Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)

1916-02-13 / 12. szám

Szatmár-Németi, 1915. február 13.

SZATMÁRI HÍRLAP“

3

Püspök atyánk állapota, mint örömmel értesülünk, hála Istennek teljesen jobbra fordult, úgy, hogy a nap jó részét már ágyon kívül töltheti.

Tanügyi előléptetés. Poszvék Irén a ref. tanitónőképző igazgatója február 1-étől kezdve a VII. fizetési osztály 3. fokozatából a másodikba, — Aczél Hona tanítónő pedig a IX. fizetési osztály 3. fokozatából a másodikba lépett elő.

Balogh Fereno — ezredes. A háború tartama alatt helyezték Szatmárra Balogh Ferencz alezredest, mint honvéd állomás- és kiegészítő parancsnokot. Az öreg ur aki típusa a régi magyar nemesi uraknak, de egyszersmind a szigorú katonának is, itt működése alatt erős magyar érzelmével, pártatlan igazságosságával, barátságos modorával a legszélesebb körű népszerűségre tett szert nemcsak a katonaság, hanem a polgári társadalom körében is, ahol már szinte régi szatmárinak tekintik. Bizonyára széles körben fog örömet kelteni ezért az a hir, hogy Balogh Ferencz alezredest Őfelsége a király ezredessé léptette elő.

Katonai előléptetés. Őfelsége a király Wirth János 12. honvédgyalogezredbeli őrnagyot alezredessé léptette elő.

Saja Viktor halála. Az elmúlt év őszén vonult hadba Saja Viktor állami elemi iskolai tanitó, aki az északi harczoknan orosz fogságba került. Most a családhoz magáoér- tesités érkezett, amelyszerint Saja Viktor Taskendben (Oroszországban), az ottani kórház ban meghalt. A hős tanitó halálát testvére, Saja Sándor, németi-i ref. kántortanitó gyászolja.

Kirendelés. Forgách Vilmos m. kir. csendőrfőhadnagy, ki Szatmáron már évek óta, mint járásparancsnok működik, bizonytalan időre Tordára rendeltetett ki.

Föl nem éri eszével. Hát ennek a közmondásnak. mi az eredete? Csípték, lopták a borát egy ostoba gazdának, utóbb gyanítani kezdé, hogy a családok, ez okból a hordónak száját bepecsételte. Mit használt; mert a bor azért mégis logyott. Elpanaszlá baját a szomszédjának, ez aztán mondja neki:

— Szomszéduram! érje föl eszével, hogy a csapon foly el a bor.

— Az nem lehet, — mondja az ökör mellé való — hisz alul a csapnál mindig van bor, hanem) fölül hiányzik.

Halálozás. Szűcs Valéria óvónő-kép- zőintézeti tanulónő, 18 éves korában pár órai kinos szenvedés után e hó 7-én elhunyt. Az orvosi vélemény szerint nagyfokú agyhártya- lob ölte meg a fiatal leányt.

Hirtelen véleményváltoztatás. Urhölgy: (Mérgesen) Ez tűrhetetlen szomszédság. Hallja csak azokat, a komisz gyermekorditásokat?

Cseléd: Azok a saját gyerekei nagysága, az udvaron szaladgálnak.

Urhölgy : Azok ? A kis kedvesek, milyen szépen eljátszadoznak.

A 43—50 éves népfölkelő kereskedők beosztása és karpaszománya. Arad ról Írják : Az aradi kereskedelmi- és iparkamara fölirt a kereskedelmi és honvédelmi miniszterhez, hogy a 43—50 éves kereskedőket lehetőleg lakhelyükön helyi szolgálatra osszák be. A kereskedelmi miniszter minap közölte az aradi kamarával, hogy ez a kérelem katonai okok miatt nem teljesíthető. A tekintélyesebb kereskedők és iparosok karpaszomány ügyére vonatkozólag azt közli a miniszter, hogy azt csak bevonulás alkalmával az illetékes csapatparancsnokságtól kell kérni.

A védő ügyvédek praxisából: Védő ügyvéd : (feleségéhez) Kedvesem, ma zárj el mindent jól különösen az értéktárgyakat.

Asszony : (megütődve) Miért ?

V. ügyvéd: Az az ur, kit hatásos védőbeszédem folytán ma délelőtt felmentettek a lopás vádja alól, el fog jönni hozzánk, hogy megköszönje fáradozásomat.

A rekvirált gabonanemüek bejelentése. Teleszky János pénzügyminiszter körrendeletben utasította a pénzügyőröket, hogy a rekvirált gabonanemüekről haladéktalanul tegyenek jelentést a minisztériumnak.

Pejacsevios volt miniszter a királynál. A király tegnap Pejacsevich Tivadar gróf horváth miniszter, ki nemrégiben tért haza Franciaországból, ahol internálva volt, Bécsben hosszabb kihallgatáson fogadta. Pejacsevich a M. T. I. tudósítója előtt kijelentette, hogy a király elmondatta vele fnncia- országi élményeit. Pejacsevich gróf ezután Bécsből Budapestre utazott.

Hlő vigyázó kereskedő. Egy igen ügyes és olőretörekvő kereskedősegéd beállít főnökéhez, és a következő kérdést terjeszti elő.

— Főnök ur. szíveskedjék megengedni, hogy kétszer hetenkint egy negyedórával előbb távozzam az üzletből, mert zongora órákat veszek.

— Barátom — hebeg a főnök látható zavarral

— nmmm . . . nmn szeretem, ha az én segédeim zongorázni tanulnak, mert a zongorázó ujjai rendesen megnyúlnak.

Vidék. Nagykárolyban skárlátban történ megbetegedés folytán az alispán a vármegyei főorvos előterjesztésére a polgári leányiskolát 10 napra febr. 3-tól febr. 13-ig bezárta. — A kegyesrendi rom. kath. főgimnázium febr. 2-án a Vöröskereszt-egylet és a hadi árvák javára anyagilag és fényesen sikerült Kalazanti ünnepélyt rendezett. — Huszton Ernst Béla bútorgyár r. t. cégnél 30 asztalost keresnek. Több évre való tisztességes állandó jó kereset kínálkozik itt azoknak, akik a mostani nagy férfi hiány- baji is munkátlanságtól (panaszkodnak. — A Máramarosi Közművelődési Egyesület Erzsébet jótékonysági szakosztálya 1915 deezember havában az elemi iskolai növendékek felse- gólyezésére 2622 korona értékű ruhaneműt osztott ki, amely a társadalom szivének, jótékonyságának nem csekély bizonyítéka. — Halálozás. Csikjenőfalvi Gyenge Sándor esperes falusugatagi g. kath. lelkész, törvényhatósági bizottsági tag hosszas szenvedés (után meghalt Falusugatagon. Temetése febr. 6-án volt Falusugatagon.

Színész és szabó. Egy vidéki városkába szintársulat érkezett. Mikor ezt a szabó meghallotta, rögtön a nagy vendéglőbe iramodott, mert sejtette, hogy olyan ember is akad a társulatban, aki már máskor is volt ott és elfelejtett egyet-mást kifizetni. Nem is csalódott. A hősszerelmes, aki éppen a színpadot rótta össze gerendákból, deszkákból, régi adósa volt.

— Ismer-e engem ? — kérdi a szabó.

— Volt már szerencsém. Ön egy öltözet ruhát csinált nekem.

— Csináltam, — szavalja a szabó keserűséggel

— de be vagyok csapva.

— Csalódik, kedves barátom, — válaszolja a színész, — a ruha van becsapva.

Műsor:

Vasárnap d. u: Luxemburg grófja. Vasárnap este: Karikagyűrű.

A három házi tanácsos.

Az öreg nagyapó úgy estendóre mindig a kandalóhoz húzódik. Alig veszi észre körülötte vannak már az aprók és nagyok egy- arányosan.

Mert hát az öreg apó olyan sok szépet, okosat tud beszélni. Hiába a régi világból való. Mikor még nem szaladt a vasúton a „füstös.“ Meg nem kergette a menykü — a kocsikat.

Most is igy kezdi beszédét:

— A mai időben már csak a királynak, a minisztereknek, a város- és községházának vannak tanácsosai.

— Hát a nagyapó idejében — szólott közbe Ferkó.

— Akkor gyermekem, minden arravaló, becsületes tűzhelynek is volt három tanácsosa. És ingyen, minden fizetés nélkül szolgálták a tűzhelyeket.

— Ugyan nagyapó — mondja el nekünk, kik és milyenek voltak azok a tanácsosok ?

— Megmondom. Akkor igenis minden arravaló, becsületes háznak tanácsosai voltak:

1 szőr a hü kutyák.

2-szor az éberkakasok.

— És harmadszor? — türelmetlenkedett a Ferkó.

— 3-szor a macska.

Óriási nevetés támadt erre a szóbeszédre. Mert mindnyájan azt hitték, hogy a nagyapó tereferél vagy kötődik.

De nagyapó igen komoly volt. Egy arczizma nem mozdult, hiába mondogatták neki:

— Nagyapó most lóvá akar tenni minket I

— Nem, gyermekeim. Ilyen korban már nem arra törekszik a halandó. Tiszta valót beszélek.

Csendesség lett. Mindenki várta, hogy nagyapó kimagyarázza hát — a valót.

És nagyapó magyarázta is:

— Mert hallgassátok. Az ón kutyám mindig ugatott, mikor ellenség lopódzott udvaromba. Ez azt tanácsolta nekem: „Vigyázz ! Ellenséged kárt ne tehessen !“

— Hát igazán, ez jó tanács volt, sóhajtottak mindannyian.

— A kakasunk meg minden hajnalban kukurikolt. Ez meg azt a tanácsot adta : „Keljetek, mert az idő üdvösség és pénz I

— No bizony, ez is becsületes tanács.

— De hát a macska ? — kötekedett Ferkó.

— A macska ? Macska, mindig mosdott, tisztogatta magát. Ez mindig figyelmeztetstt: „Szedd rendbe magad 1“

— Bizony valót beszél nagyapó.

— Tehát vigyázzatok ti is. Ezektől a tanácsosoktól megtanuljátok :

A becsületes, valamirevaló háznál három fődolog szükséges.

1- ső gondosság. Hogy figyeljünk mindenre, nehogy kárunk legyen. A magunk és családunk lelkében sem.

2- ik a munka, tevékenység.

3- ik,hogy mindig rendbe legyen testünk- lelkünk. És tiszta indulattal teljék el szivünk Isten és embertársaink iránt.

— Nagyapó, mintha én már olvastam volna valamék könyvben.

— Én is olvastam, édes fiam 1

— Melyik könyvből ?

— Az élet nagy könyvéből, édes fiam.

— Hát mi is olvashatunk abból ?

— Csak is abból igazán, édes jó gyermekeim.

Pázmány Nagy Képes Naptár.

A Máriapöcsi Nagy Képes Naptár.

Máriapócsi Kis Képes Naptár.

Bodnár Gáspár gyönyörű tiz népies elbeszélésével.

Tömeges rendelésnél jelentékeny árengedmény. Portó a megrendelőt terheli.

Ara 60 fillér