Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)
1916-11-05 / 88. szám
Szatmó: -Németi, 1916. november 5. „SZATMÁR HÍRLAP 3 P&pi rscolleotio lesz ismét az idén Püspök ur Ő Méltóságának kikért engedélyével. A/, tdsöt tartjuk november 8 án délután 5 órakor, melyre a főíisztelendő papságot tisztelettel meghívja. Szatmár, püspöki Konviktus 1916. Béta Ernő 8. J. házfőnök. Dr. Caomay Aladárt állásától fel- függbsztették. Csaba Adorján főispán a polgármesterhez intézett határozatával dr. Cso- m«y Aladár, szatmári rendőrkapitányt, íb. főkapitányt, a rendőrség bűnügyi osztályának vezetőjét felfüggesztette hivatali állásától és elrendelte ellene a fegyelmi' eljárást megelőző vizsgálatot. A megüresedett alkapitányi állásba a polgármester dr. Ambrőzy József közigazgatási gyakornokai nevezte ki helyettesül. Előléptetések a vasúti szemólyzotfeen. A hivatalos lap közli, hogy a Máv. debreceni üzletvezetőségének területén a következő szatmári vasúti tisztviselők léptek elő: a YI. fizetési osztály második fizetési fokozatából az első fizetési fokozatba Lápossy Lajos főellenőr ős Vajda Nándor főmérnök, Sajó Lajos a VII. fizetési osztály 3 fokozatából a VII. 2 ba, Vámos Ede tartalék hivatalnok a Vili. 2-ből a Vili. 1-be, Tombory Ernő tart. hivatalnok a VIII. 3 ból a Vili. 2-be léptek soronbivül elő. A ref. főgimnázium tornatermében részben az erdélyi menekültek, részben a főgimnázium javára az igazgatóságtól folyó hő 5-én rendezett jótékonycólu előadás műsora : 1. Ebek. Előadja a főgimnáziumi énekkar. 2. A déli határ. Költemény. Irta ée felolvassa Szabados Ede főgimn. tanár ur, 3. D’Albert Suite op. 1. Zongorán előadja Mátray Etelka urleány. 4. Szabadelőadás' Erdélyről. Tartja MajthŐJiyi András főgimn. tanár ur. 5. Monolog. Előadja Vsj.ay Margit urleány. 6 Zene. Előadja Veres Lajos ur vezetése alatt a főgimn. tanulókból alakult zenekar. A doháuyMányróI nyilatkozott a minap Telesxky pénzügyminiszter egyik napilap munkatársa előtt. Nem siettünk 8 nyilatkozat leközlésével, mert abban a naiv hitben éltünk, hogy ennek a nyilatkozat egy részének hiteles voltát le fogják cáfolni — a félhivatalosak és hivatalosak. Hogy mi az oka a dohányhiánynak .. . arról még a miniszter sem mondott valami újat. Közöltük mi is egyik közegének nyilatkozatát, hogy termelésünk kisebb a normálisnál; a behozatal is korlátoltabb, a legnagyobb ok, hogy a fronton több kel), mint eddig. Énnek dacára redukálni kellett itthon a dohány mennyiséget, a redukáció azonban nem több harminc százaléknál. A miniszter ur aztán összehasonlítást tett a háború előtti évben elfogyasztott meny- uyiséggel és konstatálta, hogy ez idő szerint a polgári közönség rendelkezésére álló mennyiség semmivel sem kevesebb, mint az egész ország rendelkezésére állott mennyiség. Vagyis itthon többet dohányozunk a háború alatt, mint ezelőtt. Ugyan hát kik azok a szerencsések? Hol van hát az a dohány, szivar, melyet csak 4—5 hóval ezelőtt szívtak a polgári emberek? Lehet-e komolyan azt állítani, hogy az utóbbi időben semmivel sem kevesebb a polgári lakosság számára bocsátott dohány és szivar? Vagy ha igen . . . hát hol van? Hát akkor dugaszban van, elrejtve van, mert sem a nagy tőzsdében, sem a kis tőzsdében — nincs. De még mennyire nincs!, A miniszter a maga szobájában úgy látszik nem látta meg, hogy — nincs. ííút a kilátásba helyezett intézkedéssel csak siessen a miniszter ur, hogy olyan mennyiség legyen, mint ő mondja, hogy van. Élelmezési hivatal. Az országos köz- élelmezési hivatal vezetőjévé tudvalevőleg báró Ktirthy Lajos volt barsmegyei főispánt nevezték ki. A hivatalát már elfoglaló élelmezési főnök, terveiről a többek között igy nyilatkozott: — Ami az élelmiszer hiányt illeti, valami nagy javulást várni nem lehet. Ismerjük az idei termés és a meglévő készletet, amelyhez legföljebb rekvirálás utján lehet valamit hozzászerezni. A kilátás bizony nem rózsás, sőt a rendkívüli viszonyok kényszere Blatt még redukcióra is el keli készülve lenni. Rajta leszünk azonban, hogy az országos élelmiszer elosztás terén Budapest igazságos helyzetben legyen. Leszögezhetjük azonban azt a tényt, hogy nemcsak az ország fővárosa, hanem a a nagy vidék is rászórni a közélelmezési hivatal vezetőjének gondoskodására, s igen megnyugtató lenne hallani, hogy a vidék lakosságának élelmicikkekkel való ellátásáról nem kevésbbá fog a vezető gondoskodni, mert itt sem oly rózsás a kilátás, akár Budapesten. Nagy érdeklődéssel várjuk tehát hogy mit hoz, mily uj rendel teremt az uj hivatal főnöke. Panasz — a kereskedőkre. Egy nagyváradi lap írja: „Mi tudjuk a háborús nyereségek mértékét s azt is tudjuk, hogy a kereskedők nem adtak sokat a háborús célokra. Keresünk, kutatunk, de nem bírjuk felfedezni a szürke ócskaságok közt a kereskedők adományait. Nagy általánosságban semmi. Hiteles adatokkal mutathatjuk ki, mit nyertetek! És azt is, mit adtatok vagy mit nem adjatok a hadi árváknak. Kívánjátok, hogy közzé tegyük ezt a mérleget?“ A Sajtó. A Kaíholikus Sajtőegyeeiilet Hölgybizottsága közlönyének 2-ik száma most jelent meg. A Sajtó terjeszteni akarja az érdeklődést a katlíolikua sajtó iránt s tájékoztatni a közönséget a jó és rossz irányú sajtó, küzdelmeiről. Nagyon sokan nem tudják, nem értik,hogy miért van szükség Keresztény sajtóra és miért nemzeti veszedelem a merőbon üzleti célokat követő keresz- tényellenes lapok őriád térhódítása. Terjesz- sziik tehát a „Sajíó“-t s juttassuk minél többeknek kezébe. Egyesületek és egyesek vállalkozzanak a tömeges terjesztésre és szervezzék a nyilvános árusítást is. (Útmutatással szívesen szolgál a kiadóhivatal.) A keresztény magyarság jövőjét erősíti s ellenségeit gyöngíti, aki „A sajtó' buzgó terjesztői közó áll s eszméinek híveket s útmutatásaiknak követőket toboroz. Előfizetési ára egy évre 60 fillér, a hölgybizottság tagjai ingyen kapják. Megrendelhető a hölgybizottságnál Vili,, Baross-utca 34. Érdekes eset, Két német tisztet ebédre hívtak egy magyar családhoz Az ebéd finom húslevesbe! kezdődött, azután — tekintettel a német vendégekre — tojásos előétel következett. Majd főtt marhahúst tálaltak fel, gazdag körítéssel. A német tisztek megették a levest, megették az előételt és ettek a marhahúsból. Mikor azonban még ezek után pecsenyeillat kezdett terjengem a szobában, felálltak, össze ütötték a bokájukat és azt mondták: Bocsánat, ne vogyék sér.ésnek, de nem ehetünk többet. Mig szüléink és testvéreink otthon csak a legszükségesebbet fogyasztják, mi nem élvezhetünk végig lakomákat. Vármegyénk tanítósága köréből. Katonai kitüntetés. Karabélyos Ede urai ref. tanító, aki a mozgósítás óta harctéren van, a koronás ezüst édemkereszttel a viíózségi érem szalagján lett kitüntetve. — Tanitóvá- lasztás. Újhelyi Irma tanítónő a börvelyi ref., Grubor Ede a felsőbányái r. k., Bálán Gábor az alsóujfalusi g. k, iskolához tanítóul megválasztatott. Erdélyi menekült állami tanítók megyénk területén a következő áll. iskoláknál nyertek ideiglenes beosztást: Nemes Róza Nagyecseden, Hadnagyné Szerváoius Lenke Nagykárolyban, Bakó Margit Áranyos- megyesen, Szeitz Margit Nagybányán, Suiyok Dezső Komorzánban, Karikás Mária Misz- tótfaluban, Kóródy György Batizon. Sacahaxirst a oukor helyett. Az egyre fokozódó cukorinssgen minden körülmények között segíteni kell. Ennek szükségét érzik a törvényhatóságok is, amelyek közül legújabban Debrecen város törvényhatósága szállott sikra és vetett fel egy egészséges eszmét, mely ma különösen aktuális. Debrecen város törvényhatósága feüratilag fordult a kormányhoz, hogy a cukorhiányon a saccharin forgalombahozatalával segítsen a kormány. A saccharin behozatalát jelenleg miniszteri rendelet tiltja, amely rendelet visszavonható. A rendelet visszavonását különösen indokolttá teszi a cukorhiány, amely csakis a saccharinnal oldható meg. Hogy temetik a török harcost. A „Ny.—Sz.“ igy írja le a török temetést: A múlt hát keddjén ismét katonai diszkisóret- tel török szövetséges katonát kísértek végig Nyitra utcáin, hogy az itteni katonai temetőben örök nyugvó helyére helyezzék. Hogy ki volt a hős, akit az egyszerit, gyalulatlao deszkakoporsó takart, nem tudjuk. Bizonyára ő is ott harcolt a galíciai vérrel itatott földön, ott védte fegyverrel kezében hazája elnyomóin kívül a magyar rögöt is s most magyar honvéd katonák diszkisérete mellett, fekete posztóval fedett dobpergése volt búcsúztatója és a magyar járókelők néma részvéte kísérte fehér vászonba burkolt koporsóját. Egy szakasz honvéd után nyole-tiz főnyi török lépegetett, ezt követte a török tábori lelkész kocsin s igy értek el a városi temetőbe. Amily egyszerű és igénytelen a török harcos, mikor friss erőben hazáját szolgálja, oly minden disz és pompa nélküli az a mód, mellyel a muzulmán az ő hiveit átadja az anyaföldnok. Előttünk érthetetlen nyelven, de az emberi alázatot a Teremtővel szemben kifejező lélekkel végezték imájukat, könyörögvén Alahhoz, hogy fogadja kegyesen az elhunyt, lejkét, magához. S a török meggyőződéstölin hirdeti, hogy a hazáért elesett hősök fölötte állnak a többieknek, amiért szertartásának egyes részletei is örömet fejeznek ki, midőn a harcos hős leikéért imádkoznak. Ä ffat&lpu hakkaaosok. A hadügyminisztérium a talpbőrökbeD mutatkozó hiány folytán elrendelte, hogy a fogolytáborok, esetleg a mögöttes országrészekben levő csapatok részére fatalpu bakkancsokat készítsenek. Ezek a íataipak lécekből vannak összeróva. Könnyű az ilyen bakkancsban a járás és az egyes lécdarabokat, ba elkopnak, köny- nyen ki lehet cserélni. Hem kall többé fűteni. Két ifjú vitatta a nyári időszámítás gazdasági előnyeit. — Db ez még semmi — vágta közbe az egyik — többé már fűteni sem kell, mart Vilmos császár a hőmérőt is előreigazitotta 10 fokkal. Ä százados ur. A csapi vonalon a napokban egy honvődszázados utazott, kinek mellét számos rendjel díszítette. Az egyik utas emlékezett rá, hogy a századost a minap Besztercén látta, de akkor még közlegény volt és egy katonai őrjárat vitte megbilincselve. Á századost erre leszállították a vonatról Ó3 kiderült, hogy Kőim Ödönnök hívják, s foglalkozása szerint zsebmetsző, aki jogerősen ei van Ítélve és katonaszökevény. Letartóztatták. A háborúban elesettek örököseinek illetéke. Az 1916. évi XXVII. törvénycikk 11 §-a tudvalévőén úgy intézkedik, hogy a hősi halált haltak, vagy a harctéren szerzett betegség következtében elhaltak örökösei húszezer koronáig terjedő] örökség után örökösödési dijat nem fizetnek, húszezer koronától ötvenezer koronáig pedig az illeték negyedét s ötvenezer koronától százezer koronáig az illeték felét kell fizetni. A törvényt most léptették életbe s miután az 1914. óv augsztusáig visszaható hatálya van, azok, akik a háborúban elesettt örökhagyók hagyatéka után rendes illetéket fizettek, jól teszik, ha visszatérítés iránti kérvényüket beadják a pénzügyminisztériumba.------___-----------------------------------------------------------------------------TA NÁCSADÓ. Káposzta eltartása. A fejeskáposzta besavanyitása ismert házi teendő. E célra a legfejlettebb, tömött, keményfejeket használjuk fel, amelyeknek nincs semmi hibájuk. A felrepedt fejeket nem tanácsos hordóba tenni, jobb ha ezeket felhasználjuk tésztába, vagy erre a célra eladjuk. A kevéssé fejlett, nem egészen tömött, még egészen zöld fejek, amelyek különösen kései ültetésekben nagy számmal vannak, nem valók hordóba. Ezeket legjobb gyökerestől felszedni, a száraz és rothadó levelektől megtisztogatni és azután deszkával (melegágykerettel) körülvett hidegágyba sűrűn egymás mellé ültetni. A hidegágy deszkakeretót trágyával vesszük körül, deszkával vagy más takaróval fedjük és szükség szerint fogyasztjuk alóla a káposztafejeket. Időközönkint a rothadó levoleket leusztogatjuk. Az igy eltett zöld fejek meg- fehórednek és fogyasztásra teljesen alkalmas árucikkó válnak.
