Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)

1916-01-30 / 8. szám

Szatmár-Németi 1916. január 30.

SZAiMÁRI HÍRLAP

3

lyosok) jelentőségteljesen dolgoztak.“ Ennélfogva fölszólítja a gyárüzemeket, hogy a gyermekkertek volnának felállitandók, hogy ezáltal oly munkásnők is megnyerhetők legyenek a munkára, akik eddig ebben a családjuk gondozása miatt hátráltatva voltak. A vállalatoknak nemcsak áldozatot kell hozmok, hanem befolyásukat érvényesíteni kell helyi hatóságokra, iskolákra, egyesületekre is. Sok esetben a nők félnapi munkája is célravezető volna olyan asszonyoknál, a kik délelőtt családjaikat gondozzák, délután azonban dolgozhatnak.

*

Komoly, nagy lépés előtt áll tehát társadalmunk a női munkakérdés gyakorlati megoldásában. Hatása már is érezhető. De rövid idő múlva ki fog hatni a munkakérdésnek egész összesógóre.

A nemzeti nagy feladatok előtt meg kell hajolnunk. Nem takarhatjuk el azonban aggodalmunkat, hogy a női munkaerőknek ilyen nagymérvű előtérbe való lépése gyöngítő hatással lesz — a családi életre, a gyermeknevelés humusát, az anyai kötelességek és háziasszonyi gondok gyengítését fogják eredményezni. Pedig a család a nemzetnek ép oly nagy, hatalmas érdeke, mint a közmunka teljesítése. A rendelet is érzi ennek a kérdésnek jelentőségét. Megemlékezik a gyermekekről, a nők családjainak gondozásáról. De nem szabad ezt a jelentős kérdést alárendelt, mellékes kérdésnek tekinteni. A női munkaerő csak akkor válhat a nemzeti élet javára, ha ez a munkára való alkalmazás nem fosztja meg a nőket az anyaság szent feladataitól és a gyermeket a kellő vallás-erkölcsi neveléstől és gondozástól. Két szárnya van a nemzetnek. Szellemi és anyagi. Ha a szellemi szárny lehullt, elgyöngül, a másik szárnnyal könnyen mélységbe zuhanhat a nemzet. Vigyáznunk kell tehát, hogy ez a szomorú zuhanás meg ne történhessék. Gondoskodnunk kell a nő lelki világáról is.

Papi Recollectiót tartunk február 3-ikán, az ünnep miatt csütörtökön este 5—6 óra között, a melyre a vidéki főtisztelendő papságot is tisztelettel meghívjuk, Szatmár, Püspöki Konviktus, Bóta Ernő S. J. Superior.

Az ifjúsági Mária-kongregáczió február hó 2-án délután 4 órakor tagfelvételi ünnepélyt a püspöki Konviktus kápolnájában, amelyre a veterán tagokat és a kongregáció pártfogóit s jóakaróit tisztelettel meghívja a kongregáció vezetősége. A szent beszédet s a szertartásokat Ratkovszki Pál ny. főigazgató, c. kanonok végzi; az éneket a növendékpapság énekkara látja el.

Tanítói kinevezések és áthelyezések vármegyénkben. A vallás- és közoktatásügyi miniszter állami elemi népiskolai tanítókká kinevezte : Ányos Máriát Mikolára, Bakkay Vilmát Szamosdobra, Csernek Mar- gitot Hiripre, Kende Ilonát Alsófernezelyre, Klein Ármint Vásárosnaményra, Mezeyné Nagy Irént Szatmárhegyre, Pap Gedeon kis- kunmajsai rk. iskolai tanítót Nagysomkutra és Rozgonyi Erzsébetet Szmoskóródra. A miniszter áthelyezte: lile Bertalanná szül. Bartha Gizellát Szamoskóródról Batizvasvá- riba, Mátéffy Józsefet Nagysomkutról Vicsére- Moldovánné Miskolcy Jolánt Nagysikárlóról Remetemezőre.

A világítás csökkentése. Nem csak nálunk, a mi városunknak utcza-világitásánál takarékoskodnak ám. A belügyminiszter felhívta a városokat,,hogy a szénnel, fával takarékoskodjanak. És ezen czélból a világítást is redukálják. Több városban a hivatalos órák is megváltoztak. A városházaknál a hivatalos idő 8—2 ig fog tartani. így akarják megtakaritaui a délutáni, illetőleg esti világítást.

Földrengések. Pár nap előtt nagyobb méretű földrengést jeleztek, még pedig vagy Itáliában vagy a Balkánon. A rengés hullámvonala azonban folytatódott és érintette hazánkat is. Különösen nagyobb rengéseket éreztek Erdélyben, Abrudbányán, Nagyszebenben, Erzsébetvároson, Szászrégen, Brassó, Marosvásárhelyt, stb.’Szerdán a meterológiai intézet műszerei ismét rengést jeleztek, melynek helyét a Balkánon, Nis — Szófia körűire tették. De szerdán 8 óra 40’ körül városunkban is volt gyenge rengés. Sokan észrevették, hogy két kisebb, egj-mást 5—10’ időközben követő lökés a függő villanyrudakat megringatta, az órákat sok helyen megállította, a székeket megmozgatta, a szekrények ajtaját kinyitotta. Azóta elnyugódott az öreg föld és semmi in- gását nem tapasztalhattuk.

Még mindig a városi fürdőről. Tek. Szerkesztő Ur! Hetek óta olvasom, hogy önök laptársukkal egyetemben küzdenek azért a legelemibb követelményért, hogy a város fürdője itt már alig ismételhető egészségi és erkölcsi okokból a nagy közönség rendelkezésére bocsáttassék. Az önök küzdelmét úgy látszik fitymálják azok, a kiknek már eddig is kötelességük lett volna gondoskodni arról, hogy ez a fürdő züllésnek és a piszok fészkének tanyája ne legyen. És addig mindig fitymálni fogják, mig úgy nem tesznek, mint tett a Dunán tulnak egy hason számú lakosú városa hasonló körülmények közt. Hogy tett? Hát úgy, hogy a város közönségének egy tekintélyes számú polgársága egyszerűen a belügyminiszterhez fordult, illetve e, minisztériumnak egészségügyi osztályához. És kérte, hogy sürgősen intézkedjék, küldje ki egy közegét, a ki megvizsgálja e követelmény jogosultságát és mulasztás súlyosságát. És tanítsa ki a város vezetőségét arra, hogy mi kincse és joga az adót fizető polgárságnak a tisztaság követelményéhez. A miniszter közege vártalanul meg is jelent és a dolog 3 nap alatt rendbe volt. A Kunktátorok pedig — megkapták jutalmukat. Tisztelettel: Egy másik polgár. (A Kossuth-kerti gőzfürdő ügyével a napokban foglalkozott a városi gazdasági szakbizottság. A volt bérlővel a szerződést felbontotta s a szakbizottság azt ajánlja a városi tanácsnak, hogy adja bérbe a fürdőt Fazekas B. ajánlattevőnek 6 évre. Most hát a városi tanácstól függ, mikor nyílik meg a városi fürdő. Szerk.)

Ragályi Kálmán helybeli kereskedő, a 12. honvédgyalogezred szakaszvezetője az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásának elismeréséül a bronz-vitózségi érmet kapta.

Megszűnik a nullásliszt. Magyar- országon eddig három fajta liszt volt forgalomban : fehér vagyis nullásliszt, továbbá főző- és kenyérliszt. Ezzel szemben Ausztriában már hónapok ófa csak kétféle liszt van, mert a nullásliszt kiőrlése kormányrendeleti- leg tilos. Amint értesülünk, ezt a rendszert most Magyarországon is életbeléptetik. Nálunk is csak kétféle liszt lesz. A nullás és főzőlisztek helyett olyan őrlemény kerül forgalomba, amely a fehérlisztnél valamivel barnább, ellenben a főzőlisztnél valamivel fehér- rebb lesz. így persze kevesebb korpát vesznek ki az őrleményből, ami a liszt megszaporodását fogja előidézni. Az uj őrlési rendet bizonyára megnyugvással fogadják a mi gazdaasszonyaink, mert jelenleg a főzőlisztünk is oly finom, hogy abból bizton süthetünk kalácsot is.

A három-négy gyermekes apák védelme. A hadtestparancsnokságok közelebb rendeletet adtak ki, hogy ha a létszám megengedi, a menetszázadok összeállításánál tekintetbe kell venni a katonák családi állapotát. Egyik-másik ezredben a három-négy gyermekes családapákat nem osztják be a menetszázadba, hanem kaszárnyaszolgálatra alkalmazzák őket. Jó volna, ha ezt a dicsó- retreméltó eljárást más téren is alkalmaznák, a sokgyerekes családfők támogatásával, segítségével.

Az már más. Az orvos ajtaján türelmetlenül csöngetnek.

A szolga kinyitja az ajtót.

— Bocsánat, de az orvos ur nagyon el van foglalva . . .

— De kérem .. .

— Megengedem, hogy halálos beteghez hívják, de este 8 óra előtt semmikép sem mehet.

— De hiszen nem beteghez hivom. Viszpártira a gyógyszerész úrhoz.

— Az már más.

— Hát miért nem mondta mindjárt. . , Azonnal ott lesz , . .

A fa- és szénuzsora városunkban.

Ami itt, ami városunkban a fa és szén mizériák kihasználásával történik : az az uzsora több, mint embertelenség. Halljuk már régen, olvastuk is, hogy a kormányzat a fa maximálását vette czólba. Meddig czéloz még ? És városunk elöljárósága tett-e a kormányzatnak jelentést arról, hogy itt is, a mi városunkban hogy-hogyan nyúzzák a polgárságot a fakirályok és szónspekulánsok És sürgette-e a kormányt az emberszeretetnek, a józan észnek és lelkiismeretnek nevében, hogy ne czólozgasson, hanem üssön már egyszer közéjük és vessen véget ennek az embertelenségnek, ami valósággal meggyalázza a magyarságnak erkölcsi érzékét és emberségét. Mi különbség van a kenyér, liszt és fa közt ? Hiszen ezek épen úgy együvé tartoznak, mint a levegő, a viz. Mi különbség van a pénzuzsora és a fauzsora közt ? Semmi. Sőt az utóbbiak sokkal alábbvalók. A maximálással sem megyünk sokra. De legalább alapunk volna, melyen ugy-ahogy eligazodhatnánk. Az embertelenséget nem lehet más fegyverrel leverni, mint rekvirálni azt az anyagot, amellyel az embertelenséget elkövetik. Ez a fegyver az emberi önvédelemhez tartozik.

A hajdú panasza. Hogy vagy komám sorsoddal megelégedve ? — kérdi egy czivis a városi hajdút.

— Sehogy sem pajtás ! Már a tanítónak is több fizetése van, mint nekünk.

Tankóozi Gyula szabadlábon. A

szatmári kir. törvényszék kebelében működő vádtanács f. hó 28-án elrendelte Tankóczi Gyulának szabadlábra való helyezését. Tankóczi 1915. óv április 23-ától volt vizsgálati fogságban. Tehát kilencz hónap óta.

A magyar Vereskereszt-egyesület erdődi fiókja úgy anyagilag, mint erkölcsileg fényesen sikerült ünnepekeket rendezett f. hó 21., 22., 23., és 24, napjain a harctéren küzdő hőseink meleg ruhával való ellátására. Az erdődiek oly meleg érdeklődést tanúsítottak, hogy alig lehetett elhelyezni a a közönséget. Az ünnepély rendezésében a hölgy közönség élén főleg Ajtay Ferenczné úrnő buzgólkodott. Kivette részét a fáradozásból Eötvös báró nő is. Az ünnepség központjaként kell megemlítenünk az irgalmas nővérek növendékeinek kitünően előadott szinjátókátés énekszámait. Dr. Jékey Istvánná Bóta Lászlóné urhölgyek és Osztodál Jenő ur „Imádkozik a király“ ez. melodrámája is nagy sikert aratott. Papp Margit szavalata miildvőgig lekötötte a hallgatóság figyelmét. Sok kedvességgel adta elő Virág Cella énekszámait. Közreműködtek még nagy sikerrel Medák Ilonka, Denk Ida és főleg Rácz Miklós tartalmas beszédével. Az ünnep 883 K 92 fillért juttatott a fentebb említett jótékony czélra.

Két tudósítás. 1. Orosz fogságból. Dr. Erdélyi Imre nyírbátori ügyvéd, a ki mint vártüzér Przemyslben esett hadi fogságba, Szatmáron lakó nagybátyjához Nikolsk-Us- suriskiből 1915-ből 1915. december 22. kelettel a következőket irta tiszta magyarul : „Pár évvel ezelőtt gondolni sem mertem volna arra, hogy eleink őshazájából fogok lapot küldeni. Annyit mondhatok, hogy az ős haza elég hideg,s nem csudálkozom, hogy őseink elhagyták. Én a körülményekhez képest meg volnék s orvosaink jó akarata folytán a maródi házban lakván, mint az élelmiszer kiosztás vezetője, — elég kényelmesen lakom. Ha hideg nincs korcsolyázom. Ez ideig szatmári diákkorom óta ezt a sportot sem űztem.“ 2. A keleti hareztérröl. Dr. J. M. tüzérfiihadnagy, különben pedig a polgári életben szintén ügyvéd, az előbbi tudósítással egyidőben ugyanazon nagybátyját január 16. kelettel az alábbi sorokkal értesítette : „Most már a muszkáék ellen szegeztem fegyveremet s azokat aprítom, idáig nagy szerencsével. Hiába próbálkoznak, ércfalunkon megtörik minden, a hogy a Hőfer is mondja stb. Érdemesnek tartottuk a fentebbi két tudósítást közölni, mint annak bizonyságait, hogy az orosz hadifogságban levők elég jó bánásmódban részesülnek, a hareztéren pedig nem nagyon félnek a muszka offenzivától.