Szatmári Hírlap, 1916. július-december (25. évfolyam, 52-102. szám)

1916-10-15 / 82. szám

Szatmár-Németi, 1916. október 15.

tét is adnak étkezés céljaira. (Beszélik, hogy a mi fogolytáborunkban, fogolytábor-kantinban rogyásig vehet—ehet kenyeret a hadifogoly.) Tekintettel arra, hogy Magyarország itthon levő lakossága, továbbá a harctéren levő katonák a fenti lisztmennyiségnél többet föl nem használhatnak, tűrhetetlen lenne, hogy az országban levő foglyok ilyen mértékben tultápláltassanak és ezáltal a rettenetes nehézségek között szerzett készletekből ily nagy mennyiséget elvonjanak.

Itt Magyarországon tehát a hadifoglyokat táplálják, a szerencsétlen menekült magyart pedig leszállítják a vonatról, mert nincsen pénze.

Tessék csak egy kissé gondolkdzni felette.

Püspökünk székhelyére érkezett.

Dr. Boromieza Tibor megyéspüspökünk székhelyére visszaérkezett f. hó. 12-én az esti, illetve késéssel érkezett személyvonattal.

Udvari tanács ősi óim. Őfelsége a király dr. Shack Bála felső kereskedelmi iskolai főigazgatónok, a felső kereskedelmi oktatás terén teljesített eredményes munkássága által szerzett érdemei elismeréséül, a magyar királyi udvari tanácsosi címet adományozta.

Bodnár György kir. tanfelügyelő kitüntetését az okt. 13 án tartott vármegyei közigazgatási bizottság ülésén adta át Csaba Adorján elnöklő főispán a Ferenc József rendet. Maga a közigazgatási bizottság is lelkesen ünnepelte a kir. tanfelügyelőt. A főispán, és a kir. tanfelügyelő beszédét jövő számunkban hozzuk.

A Vörös Kér esst Egylet üdítő állomása részére szeptember hó 16-ától 30-áig befolyt adományok : Részletek közönség, 128 kg. búza, 100 kg. bab, 50 kg. burgonya, 96 kg. liszt, 36 drb. ruha, Lengyel Anna 500 drb. cigeretta, Oláhgyürüs község 1 mázsa tarlózott búza, Amac község 1 zsák zöldség, 10 kg. liszt, 16 1. tej. 52 tojás, dr. Böszörményi Emil 16 liter bor. Hálás köszönettel nyugtázza ezen adományokat és a további szives adakozást kór, a Vörös Kereszt Egylet nevében Szlávy Dezsőnó alelnökiül (gőzmalom.)

Felszámol a szatmári cukorgyár.

Erre a hírre bizonyosan sok-sok szatmári lakos fel fog sóhajtani:

— Mi az, hát Szatmáron cukorgyár van? Hiszen cukrot itt aranyéit sem kaphatunk.

De ha egyszer felszámol, akkor minden bizonnyal volt is cukorgyár városunkban, melyet a Pesti M. K. Bank és n M. A. Hb. alakított néhány évvel ezelőtt. És pedig úgy megalakította, hogy üzemét meg sem kezdve -— kimondja közelebb a felszámolást.

Hősi halál. Messinger Lajos nábrádi földbirtokos egyetlen fia Péter, kereskedelmi felső iskolát végzett iíju — az orosz harctéren hősi halált halt. A szakaszparancsnoknak kijelölt hős sikerrel végzett, illetve végeztetett egy egy drótkeritósi akadályt; mikor azonban a munkával elkészültek & visszatérőben voltak a lövészárokba, egy ellenséges golyó fejen találta. Rövid szenvedés után kilehelte ifjú lelkét. Az elhunyt pár nap múlva 19-ik évébe lépett volna.

A flakkerasak ellen sok panaszos levél érkezik a mi szerkesztőségünkbe is. Nemcsak helyből, de messze vidékről, ahonnan a Szatmárra és Szatmárról érkező vendégek elmondják emlékeiket. Megvalljuk éppen a h. főkapitány urnák helyzete (a körülmények, mik közt hivatalát elfoglalta, majd a katonasághoz vonult)* . . várakozó álláspontra helyezett minket a közönség e panaszával szemben. Most azonban személyes tapasztalatunk győzött meg arról, hogy a fiakkeresek, illetőleg kocsisok úgy kezelik vendégeiket, hogy müveit ember arcába szökik a vér. Modoruk, hangjuk leguribb megszólításra oly durva, kihivó, hogy azt alig lehet reprodukálni. Hogy vannak tisztes kivételek a bérkocsisok közt is, akik szinte

„SZATMÁR HÍRLAP“

szégyenük a történteket — az a dolog lényegén nem változtat. Csak egy eset. A Budapestről este 7 órakor érkezendő vonat késik. Késik 130 percet. Egyik szatmári polgár Szolnokról táviratot kap, hogy rendeljen egy bérkocsit családja számára. A szatmári polgár siet a vasúthoz. Itt 3—4 kocsit talál. Az első nem vállalja készpénz előre való lefizetésért, mert ő ma első, neki a legelső érhető utast kell bevárni. (így van utasítva b. főkapitány úrtól?) Itt vannak az én utasaim, ezt bizonyítom a távirattal. Ő az . . . sem viszi be most, csak aki elsőnek érkezik. Hátha nem elsőnek érkezik az ur vendége. A másik kocsi már le volt foglalva. A harmadik nincs lefoglalva, de ő szinte az i — nek se viszi, csak akkor, ha e perctől fogva fizeti az ur az óradijat. És külön a bevitelt. A vonat 11 óra előtt beérkezik. A fiakerek meg sem mozdultak az érkezésig. Á szatmári polgár vendegei gyalog mentek a városba. A Bakerek pedig . . . várták a jói fizető vendégeket.

Szivaruzsora. Mert már ilyen is van. A minap egy galieiai menekült 40, mondd negyven koronáért kínált egy étteremben 100 drb. kubaszivart egy főpincérnek, aki dicséretére legyen mondva — elutasította. Égyik vendég el is akarta csipetni a galíciai vendéget, de ez észrevette, hogy csapda készül és kereket oldott. Beszélik széliében, hogy ha nem is a sorompóknál, de a zug- börzékben és üzleteket kötő alkalmatosságoknak alkalmatosságával a szivaruzsorával többen foglalkoznak.

Ä hatósági lisst üzletek, hosszú várakozás után megnyíltak. A haditermóny által engedélyezett két vaggon rots lisztet a város rendelkezésére bocsátotta a nagygőz- maiom. Egy csöpp a tengerben. Á hatósági üzletek egy-két nap újra bezárhatok! Aztán következik: újabb sürgősségi állapot.

Vaskrajcáros. Régen, nagyon régen a Spártában Likurgus idejében vaspénz volt járatos, hogy senkinek se legyen kedve pénzt gyűjteni. Ma, mikor a pénzgyüjtés szenvedélye oly nagy, hogy az aprópénzt egyes gyűjtők el is rejtik, ismét pénzt kell veretni, hogy az aprópénsbiányon segítsünk. Már van vashuszfiíléres, most vas kétfilláre- sek jönnek forgalomba. Jó is vas érmeket behozni, tán velük együtt bevonul a lelkekbe a vasszorgalom, a vasfegyelem, vastürelem, vaskitartás a többi vasból való lelki erő is.

Egy város, (de nem a mi városunk) dohánytőzsdéje előtt . . . Rengeteg nép a tőzsde előtt. Egy katona és csendőr katonás sorba állítják a közönséget.

A csendőr. Mars, gyereknek 15 éven alul nem dukál szivar . t . dohány . . .

Gyerek. De apám megengedi.

Csendőr. Én megtiltom. Nem kapsz !

A katona. Bocsánat nagysád, az asszonyok most nem kaphatnak cigarettát . . .

Az asszony. A férjemnek kell.

A katona. Szíveskedjék őt elküdeni . . .

Az asszony. De a fronton'van.

— Csendőr. Ott ingyen kap szivart, cigarettát . . Rendben van. Tessék távozni, mert sajnálom ő nagyságát, hogy ily tömegben stb. stb.

Egy alak. (Előre tolakodik) Már mióta itt várok.

Csendőr. Jobb lesz, ha kotrődib. Maga gyanú alatt áll . . . Maga árulja a szivart . . . (Az alak szó nélkül eltűnik.) Szemtanú — Füles.

A kéményseprők. Múlt számunkban irtuk, hogy a kéményseprés is megdrágul. Hogy a 1884. évi tarifa lép érvénybe. Több felszólalást kaptunk, melynek tónusa: hát még őket is ránk zúdítja a közgyűlés. Hát igazságosnak kell lennünk. A kéményseprők két éven át nem emelhették dijukat, holott nekik emelték a megritkult számú segédek a munkabért. Kiss Pál kéményseprő volt az, aki időközben méltányosnak tartotta a kéményseprés diját leszállítani,iparostársainak megegyezésével. Most tehát nem lehet csu- dálkozni, ha ők is méltányos felemelést kértek a városi közgyűléstől. Reméljük, hogy a normális időben majd ők lesznek az elsők, akik visszatérnek a normális tarifára.

Olcsóbb lesa a gyógyszer. A gyógyáruk, amelyek a háború alatt rendkívül megdrágultak, a közeli jövőben olcsóbbak lesznek.

3

A monarkia két kormányának közbelézése a német kormánynál, mint értesülünk, sikerre vezetett.

A tanítók kötelesek rekvirálni. A

vallás és közoktatásügyi miniszter figyelmez- teli a tanítókat, hogy a rekvirálási körrendelet 9. §-a felhatalmazza a törvényhatóság első tisztviselőit, hogy bárkit — tehát minden jellegű tanitót — kötelezhetnek a rekvirálás- nál való közreműködésre.

Bövid hírek. Szerdán a csizmadia színben egy hatvanéves öreg asszony csizmát vásárolt, miközben lábain érpattanás érte. A mentők a sok vért vesztett asszonyt a közkórházba szállították. "Eszméletét elvesztette. — Súlyos sérüléssel szállították szintén kórházba Papp Oóza 13 éves fiút, aki a Ka- zincy és Rákóci-utcai fordulónál a lezuhant és a vele együtt lefordult láda által zuzódást szenvedett. Ä sebes hajtás tilos lenne vagy mi. Kivált a fordulóknál.

A Szív. Felhívjuk olvasóink szives figyelmét „A Szív“ cimü hitbuzgalmi újságra, mely hetenként jelenik meg a budapesti Szent Szív Szövetség kiadásábau lélekneme- sitő, gazdag tartalommal. Minden egyes szám közli a következő vasárnapi evangéliumi s annak magyarázatát. Ahol egyszer e kedves újságot megismerték, ott minden héten, mint szívesen látott vendéget várják a családban. Ára 6 fillér. Próba-példány vehető a kálvárián, ma a sajtó-vasárnap is.

Rekvirálni fogják az ©gesz ország ssirkészlotét. A kormány a zsirtalan és a hústalan napok életbeléptetése után még tovább szándékozik menni, hogy a zsir körül tapasztalható hiányokat megszüntesse. Legközelebb az egész ország területére elrendeli a zsirjegyek életbeléptetését. — Ezt a kérdést most dolgozzák ki a belügyminisztériumban. Valószínű, hogy a rendelet megjelenésével egyidőben rekvirálni fogják az egész ország zsirkószletét és a kormány, — akárcsak a gabooát, — a lefoglalt zsírt az egész ország terőlstén hatósági kezelésbe veszi.

Már megint csak felnőtteknek. Piiroska a két éves kis leány ujfent piros szinlapot vett át a szinlaphordótól. Szomorúan viszi be szüleinek.

— Már megint csak felnőttek mehetnek a színházba.

Az aaya szó nélkül veszi át a szinlapot. Sző nélkül adja az apának.

— Már megint disznóság lesz a színházban .. . szól a kis leány elmerengve — és az udvarra megy.

— Hát nincs igaza a mi kis lányunknak, mondja az anya. A múltkor is — szégyenpirral kellett bevallani, hogy malaekodíak, disznőkodtak a színpadon.

— Hát nem fogunk elmenni... Punktum. Ez a fegyver a legsikeresebb fegyver — az ocsmányságok ellen.

S^ttreti-apréságfok,

A szüret nem volt bőséges. Közép jó sem volt mindenütt. És mégis gazdag szüret volt. Hallatlan kamatot adtak a szőlőbe ültetett tőkék. Nem a szőlősgazdák préselték a nagy árat. A borkupseek licitáltak. Megfizették a múltat. De aztán el ne feledjék a szőlősgazdák — a jövendőt sem.

*

A jó Isten jobb, mint az emberek, mondották az öregek, kiknek bölcsességét az uj korbeli emberek elfeledgették. Pedig az Isten most is az, aki volt. íme, a gyárosok, cukorspekulánsok keserűvé tették az ember életét: az Isten éppen akkor ódesiti meg az aranyat fejtő szőlővel.

*

— Megjárják ezek a borkupecek — mondja egy jókedvű szőlősgazda, aki megsokallta a must hallatlan árát. A béke beüthet, mint a villám. A katonaságnak —• nem fog kelleni a bor. Hoppon maradnak.

— Sose búsuljon koma — szólott a szomszéd. — Először a béke nem mennkü; nem is fog egyhamar beütni. Másodban pedig a bor kell a magyarnak, ha a dicsőséges béke meg leszen. Még a eseesszopónak is úri spicce lessen. Én például mindjárt Bukarest bevételénél megkezdem.