Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-02-06 / 10. szám
2 SZAlMÁRI HÍRLAP. Szatmár-Németi 1916. február 6. a nagy áldozatokkal és vérözönnel kivivőit kaladhatás dicső munkáját. Városunknak megbénult szervei is visszanyerik rugékonyságukat és teljesíthetjük régi vágyainkat, a melyeknek megvalósulása elé a háborús állapotok oly súlyos akadá- dályokat gördítettek. A hosszn pihenés a halál előcsarnoka, a hol nem tanyázhat igen sokáig városunk sem. Nagy munkákba kezdettünk, a melyek folytatásra és befejezésre várnak. Ki kell emelnünk városunkat a közép- szerűség állapotából s ez a feladat első sorban a minden közjóért, szépért és nemesért lelkesedni tudó közönség áldozatkészsége mellett a hatóságra hárul. Szilárdan kell őrt állania a közegészségügy, köztisztaság és haladás zászlója alatt és megvalósítani a némely részben már több, mint negyed századdal ezelőtt megpendített közmüveket. Hogy pedig a háborús állapotok megszűnte után, melyek lesznek ezek a közmunkák és milyen költségek előtt áll a város közönsége, röviden a következőkben soroljuk fel. a) Városi közkórház építés 233 betegágyra tervezve, a telek feltöltésóvel együtt .... 1.071,000 K b) Városi vizmü a már elkészült kutak nélkül .................... 1-990,500 K c) A város belterületi csatornázása .................................. 6.000,000 K d) Két uj kisdedóvoda épipitése....................................... 69,400 K e) Szatmárhegyi közutak tovább építése.............................. 26,000 K Ezeken kívül be kell fejezni a felsőbb kereskedelmi iskola építését; foglalkozni kell egy uj közvágóhíd, honvéd laktanya építésének, — valamint az uj baromvásártér elhelyezése és berendezésének nagy kérdéseivel és már legközelebb a nem rég felmerült „Hadi árvák otthona“ létesítésével is, nem is szólva egyéb gazdasági és közművelődési befektetésekről, melyek a város anyagi és szellemi szükségletének kielégítését czélozzák. Hisszük és reméljük, hogy a város közönsége és hatósága meg fog birkózni ezekkel a nagy feladatokkal, a melyek ha megoldatnak, helyet kérhetünk az előrehaladott városok sorában s joggal nevezhetjük városunkat északkeleti Magyar ország középpontjának úgy közlekedési mint kereskedelmi, közegészségügyi és közművelődési intézmények tekintetében. Isten segítse a nemes várost törekvéseiben! A Pázmány-Egyesület. Többször adtunk kifejezést annak az óhajtásnak : vajha a Pázmány-Egyesület, melynek hírlapírói a magyar kultúrát szolgálják és a keresztény- nemzeti érzés gyökereiből táplálkoznak : szélesebb körben, a nemzet egyetemes felkarolásában, ^megismerésében vághatna magának utakat. Évről-évre lépésekben halad is:e czél felé, de még mindig küzdenie kell a közönnyel és azon akadályokkal, melyek a keresztény szellemi újságokat az üzleti versenyekkel szemben háttérbe szorítják. Pedig a Pázmány-Egyesület kebelében és zászlaja alatt a magyar iróvilágnak igen jeles, képzett és színvonalon álló tagjai dolgoznak. Dolgoznak a tisztességes irás mezején. A keresztény világnézet alapján- és a magyar kultúráért. A Kath. Hírlapírók Pázmány - Egyesületének a minap megtartott közgyűlésén Prohászka Ottokár mutatott reá a napi sajtó nemzetébresztő munkájára e nagy önvédelmi harezok idején; és az áltlános elismerés közt az egyesület elnöke, a székesfehérvári püspök : elismeréssel adózott annak a hírlapírói gárdáknak is, mely nem kevesebb tudással, éjt — napot egybetevő munkával közmegelégedésre teljesiti kötelességét a nemzet ügyére, az itthon való harczainkban oly jelentős, sőt döntő hirlapirásban. Megemlékezett forró emlékezettel azon hírlapírókról, tagokról, a kik az egyesület dolgozó műhelyéből a csaták tüzébe mentek és hősi halált haltak. A kik tehát nemcsak tollal, de vérrel és életükkel szolgálták és szolgálják a a nemzetet. S ha a világnézetek harczairól is megemlékezett az elnöklő püspök, azt természetesnek találjuk. S ha fennen hirdette a Pázmány-Egyesület zászlója alatt, hogy minden uj törekvés (melynek jogosultságát nem tagadja) minden uj hit, remény és szeretet, mely a keresztény kultúrát válságba akarja hozni és vele végezni akarna, a maga föladatát és jogosultságát ismeri félre — csak a nemzet egyetemének meggyőződését tolmácsolta. Azt a hitet és meggyőződést, hogy a nemzeti kultúrában Krisztus és a keresztény missiót semmi sem pótolhatja. A fiatalkorúak bírósága működéséről dr. Jéger Kálmánná egyik közelebbi czikkei- ből kell megdöbbentő képet szereznünk. Á A statisztika méltatása, értékelése még most sem valami erős oldala a mi társadalmunknak. Pedig azok a néma számok itt is hangosabban és megrázóbban beszélnek a leg- remekebb szónoklatnál is. Azért mi nem füzünk semmi magyarázatot e statisztikai adatokhoz, egyszerűen kérjük az olvasót, vigye ezeket az adatokat lelke legmélyébe és gondolkozzék azon : hol van és mi az oka e megdöbbentő erkölcsi züllöttségnek. íme az adatok : Az eljárás megindult a fiatalkorú bíróság vagy ügyészségnél tett feljelentésre 438 esetben. Rendőribüntető bíróság áttétele alapján 9, más bíróság vagy hatóság áttétele alapján 200. Védő és óvóintézkedések. A régi környezetben hagyás melleit pártfogó rendeléssel 594, fogház helyiségben őrizetben tartással 64. Az eljárás folyamán tett intézkedések. Védő kirendelés 344, tárgyalás tartatott a székhelyen 328. A székhelyen kívül 226. Véghatározat a fiatalkorú vagy gyermekeken. Házi felügyelet 7, házi fenyítés 11, iskolai fenyítés 23, javító nevelés 59 Próbára bocsájtás elrendeltetett 23, a Fb. 50. §-a alapján intézkedés 3. A próbára bocsájtás kedvezménye visz- szavonatott 6. A próbaidő kifogástalanul eltelt 46. Felügyelet aialt őrizetben tartás 142, dorgálás 10 a fiatalkorú vagy gyermek ellen. Fogház 15 nap 10 esetben, 15 naptól 1 hó 37, — 1-től 3 hó 15, — 3 hótól 1 óv 30, — 1-től 2 év 2. — Elzárás 1, pénzbüntetés 2, utólagos javító nevelést a fogházbüntetést megállapító Ítéletben 10. A vasúti vendéglők és a kenyérjegy. A belügyminiszter rendelkezése szerint a kenyérjegy rendelet alól a vasúti vendéglők (restauratiók) kivételt képeznek. A táviratilag leadott rendelet szerint az átutazók a vasúti vendéglőben utazási igazolványok, illetve vasúti jegyük ellenében kaphatnak kenyeret — kenyérjegy nélkül, — a helybeli utasok ellenben itt is csak kenyérjegy ellenében kaphatnak kenyeret. Szalonna- és zsír- szükségletünk. A kormány, mint értesülünk, kérdést intézett a városhoz, hogy mennyi zsírra és szalonnára lenne szüksége, hogy a közélelmezést lebonyolítsa. A tanács tüstént jelentette, hogy városunk piaczának a jelenlegi viszonyok közt 50 mázsa szalonnára és 50 hordó zsírra volna szüksége. Remélni lehet, hogy a kormányzat a város igényét figyelembe veszi. Talán kevesebbet küld egyelőre, de küldeni fog. Egy millió métermázsa román gabona. A román búza szállítása Magyarországba vizen és vasúton szakadadtlanul folyik és miután az időjárás kedvez, előre láthatóan simán fog lebonyolódni. Eddig a Vaskapun több mint egy millió métermázsa különböző gabona haladt át. A. divat és a Mseraaeti érzés. Jön már az uj divat — a hosszú uszály! A divat virágainak rövid életük van. A divat zsarnok, mely százezrekre erőszakolja azt a czafrangot, a mi csak százaknak ájl jól. És mi hamar változtat, cserél. Egy bölcstől kérdezték, mondaná meg: mi a divat? •— A holnap nevetség tárgya. Találó felelet. Gondolkodó, bölcs lélekhez méltó. Hiszen mi kevés idő kell ahhoz, hogy a mai bokor ugró, kurta bő, szoknya a divat ládának fenekére kerüljön. És a ki e ruhában sétálna végig a korzón, mikor már a kis bábozó leányka is tudja hogy „kiment a divatból“ — nem-e úgy beszélnének róla, mint a ki nevetség tárgya. A divat virágainak bizony rövid, kurta életük van. Főleg, most — a háborúban . . . a pénzbőség duzzad a hosszú szárú czipők- ből, a bő szoknyákból (hogy sok-sok kelmét kelljen felhasználni.) És a kelme drága. Fran- czia kelme. Svájczon át kerül — a magyar nők testére. * Vészi Margit nem régen felolvasást tartott. Világlátott urhölgy, a háborús időben is végig bolyongta a tűzben álló földterületeket. Égy francia vegyész kijelentésével számolt be, a ki igy dicsekedett: — Mi a divat révén szívjuk ki ellenségeink aranyát. A selyem, a kelmék és a bőr révén, amit Svájczon keresztül juttatunk be. Mindentől megfosztjuk őket divatunkkal. És hogy ez az önvallomás nem valami elmélet, azt az élet, a korzó, a kosztümruhák, boák, butonok elég érthetően bizonyítják. * íme, érkezik, jön már az uj divat! Jön a hosszú uszály. A kurta, bokorugró után uteza-járók seprésére szolgáló — hosszú uszály ... Es azért hosszú, hogy valahogyan át ne lehessen — alakítani a kurta ruhákat. Megint sok pénz 1 Sok arany. Hogy is mondotta az a franczia vegyiparos ? * Dejigazán, hát a magyar nők nem tudnak már rövid szárú czjpöben járni, mint jártak csak tavaly még? És azon idő alatt, mig a mi hőseink, fiaink közt a halál végzi aratásait . . . nem lehet-e a nemzeti érzésnek áldozni? Az egyszerűségnek, a takarékosságnak, a nemes Ízlésnek „ Oh, mikor a nő ruháját, fess öltözékét nagyon dicsérik, kiemelik: ezen az értékmérőn a nő személyisége, egyénisége . .. vészit súlyában. Ez a jelenség . . . nagyon ismeretes a férfiak közt. Bulgáriában, úgy látszik, már tmegkezdették a nő ruházat — maximálását. Az iskolákban kezdették meg. A bolgár kultusz- miniszter elrendelte, hogy a tanitónők csak egyszerű szürke ruhában jelenhetnek meg az iskolákban. A bolgárok már megkezdették a luxus maximálását. Az iskolában. Folytatnunk kell — az élet iskolájában, a hol a luxus elleni küzdelemnek nemzeti érzés szempontjából is igen helyén való küzdelem lenne. Mikor kenyér küzdelem van, akkor eljött az ideje a divat ellen való küzdelemnek is. És tessék elhinni, hogy a divat, a női luxus ellen való küzdelemnek a nők örülnének legjobban. Még ők is segítenének. Hiszen ők érzik legjobban, hogy száz nőnek divatmániája— ezer nőnek lelkiismeretón, egyszerű, keresetlen Ízlésén — zsarnokoskodik. Riport. Püspök Atyánk betegsége. Püspökünk betegségének hírét nemcsak városunkban, de országszerte mély részvéttel fogadták. A jótékony, szelid lelkű aggastyán iránt érzett nagy tiszteletet és közbecsülés jeleit az elvesztésnek megdöbbentő gondolata váltotta ki szinte meglepő melegséggel. Isten ke-
