Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-03-12 / 20. szám
4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1916. márczius 12. A társulat kiváló és munkás drámai színészének, Kiss Miklósnak csütörtöki fellépte volt az évad első jutalomjátéka. Edmond Rostand Sus-fiiók czimű verses drámája került színre ez alkalommal s meg kell állapítanunk, hogy az ünnepeltetésen kívül művészetet is láthattunk. Mindenben sikerült estéje volt Kiss Miklósnak, aki reichstadti herczegével félévi munkásságára tette rá ezúttal a koronát. Kitűnő beszélő művészete a lírai részekben ; a drámaiakban szenvedélyének fojtott tüze és fájdalmas kitörése re- megtette meg a hallgatóságot. Egy tragikus és megtört életet kifejező munkájában segit- segitségére voltak a rendezés és Kiss Árpád igazgatónak, Gulyásnak, Nyáraynak öntudatos játéka. Mindezek ellenére nem tudunk elállani attól, hogy egy fájó emléket fel ne elevenítsünk. A franczia Írónak még életében nagy ünnepeltetésben van része. A nyelv és verselés igazi virtuóza fejedelmi kastélyban éli gondtalan életét s hallgatja a világ tapsait, addig nálunk ugyanakkor az igazi érték, a Bánk bán halhatatlan szerzője, észrevétlenül és megértés nélkül hanyatlik sírjába. Nem szimbólum-e ez ? Nem szomorú kifejezése annak, ami kulturális életünkben végbemegy ? Hazai termékeinket a feledés homálya takarja s divatos csillogó idegen müvek még évtizedek múltán is hóditó körútra indulnak, oly jelenség ez, amelyen a jutalomjáték dörgő tapsai között is lehetetlen volt el nem tűnődni. Műsor: „ , délután: Nebántsvirág. Vasárnap es^e. Őnagysága ruhája. Itt küldök egy falevelet. A háború miatt kintrekedt Szabó János dr., czikket irt az Alkotmány napilapban, mely nek sorait ekként fejezi be: — Itt, messze idegenben mindig örömmel várjuk a hazai postát, de most, amikor otthon mindennap egy-egy újabb nagyszerű fejezet a világtörténelemben, a hazai újság, vagy levél valósággal esemény. Izgatottan megyek a postára. (Itt Amerikában mindenki a maga postása. Levélhordókat csak a nagyobb városokban alkalmaznak). Gyorsan átlapozom a zsákmányt, aztán haza sietek. Bezárom az ajtót, hogy senki se zavarjon s mohó élvezettel látok hozzá az olvasáshoz. A levelek közt van egy kuszairással czim- zett boríték. — No ezt bizonyosan vajamelyik diákom irta! Fölbontom: nem csalódtam. A borítékban egy érdekes levél. A levélpapír egyik oldalára egy száraz tölgyfa- levél ragasztva, a túlsó oldalon pedig e néhány sor irás: Itt küldök egy ^falevelet a hősök földjéről. Repülj te kis levél át a nagy tengeren és mondd el azoknak, akik ott élnek, hogy az ezredéves tölgy még erősen, büszkén áll. Ha hullatja is levelét, bátran daczol a nagy viharral, amely most tombol felettünk. És mi, akik árnyékában ülünk megnyugvással várjuk a tavaszt, amikor az ezredéves tölgy majd ismét kihajt s szebb, erőteljesebb lesz, mint valaha .. . Ez a kis levél nagy szerepet játszott Éppen alapkőszentelése volt hitközségem építendő magyar templomának. Nem volt hazai földünk, amelyet ilyenkor letenni szokás, hát ráteszem az alapkőre, arra a helyre, ahol az oltár állani fog, ezt a kis levelet „az ezredéves tölgyről“. Olyan szépen odaillet arra a téglára, melyen az ezredéves magyarságnak szent hajléka fog majd felépülni. Híveimmel könnyezve búcsúztunk el e kis levéltől. Fájt a szivünknek, hogy e nagy időkből csak e falevél jutott nekünk . . Termeljünk hüvelyes veteménye- ket. Az idén nagy gondot kell fordítanunk a hüvelyes veteményekre, Bab, horsó, zölden, szárazon egyaránt kitűnő táplálók. Nagy előnyük, hogy már korán, aratás előtt, kerülhetnek piacra, amikor minden fogytán lesz. Lehetőleg már korán vessünk mindkét hüvelyesből és sokat. Városok és ezek közelében, főkép ahol sok sebesült katona van, nagyon kapós lesz mint főzelék. A babnak a háború után nagy ára lesz, mert a hosszú ideig fegyverbenálló katonaság részére sok kell, azonkívül a magas gabona és húsárak miatt a városban is nagyobb lesz a hüvelyes vete- mények fogyasztása. Kertben, burgonyaföldek szélén, kukoricza között, területeken is soksok babot termeljünk. Kapásnövények közül kukoriezát és burgonyát legalább is annyit termeljünk, mint békés időben. Igyekezzünk sok korai burgonyával minél előbb a piaczra jutni. HáJsorus-apróságok. Gyors megoldás. A Szerbia előnyomulás idején történt. Egy szakasz azt a megbízást kapta, hogy tegye használhatatlanná a további forgalomra a .... i vasúti vonalat, amely a sereg felvonulási irányától balra húzódott. A s-akasz parancsnoka, egy fiatal tartalékos hadnagy volt, aki a polgári életben a fizika és matematika tanára egy vidéki gimnáziumban. A professzor két óra múlva szakaszával együtt csatlakozott az útra kelt ezredhez s egy nagy zsákot cipelő bakával jelentkezett az őrnagynál. Az őrnagy, 'akit meglepett a parancs feltűnően gyors végrehajtása, megkérdezte a hadnagytól: — Nos, teljesítette a parancsot? — Igenis, őrnagy ur 1 Az útvonalon nem lehet többé utazni. — És hogy csinálta a dolgot ? — Nagyon egyszerűen — felelelte a hadnagy,, és odaintette a zsákot cipelő bakát. — Összeszedtem és lefoglaltam a közbeeső két állomáson az összes vasúti jegyet Itt vannak abban a zsákban ! A katonák levese. A falusi nénikék érdeklődve figyelnek a városban mindenféle katonai forgalmat, hiszen az idegen katonák életében a saját gyermekük, férjük sorsát látják.. Épen déltájban kerülnek arra a tájra, a hol a katonák ebédjét osztogatják. Minden távozó katona tálkájába beletekintenek. — Jó húslevest kaptak — mondja az egyik. — Azt biz a’ — hagyja rá az öregebb — de mir nem adják nekik teli ? ! — Mir hát no ? — elmélkédik egy harmadik. — Bizonyos azir’, hogy ki ne lötyögjön útközben, mig haza viszi. m ö© s m SZEBKESZTÄl 1 jZEHETM Sárköz. Köszönjük. Adott alkalommal fölhasználjuk. — Vidéki. Azt mi értjük, hogy egy faluban történt kisebb esemény) is világeseményként hat magára a falura. De a lapban, az eseményeknek sok és naponként való hullámai közt, bizony máskép fest. Épen ezért hasábokat írni róla lehetetlen, főleg most. — Dolgozó nők. Ön azt hiszi, hogy csak azok a dolgozó nők, a kik a családon kívül hivatalba, gyárakba és mi máshova járnak és elsején fizetést (milyet ?) vesznek fel munkájukért és néhány koronát haza is visznek. Oh nem, nem ! A családban élő nők is dolgoznak és mi felette értékesen. Sokszor ők tartják fenn a családot munkájukkal, leleményeségükkel, takarékosságukkal — és hihetetlen áldozatok és áldások forrásával. Ezek a munkák talán a férjre nézve is kicsiségeknek tűnnek fel. Csak akkor értékoli — mikor már a dolgos feleség — nincs 1 Mikor idegen kéz végzi a házi munkát és ez a kéz kezdi kopasztani. A tanítónőkre hivatkozik ön ? Tiszteletre méltó és áldozatos nemzeti munka. De a tanítónő, ki főleg apró gyermekek anyja, az iskolában vezető utón már a Kálvária lépcsőit járja. Hát még az iskolában. Lelke haza-haza jár (ha nincs otthonában nagymama, hü testvér is) lelkében szemrehányást tesz maga-magának, hogy ő, a népnek gyermekeit anyaként neveli, tanítja és az ő gyermekei (mily sokszor) ki nem ismert idegen cselédeknek hűségére van bizva. A kérdést tehát nem szabad egyoldalúan megítélni, mint azt kegyed tette czikkében. Nyomatott a Pázmáay-sajtában Szatmároa, Iskola-köz 3. sz. A MM Bazírto az összes játék-, diszmű-, emlék és rövidáru czikkeket helyszűke miatt a közeledő nagy farsangi vásár idény alkalmából mélyen leszáritott áron bocsátom a n. é. közönség rendelkezésére. ilatniczk KAZINCZY- UTCZA 10. ooooo lábat tesz tönkre a szűk czipő. Aki ennek ellensége, önmagának meg jó barátja, az rendelni fog Ízlése szerint czipöt Walek János czipész mesternél. Szaímár, Széchenyi-u. 7. ORGONA-GYÁR PS" villamos gépekkel berendezve. “ÜS® Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendsz £ szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat szállít. Orgonajavitásokat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarbantartást mérsékelt árban elvállal. RIEGER OTTÓ os. és kir. udvari szállító. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a Szent-Sir lovagja és a Ferencz József-rend tulajdonosé. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 89 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási templom király orgonáját, mely orgonainti 80 változatú és villanyerőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Nómeti 1915. — Kiadó: Szatmáregyházmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Radnár Gáspár.
