Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)

1916-10-18 / 83. szám

4 „SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi, 1916, október 18 tik el. — Az arcképes igazolvány elnyerése végett való hivatnloe kimutatásokat, illetve kér­vényeket Szatmárvármegyóből nevember hó folyamán kell fölterjeszteni. Figyelmeztetjük tehát az összes igényjogosultakat, hogy a kelló intézkedéseket tegyék meg. A család­tagok csak az esetben kapnak arcképes iga­zolványt, ha azt a családfő saját részére is kiváltja, illetőleg érvényesítteti. — Ungvár. Az „Ung“ írja: Ungvár város közönségének meleg üdvözlése is megérkezett a jubiláló püspökhöz. A város közgyűlése ugyanis szept 25-én elhatározta, hogy a püspököt üdvözli. A képviselőtestület határozata ez: „A képviselő testület elhatározza, hogy a szatmári r. kath. egyházmegye lelkes főpász- torának, dr. Boromisza Tibor püspök ur Öméltóságának, a Krisztusi tanok buzgó apostolának, hívei odaadó istápolójának, a tudományok áldozatkész Mecénásának, Ung- vár város igaz barátjának 1916. október hó 7-én bekövetkezendő 10 éves főpásztori jubi­leuma alkalmából üdvözletét és szerencse- kivánatát kifejezi.“ Eltalálta. A kaszárnyában delet harangoznak, a kanalak a csajkákon. A katonák az üst felé tódul­nak menázsiosztáshoz. Két népfelkelő rúdon ogy üstöt oipel. Jön egy rcanipuláns őrmester és megállítja a népfelkelőket: — Megállj I Megkóstolja az üst tartalmát. — Pfuj! Hiszen ez olyan, mint a moslék! — Jelentem alássan őrmester ur — mondja a népfelkelő — ez tényleg moslék. Vigyázni tessék ! A nikkel husefillére- seket a magánforgalomból 1916. december 31-ével kivonják. Mivel a nikkelérmek visz- Bzatartásából a lakosságra kár származhatik, az elöljáróság ezúton is figyelmezteti a la­kosságot, hogy a nikkel 20 filléreseket a kir. adóhivatalban idejekorán cseréljék ki. Mindenféle iskolai nyomtatványok kaphatók a Pázmány-sajtó könyvnyom­dában. Szatmár-Németi, Iskola-utca 6. SZÍNHÁZ. A métely. Egészségtani órának igen jó, sőt nagyon is szükséges, de színi előadásnak kissé sivár ós túlságosan áttetsző, bár a da­rab felépítésében a francia szerzőtől nem lehet bizonyos ügyességet elvitatnunk. Az első és harmadik felvonás azonban igy is szegényes s drámaiság, eleven lüktető ólet csak a második felvonásban található. Lát­szik, hogy Briux tollát a tudomány vezeti, gondolatait, jeleneteit az emberiség sorsáért aggódó orvoatanár sugalmazza, viszont a való sorompóinak felállításával akadályozza is alkotó képzeletének szabad mozgásában. Ezzel a darab művészi értékét meg is álla­pítottuk anélkül, hogy túlságosan is kiütköző tanító irányzatáról és szociális jelentőségéről megfeledkeznénk. Maga az előadás is ez utóbbi cél szol­gálatában állott s azért kár volt a vörös ■zinlap kibocsátásával a közönség egy részét a darab megtekintésétől visszariasztani. Szántó Jenő játszotta a beteg fiatalembert alapjában helyts elgondolással, bár kissé több férfias­ság és még több szereptudás is elkelt volna. Pongrác Matild megindítóén beszélt a meg­rémült anya kétségbeesett helyzetében. Dózsa Jenő a szerző intencióihoz híven, hidegen ós biztos tudással játszott az orvos szerepében. A többiek is kisebb jeleneteikben jók voltak. (B-b.) # Hercegkisasszony. Lehár gyönyörű zenójü operettjét adták szombaton. Ezt az előadást bátran a szezon eddig legjobban sikerült előadásának lehet mondanunk. Megérdemelte a telt házat. Ä fő női szerepek Juhász Margit és Kissházy Sári kezeiben voltak. Juhász Margit (Fotini parneszi heroegnő) a művé­sziesen előadott nehéz operaáriákkal elra­gadta a közönséget. Bájos, kedves és köz­vetlen volt. Szép, csengő és lágyan ömlő, hajlékony hangjával uralkodott a nehézsé­geken. A rutinos primadonna hatását gya­korolta a közönségre. A színház vezetősége bátran kezébe adhatja a komolyabb és mű­élvezetet adó darabokat a sok „tnágnásmis- kázás“ után. — Kissházy Sári (Mary-Am) játéka, szép hanganyaga ez előadásban már jobban, kedvezőbben bontakozott ki. Kár, hogy szerepét folyton telt hanggal „nyitottan“ énekli ós igy olykor merev és színtelen hangot is hallani tőle. Á piano éneklést kellene forszíroznia a művésznőnek. Szalma Sándor (Hadzsi p. h.) játékbeli részét jele­sen oldotta meg; hangja ellenben ily magas fekvésű tenor szerepek éneklésére nincs be­rendezve elég terjedelemre. A magas hango­kat egyszerűen kénytelen elejteni. Kár is a tehetséges művésznek szép orgánumát el kop­tatni. A többi szereplők is hozzájárultak az est sikeréhez. A zenekart Kerner Jenő kar­mester lendülettel és temperamentusan ve- vezette. (b—e—r.) * A mToloncu. Tóth Edének ez igazán eredeti népszínműve vasárnap este szinte felvidította a színház vasárnapi közönségét. Tóth Ede ma is, annyi idő után igazi nép­színmű iró marad az uj nemzedék, a mai közönség előtt .is. Az előadás sikerült, sőt Völcsey Rózsi (Ördög Sári) alakítása drámai értéket produkált, mi nem mindennapi jelen­ség a mi színpadunkon . . . Kiváló volt a darab egyik főalakja a vándorlegény, (Mara- ovesik), akit Andorffi Páter művészi ambí­cióval mutatott be. Liszka szerepét Kissházy Sári adta elég sikerrel, de nem teljes átér- téssel. A sikerhez járult Bene Emma, Pong­rác Matild és Szántó Jenő, Szalma Sándor (Miklós) mostani éneklésében kissé fáradt­nak látszott. A régi és eredetinek bizonyuló színmüvek felújítása igen jó hatást vált ki a modern léhaságok közt. “— 1 ,m,u ] SíeeSsstIí IÜStÜi Egy íanáoaadóaak. Köszönjük. A jóakaratot avval honoráljuk, hogy felvilágosítjuk egy írói mód­szerről, melynek ma csaknem minden újságírás hódol és az önhösr hasonló gondolkodásúak még most sem jöttek reá e módszer okára, titkára. Lássa pl. régebben az írás (»lbeszélés, mese stb) címéül rendszerint az Írás alapeszméjét választották. Vagy főleg a tételbe foglalták a tanulságot: Lassan járj, tovább érsz. Ezzel meggyöngitik, sőt tönkreteszik az érdeklődést, mert előre kijelölik a tendenciát, amelyet az előadásból, írásból minden áron ki akarnak sajtolni. Ahelyett, hogy címül ezt írnák: Az öreg és a fiatal daru. Pe­tőfi nem irta címül pl. „Falu végén kurta kocsma“ költeményének az 6 tendenciáját.“ „A magyarral csak bánni kell tudni . . .* stb, mert tönkre tette volna azt a célzatot, melyről ő egy betűt sem ir, mert láng lelke bele lehelbe a költemény tartalmába és annak leikébe szögzi, aki ezt a költeményt elolvassa ős benne el tud mélyedni. Ha mi pl. az újságban min­den sátoros ünnepen igy címeznék vezércikkünket, Karácsonykor. Husvétkor. Pünkösdkor . . . nem szá­míthatnánk arra, hogy az olvasó érdekkel kezd majd oikisünk olvasásába. Mart sablonba estünk, ami az érdeklődésnek tönkretevése. Ha mi folyton ezt a cí­met adnók : A sajtóról: hányán és hányán mondanák, „ah már olvastunk róla eleget". De ha olyan cimmel látjuk el, mely a kíváncsiságot felébreszti, az érdek­lődést kiváltja: akkor két eset származhatik! „Igazán sajnálom, hogy elolvastam. Vagy : csalódtam, nem is gondoltam, hogy erről ir.“ De már elolvasta is ne­künk, hírlapíróknak bizony már valami. 2) A másik ta­nácsra : Nincs rosszabb tanácsadó, mint a türelmet­lenség. Az első felgyűld indulatok hatása alatt kelet­kezett megítélés. Olvasta a „Sz—os" vasárnapi számát ? És nem hallja mi készül a városházán is. No lássa 1 ha mi az önök tanácsát fogadjuk ; e szent és tiszte­letre méltő hetet egy bántó és megfontolatlan kinoff intermezzóval zavarjuk meg. Az vájjon méltő volt volna a csöndes és méltóságteljes ünnephez ? 3) Hogy van részünk abban a változásban, amit ön is con- cedál: nem tagadjuk, bármint magyarázza is a rosszmájú malicia. Erős és hosszú időkön szer­zett! tapasztalatunk, hogy meggyőző fellépéssel, esetleg ha szükséges személyes beláttatásokkal, úri, irodalmi modorral több eredményt érünk el, mini szenvedelmea szóvitákkal és utszőli felháborodással. De most elég legyen. Ezeket el kellett azonban mondanunk. Njomaloít a Pázmány-sajtóban Szalmám, iskola-köz -3. sz. Agyú M könyvkötészete Szatmár, Deáktér 3. sz — (Szinház mellett.) — Nyomdász tanuló fizetéssel felvétetik Pázmány-sajtó könyvnyomdában. az összes játék-, disz mű-, emlék és rövid­áru czikkeket helyszűke miatt a sas? őszi vásár idény alkalmából mélyenleszállitottáron bocsátom a n. é. közönség rendelkezésére stvan KAZINCZY-VTCA 10. lábat tesz tönkre a szűk czipő. Aki en- „ nek ellensége, Önmagának meg jó ba­rátja, az rendelni fog Ízlése szerint czipöt Walek János czipész mesternél. Szatmár, Széchenyi-«. 7. ORGONA GYÁR p3§T villamos gépekkel berendezve. Kedveié fizetési feltételek mellett kiválö légnyomás, esőrendezer ezerint fpnsumaükus) fartő« és nemoshangu orgonákat száldt. OrgonejaTitásokat és orgonahangolásokat lelkiismerateí pontossággal teljesít. Jókarbantartsst mérsékelt árban elvállal. HIEGEH OTTÓ cs. és kir. udvari szállító. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója a Szent-Sir lovagja és a Ferencz József-rend tulajdonosa. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcsa 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi ós pécsi kiállításon több helyről kltüntatve. Gyáram 89 évi fenálláa óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási tem­plom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyerőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtőban Szatmár-Németi 1916. — Kiadó : Szatmáregyházmegyei Irodalmi Kör. — Felelő* szerkesztő : Bodnár Gáspár.

Next

/
Thumbnails
Contents