatok meggyőzzék arról, hogy a testi nevelés fejlesztése, az ideális nevelésnek lényeges eleme. Sőt alapja. Az azért siessen úgy a tudomány, mint az irodalom a nemzet egészségügyének támogatására. írjanak Íróink oly müveket, melyben vigasztaló felemeléssel tárják elő azt a tapasztalat által is megerősített valóságot, hogy nem végzetünk okvetlenül és feltétlen bizonyossággal az atarizmus — átöröklés. Hogy a nevelés és sok más tényező diadalmas csatát nyerhet — e végzetes öröklésen is. Dr. az agyrémtől, hogy ezt a nemzetet, est az országot csak az ipar boldogíthatja. A kereskedő világot is kiábrándíthatta. Nekünk nem szabad elhagyni, lemondani engedni a kisiparos osztályt. Társadalmunk független elemére szüksége van a nemzetnek. A polgárság mindig a nemzőt erőssége. De a gépek korszakában, a gyárak virágzása (jövedelmi) korában som tölthető ki az az ür, melyet a napi ipar-sznksegek követelnek, hogy kitölthessék. Es sok más okunk van, hogy a kis iparosok erkölcsi és anyagi felemelését sürgessük és munkáljuk. Nagy figyelmet keli fordítanunk a háti iparra is. Itt arra keli vigyáztunk, hogy nem a luxus cikkek felé lendüljön a házi-ipar, mint azt sok esetben sajnosán tapasztaljuk, a felesleges és praktikusságot nélkülöző tárgyak felhalmozásával, melyek ott maradnak nagy százalékban a raktárakon. Be keli kapcsolni a házi ipart a közélet szükségleteibe. Es úgy irányítani, hogy főleg a kereskedelmi cikkek (játék ipar stb.) ne özönölheasenek be Ausztriából és egyáltalán a külföldről. A házi ipar hivatva. van, hogy az esztendő nagyobbik felében a munkahiányban szenvedő mező- gazdasági munkásoknak is kereseti forrásul szolgáljon. A raüipar is nagy gondosságot követel. Ez az ipar van hivatva a közízlést nevelni. Ez az ipar nem luxusforrás. Arra kell törekedni, hogy a mi müiparunkat a kivitelképességnek színvonalára emeljük. Tehát általa a nemzeti jólétet gyarapitsuk. Arról panaszkodik a közönség, hogy a házi ipar cikkeket azért győzi le a külföld, főleg a szomszédos Ausztria, mert a mi háziiparunk produktumai a külföldi enemü cikkeknél sokkal jutányosabb árban szerezhetők be. Pedig e cikkeknek anyaga sok részben a mi országunkból kerül külföldi feldolgozásra és onnan vissza hozzánk. Mégis olcsóbban juthat a közönség hozzá, mint a mi cikkeinkhez. Például a gyermekjátékokhoz. Hát ebben a panaszban van valami elfogadható. Ha azonban sikerül a lömegvá- sárlást, a tömeg keresletet biztosítani a mi báziipar-cikkeinkre nézve: akkor a tömeg eladás lehetővé leszi, hogy jutányosabban juthassunk a mi cikkeinkhez. E nélkül bizony — nern boldogulunk — házi ipar téren sem. „SZATMÁRI HÍRLAP" Kiosk bilae a iiáboni ? , Irta: Dr. CSÓKÁS VIDOR. Nem döntöm ei a kérdést, mert köteteket kellene Írnom, ha egyik vagy másik nemzetet okolnám, hogy az a főbüuös. Csak azt a módszert Írom le, hogy mit kell annak tennie, aki saját maga akar meggyőződést szerezni s nem indul el egy-egy államférfim beszéd vagy egy-egy újságcikk után, hogy azt vallja -amit ott olvasott. A világháború első évében alig volt más gondolatom, mint az, hogy ezen gonoszságot ezen őrületet, ezen ostobaságot ezt a legnagyobb esztelenségei, ezt a legnagyobb erkölcstelenséget ki és mi idézte elő. Kutatni kezdtem nem azért, hogy másnak mondjam meg, hanem hogy magam lássak tisztán, magamnak nem másnak mondjam meg: ez a főbünös, sőt csakis ez a bűnös. Nem kis munka volt, de most már nyugodt vagyok kialakult már a meggyőződésem, már tudom. Mit tegyen tehát az, aki tisztán akar látni, aki igazságosan akar ítélni ? Keresse, kutassa a feladatot a^következő kérdésekre, melyek a háború távolabbi okai s a közvetlen kitörésnek okai? A háború távolabbi okainak megszüntetésére, mely nemzet tett legtöbbet? Hol vannak a legtöbb bókeintézmények ? Hol jelentek meg a legtöbb munkák a béke érdekében ? Hol vannak a legtöbb békeegyesü- letek ? Mely országban ól a legtöbb pacifista? Mely ország vétkezett legtöbbet a béke eszméje ellen azzal, hogy a békét gyávaságnak tartotta, a pacifistákat gúnyolta. A békekonferenciákon a határozatok kimondását meghiúsította, keresztülvitelüket meggátolta. Mi történt a bókeKonfereneiákon ? Kik voltak ott ? Mit beszéltek ? A közvetlen kitörés okozóját pedig a kiadott különféle szinü.könyvek áttanulmányozása után lehet csak eldönteni. Aki ezt a munkát elvégzi az elmondhatja, hogy tudom, kinek bűne a háború, aki pedig ezt nem csinálja végig az hallgasson. _Szaímár-Németi^916. november 15. A szeretet martyrja. Az irgalmas- nővérek szatmári anyaházának ’ egy lakója, névleg : Kozmioh Gervázia nővér, mint hivatásának áldozata, 1916. november 12-ón jobb létre szenderült: Mint a városi kórház betegjeinek őrzőangyala*ott őrködött, ott vigyázott betegein. Laste azoknak minden gondolatát, hogy könnyebbé, el viselhatőbbó tegye a betegség okozta szenvedést. Itt találta, itt ezek között lelte' föl csak otthonát. Ezek kedvéért hagyta el szülőit, a nagyobb kényeimet Ígérő otthont. Leikének minden vigasztalása az volt, ha betegjeinek kínjait enyhíthette; azok szivére szeretető által enyhítő cseppeket önthetett. Bár sejthette, hogy önfeláldozó szeretető révén örökölheti ápoltjainak kóros betegségét, de annyira ki volt benne fejlődve a nemes felebaráti szeretet, hogy az teljesen háttérbe szorította a saját javát kereső „ént“ és hivatása teljesítése közben az iszonyú kórt, a hólyagos himlőt örökölte ő is, amely el is ragadta magával 10 napi szenvedés után, 40 éves korában elrepült lelke mennyei jegyeséhez, hogy annak isteni Szivétől elvegye hősies felebaráti szeretőiének soha meg nem szűnő jutalmát. Temetését, amely szerzetesi egyszerűségével arányban egyszerű volt, előttünk, kik őt utolsó útjára kikisértük, impozánssá tette a felemelő tény, hogy az elköl- tözöttben a szeretet martyrját tekintjük, kit a legnemesebben betöltött felebaráti szeretet ültetett az égiek közé ... 0. Fr. M. Címadományozás. A király Gáthy Bálint debreceni kir. ügyésznek a főügyészi helyettesi címet és jelleget adományozta. Miniszteri elismerés. Teleszky János pénzügyminiszter a világháború dicsőséges megvivhatása érdekében kibocsátott magyar állami hadikölcsönök sikerének előmozdítása körül szerzett érdemeik elismeréséül Unger Istvánnak, az Osztrák-Magyar Bank-szatmári fiókja főnökének, dr. Keller Józsefnek, a Magyar Általános Hitelbank debreceni fiókja főnökének, a Közgazdasági Bank r.-t. igazgatósági tagjának és Lukácsovics Jánosnak, a Nagykároly és Vidéke Ipari Hitelszövetkezet elnök-igazgatójának elismerő oklevelet állított ki. Kinevezés. A király Jeney Sándor szatmárnémeti kir. törvényszéki bírót jelenlegi székhelyén a VII. fizetési osztályba sorozott törvényszéki bíróvá, dr. Bihari Kálmán szatmárnémeti kir. járáebirósági aibirót jelenlegi székhelyén járásbiróvá nevezte ki.
