Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)

1916-03-19 / 22. szám

Szatmár-Németi, 19Í5. márczius 19. SZATMÁRI HÍRLAP' 3 Mázy dr. főigazgató — Szatmáron. Á kassai tankerüJet kir. főigazgatója a szat­mári főgimnáziumoknak meglátogatására — csütörtökön Szatmárra érkezett és a hospitá­lást nyomban megkezdette. Népiskolák kárpáti ünnepe Janko- vich Béla közoktatási miniszter leiratot in­tézett a magyarországi népiskolák tanfelügye­lőihez és hatóságaihoz, emlékezteti őket a Kárpátokban lefolyt históriai jelentőségű har­cokra, majd elrendeli, hogy május elsején a népiskolákban tartsanak ünnepélyt a dicsősé­ges harcok emlékére. Iskolákból — a hősi halálba. Szkina Jenő, a debreceni cs. és kir. 39. sz. gyalog­ezred önkéntese, a szatmári felső kereske­delmi iskola volt növendéke f. hó 6 án a do- berdói fensikon felváltás alkalmával fejlövés következtében, 20 éves korában hősi halált halt. Holttestét bajtársai a lokvicai temetőben helyezték el ideiglenes nyugalomra. Halálát özvegy édesanyján kívül széleskörű rokonság gyászolja. Negyven éve. Kulcsár István helybeli járásbi\sági telek könyvvezető a minap fe­jezte be hivatali szolgálatának negyven esz­tendejét. Kulcsár István nem csak hivatalá­ban teljesítette becsülettel kötelességét, de társadalmi életünkben is, nemes szivével, a szocziális bajoknak megérzésével, a háborús idők hazafias kötelességek iránt való felfo­gással és cselekvéssel vett részt nejével egye­temben sok jót tettekkel. Ha nem törvénytóvö. Pupák sógor épen arra toppant haza, hogy a feleségét a szomszéd­asszony legjavában tépázta, ütlegelte. •— No annyukom! veszeköttök! ? Hát, csak vé- gezzétök békességgel, nem háborgatlak — szólt, lát­ván, hogy az anyő van alul, s nagy lelki megnyug­vással odébb ballagott. Mikor azután a felesége kérdőre vonta, hogy miért nem tett közöttük igazat, — miért nézte el, hogy őtet az az üres pörzsi a saját portáján meg- dögönyözze, csúffá tegye: . . . az öreg sógor rava­szul hunyorított és csak annyit felelt: — Nem vagyok én törvéntévő ! A város faszüksóglete. A legutóbbi közgyűlésen, a polgármester jelentése kap­csán konstatáltuk, hogy a város, illetőségi tényezője a múltak igen keserű tapasztalatain okulva, nagyobb tevékenységet fejt ki a vá­ros faszükségleteinek előkészítésére és telje­sítésére. Egy szemernyi cselekvés többet ér, mint egy zsák beszéd vagy ingadozás — erről tesz tanúságot a város faszükséglet kérdésének megoldása is. A jelentés alapján a közgyűlés tudomásul vette, hogy a Cser-erdőn 2444 ür- méter I. osztályú, 33 ürmóter II. osztályú hasábfa, 698 ürmóter kemény dorongfa és 248 fuvar galyfa van kitermelve, melynek árát a következőképpen szabta meg: I. oszt. hasábfa a vágatás helyén ürmóterenként . . . . 12 K II. oszt. hasábfa és dorongfa 11 „ galyfa rakásonként ... 4 „ A hasábfa 3A részét beszállítják a szent­véri faraktárba, V* rész a vágás helyén ma­radt, mig a dorongfának csak a felét szál­lítják be. A Cser-erdő fáját csak a város pogár- sága részére szolgáltathatják ki. A Kereskedelmi Bank uj igazga­tósági tagjai. A Szatmári Kereskedelmi Bank r.-t. vasárnap tartott közgyűlésén az intézet igazgatóságába uj tagokul beválasz­totta Kovács Lajos esperest, ifj. Freund Sá­muelt és ifj. Reiter Mórt. A jótékony Nőegylet április 9-én d. u. 5 órakor műsorral egybekötölt tea délután rendez. Az egész jöyedelemet a sebesült kato­nák húsvéti megvendégelésére fordítják. Borzasztó. .Jól főz a felesége ? — De még milyen jól ! Még a hideg ételt is — elégeti! Halálozás. Fodor György városi nyu­galmazott levéltáros elvesztette hü ólettársát, Fodor Györgyné, született Daróczy Emmát. Hatvankilencz éves korában hunyt el a tisz­teletre méltó matróna — rövid betegség után, csütörtökön. Temetése 18 án volt a kö­zönség igaz részvétével. Bóth Ferancz dr. volt törvényszéki elnökünk elvesztette gyöngéd szeretettel kö­rülvett édesapját, Róth Alajos, nagykárolyi lakost.. Az öreg ur 91 évet élt és közszere­tetnek örvendett. Temetése f. hó 16-án volt nagy részvétnyilvánulással. A törvényhatósági gazdasági mun­kabizottság tagjaiul a vm. alispánja Szu- hányi Ferenc csengeri, Madarassy Dezső pátyodi, Dr. Falussy Árpád érendrédi, Jármy Andor nagy dobosi, Dr. Böszörményi Emil szatmárnémetii, Kende Zzigmond turisvándii, Rébay Dezső erdődi, Tóth Mór patóházai, Dr, Makray Mihály nagybányai, Farkas Jenő felsőbányái, Debreceni István nagykárolyi, Péchy László nagykárolyi, és Domahidi Vik­tor angyalosi lakosokat nevezte ki. Hivatal­ból tagok: Tichy Gyula gazdasági felügyelő. Matusovits Péter erdőfelügyelő és Uray Jenő iparfelügyelő. A zöldség félék a helybeli piaczon szabadalku tárgya. így határozott közelebb a népélelmező bizottság. A zsír és szalonna szükséglete bi­zonyítását a tanács megsürgette az illetékes minisztériumban. Megkezdette továbbá a jég beszerzésének tárgyalását is. Azért fizetik. — Vétkes-e kend vagy nem — kérdi a bíró a vádlottól. — ügy hiszem azért fizetik a tekintetes urat, hogy azt kikeresse — mond egy­kedvűen a kérdezett. A katonai kitüntetések naplója. Legfelsőbb dicsérő elismerést nyert: Ráthonyi Sándor (12. népf. hadnagy. (S. L.) László Béla [honv. lov. 12. gy. e.) hadnagynak, leg­magasabb elismerés. (S. L.) — A király Rengd Ernő tartalékos zászlóst, Spisz Ferenc hadapródot, Veres Gábor egyéves önkéntes szakaszvezetőt (valamennyi a szatmárnó- metii 12. h. gy. e ;) az első„ osztályú vitéz- ségi éremmel tüntette ki. Őfelsége a király elrendelte, hogy az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásának elismeréséül Berónyi István 12. honvéd gyalogezredbeli százados­nak a legfelsőbb dicsérő elismerés, továbbá Szent-Katolnay Faragó Igriácz szolgálaton kívüli századosnak az önkéntes egészségügyi ápolás főfelügyelőségénél a legfelsőbb dicsérő elismerés tudtul adassék. (S. L.) A IS évesek összeírása és szemléje. A hivatalos lap közli a honvédelmi minisz­ter rendeletét az 1898. évben született nép­felkelésre kötelezettek összeírása, bemutatása és behívására nézve. A rendelet szerint az 1898. évben született, valamint azon népfel­kelésre kötelezettek, akik 1897—1865. évfo­lyamokba tartoznak, de eddig a szemléken meg nem jelentek, az eddigi rendszabályok szerint április 1 ig összeirandók. A bemuta­tószemlék április 14-t.ől május 3-ig fognak lezajlani, mig az utóbemutató szemlék május 15-én és 16-án fognak megtartatni. Az al­kalmasnak talált magyar állampolgár nép­felkelésre kötelezettek bevonulási ideje később lesz közhírré téve. Azon 18 éves if jakra nézve, akik az egyévi önkóntesi kedvez­ményre igényt emelnek, külön rendeletben intézkedett a miniszter. Babok — a kertészetben. A szabad­kai kir. ügyészség tiz láncz földet bérelt ki, melyeket rabokkal műveltet meg. A jó példa követésre méltó. Egy szakembertől érkezett szerkesztőségünkbe a felszólalás, hogy a vá­rosi fogházba internált 3—4 napi bezárásra Ítélt csavargókat is czélszerü lenne a kerté­szetben felhasználni. Hiszen a munkátlanság- ban leledződnek — büntetés számba megy a — jól megdolgoztatás. Minden erőre szük­sége van a nemzetnek. Még a börtön leike­inek keze munkájára is. Megadta neki ... Édes anyám, váltson nekem jegyet — a bálba. — Jó van jányom, de osztég a bál után te válts ám jegyet. Egy szegény asszony nemes cse­lekedete. Az Országos Katholikus Szövetség országos hadiözvegy és árva alapja nagyon értékes adománynyal gazdagodott. Özvegy Sirkó Mibályné Kaszás Ágnes adai lakos, egyszerű falusi asszony nehezen megtakarított pénzen vásárolt 1000 (ezer) koronás hadiköl- csönkötvényét adta az ópitendő árvaház költségeihez való hozzájárulásként. Ismét egy meghatóan kedves megnyilatkozása annak az áldozatkészségnek, a melylyel mindenki siet a háborútól ütött sebek gyógyítására és a mely annál értékesebb, minél szebben tük­rözi vissza az egyszerű magyar néplélek nemes érzését a szerencsétlenek iránt. Jól kioktatva. Tanító a kópéskodó kis diák­hoz : — Hanem te fiú, te jó pipa vagy ám ! Modern kisdiák: Kérem tanitó ur még csak czigaretta. Eltűnt katonák nyomozása. A cs. és kir. közös hadügyminisztérium, a m. kir. honvédelmi minisztérium és a Magyar Vörös kereszt Egylet hozzájárulásával és támogatá­sával a budapesti „Tudósitó Iroda“ múlt év december óta „Katonanyomozó Jegyzék“ címmel lapot ad ki, amely kizárólag az el­tűnt katonák felkutatását célozza s a kutatás sikerességének előmozdítására sok keresett katona arcképét is közli. A lap — melynek élén gróf Batthyány Lajos és gróf Hadik- Barkóczy Endre főmegbizottak állanak — havonként kétszer jelenik meg legalább 15.000 példányban és az összes csapattesteknek a harctérre és a front mögött, az összes kór­házaknak Magyarországon és Ausztriában, valamint a hadifogságból hazatért rokkant katonádnak hivatalból ingyen küldetik meg. A lap felelős szerkesztője B Virágh Géza. A kutatások közlési feltételei megtudhatók a „Katonanyonmozó-Jegyzék“ szerkesztősé­gében és kiadóhivatalában (Budapest, IV., Váczi-utca 38., I. emelet.) „Katonadolog“ repriz. A régi, különösen a még régebbi operettek felelevenítése igen helyes, mint volt ez s a Lili és Nebántsvirág. Telt nézőtért aratott a sikerült repriz. Kabaré. „A vízió“ előadása jól sikerült. „A néma asszony“ csak elemi iskolásoknak és egész kis diákoknak való. Egészen fehér darab s igy a kis gyerekek megnézhetik s mulathatnak azon, hogy milyen óriási olló­val, óriási késsel, óriási beretvával vágják fel a furcsa öltözetű doktor bácsik a néma asszony nyelvét, aki azután folyton beszól. A kabaré fénypontja elmaradt, t. i. Sziklai magánszáma lett volna, amidőn a közönség hangosan nyilvánította óhaját, hogy Sziklait akarja hallani, a rendező azt mondta, hogy Sziklai azért nem lép fel, mert ha fellépne, mindenkit elhomályosítana. Ezen a vicczen senki sem nevetett, mert nem viccznek vet­ték, minek szánva volt, hanem valóságnak. Sokan vannak, kik Sziklai játékát szeretik legjobban. A műélvezetre vágyók hallhatták a „Carmeu“-ből énekelt szép szerelmi dalt. A tárgy választásért dicsérjük a művésznőt. Műsor: Szombaton: Grün Lili. KBHTÉSZET. Népszerűsíteni kell a zöld­ség-termelést. Több eszme _ vetődött fel a zöldségter­melés érdekében. Én magam részéről azokat az eszméket tartom leghelyesebbnek, ame­lyeknek czélja a termelésen kiviil, a helyes zöldségtermelésre való kitanitás s igy a zöld­ségtermelési kedvnek fokozása. Az orosz foglyokkal való bolgárrend- szerü kertészet csak vállalkozás volna a város részéről, mely haszonnal, de veszteséggel is járhat. Volna zöldség, de csak addig, mig a vállalat fenn állna s mondjuk háború után, ha az orosz foglyok haza mennek, ki ter­melne zöldséget ? Teszem azt, ha a bolgár kertészek többé vissza nem jönnének. Népszerűsíteni kell a zöldségtermelést! Ez lenne a legczólravezetőbb mód a jelenben is a zöldségszükséglet biztosítására s a bizto-

Next

/
Thumbnails
Contents