Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)
1916-06-28 / 51. szám
2 milliomos feleség; férje is töbszörös milliomos. És a többi vádlott sem lehetett valami szegény ember. És még sem volt elég. Katonai élelmezés kellett, hogy még több milliókat hordjanak -«össze a mi szegény katonáink koplaltatásával és megrövidítésével, a szállítási visszaélések révén. Még sem elég! Bizony, mélyreható felkiáltás és ennek a kapzsi időknek rövid, csattanós jellemzése. És bizonyos az is, hogy soha se is volt volna elég... Ez a féktelen vágy, ez az égő sóvárgás . . a telhetetleneknek büntetése, végzete. Hogy sohasem bírják kielégíteni pénzszom- jukat. S ha aztán bajba, szerencsétlenségbe sodorja őket szenvedelmük : akkor alvesztik teljesen Ítéletüket, lelkűk egyensúlyát, mint a folyó árjában kerültek, a kik ahelyett, hogy védekeznének, még a megmentésükre sietőket is magukkal ragadják és belerohannak a — halálba. így történt itt is. A vesztegetés eszközeihez nyúltak. Bután, ostobán. Rajta vesztettek. Nem voltak elegek a milliók, most tiz, százezreket adnának, ha újra csak a régiek lehetnének. A törvényszék Ítéletét megfeleb- beztók a vádlottak és védőik. Balogh Leo Lajost szabadlábra helyezték. Hclvey Adolf laősi halált halt • • • Helvey alezredes megsebesüléséről már hetekkel ezelőtt hirt hallottunk. Aztán arról is, hogy a hős sebesültet — ide, városunkba hozzák — operációra. Nem hozták. Halálának hire is megérkezett közönségünkhöz. De ez általános részvét mellett is, ki vállalkozott volna a halálról nyilvános orgonumban csak említést is tenni valamit, a megérkezett és meg nem változlatható bizonyosság nélkül.... Most már aztán tudjuk a valót. Helvey Adolf alezredes hősi halált halt. Mélységes részvéttel adózunk hősi emlékének s mindazoknak, kiknek soraiban széles rendet vágott a rettenetes harc, mely most vívja a hörgé- séből újra talpra állott csordának, szeretjük hinni : utolsó erőfeszítéseit. A hősi halált halt Helvey nyolc esztendeig állomásozott városunkban. Sneidig, müveit katona volt, derűs világnézettel s nagy, finom érzékkel a polgári élettel szemben is. Szívesen, minden póz nélkül vegyült bele nos egyenetlenségben éltek. Sőt látjuk, hogy az úgynevezett „görög“ szertartásu keresztények legnagyobb része (Oroszország és a Balkán) még ma is a régi, Julius Caesar-féle (röviden julián) naptárhoz ragaszkodik. De még a mi „egyesült“ görög szertartásu kat- holikusainknak is csak egy része (3 egyházmegye) tért át e hó 24-én a Gergely-fóle naptári időszámításra. Ámde az időszámítás még avval a 10 napnyi törléssel sem válhatott egészen tökéletessé. Mert a mi földünk keringése ideje, vagyis éve kerek számokban ki nem fejezhető. Többlet ama pontosabb számítás mellett is van. Láttuk, hogy másodpercek századrészeiről van szó. Ugyde ezek a századrészek nagy idők jártával végre is másodpercekké, ezek percekké, a percek órákká, ezek napokká nőnek. Ezért történt aztán, hogy már XIII. Gergely pápa rendelete szerint eléje vágott a tudományos világ a kérdéses hiba keletkezésének. Az a 6 órás többletszámitás könnyebbség okáért persze ma is járja. Vagyis minden 4-ik esztendő toldatos, 366 napos. Évek, melyeknek sorszáma 4-gyei osztható, szökő (toldatos) évek. Ámde a százados éveknél egy- egy betoldásnak ki kell maradnia XIII. Gergely pápa rendelete értelmében, hogy t. i. amaz említett hiba elő ne álljon ismét évezrek folytán. De viszont szökő (toldatos) századévek lesznek azok az évek, melyeknek sorszámuk 400-zal osztható. így az 1600. év „SZATMÁRI HÍRLAP“ társadalmi életünkbe é3 itt kiváló népszerűségre és becsülésre, benső értékelésre tett szert. Jelen volt a legelső mozgósítás napjában a Pannónia felavatási vacsoráján. Ez este érkezett megugyanisaz általános mozgósítás híre. Pohárköszöntője már akkor a hős katonát és a nemzetet melegen szerető lelkét mutatta be. Még egy ideig itt maradt közöttünk s napról-napra várta a parancsot, a frontra való menetelést. Mint őrnagy ment aztán a harctérre, a hol csakhamar lábtörést kapott. Sebe begyó- gyulása után ismét a frontra ment, a hol alezredessé léptették elő, de a hol haslövést kapott. Halálos sebével beszállították Nisni- owba. Az orvosi tudomány azonban már mit sem tehetett. Junius 8-án kiadta hős lelkét. A nisniowi temetőben hántolták el — a két kitüntetésben is részesült hős alezredest. Mikor haláláról Írjuk e sorokat: emlékünkben szinte megújul kedves alakja, őszinte igaz, egyenes egyénisége. A hol megjelent, oda derűt vitt s akikkel érintkezett — azokat nyomban megnyerte, sőt meghóditotta. Derült, széles világnézete őt szinte kiemelte a sorból; humora, mely senkit nem bántott s mosolygó arca őt igazán a jó emberek sorába helyezte. A kin segíthetett, segített. A kinek szívességet tehetett, önzetlenül megtette. Mikor a helyi Vöröskereszt egyletnek — frontra küldött ajándékait megköszönte : leveléből is a derűnek, a sziporkázó humornak, a vigasztalásnak és megnyugtatásnak szikrái, elemei ömlöttek ki. . . . Mig mi kétségben voltunk a hős alezredes sorsát illetőleg stalán még mindiga reménységnek szikráit éleszgettük lelkűnkben, hogy életben van . . . ő már (junius 8) rég sírban pihent ... a messze távolban. Az emlékezet virasszon a hős sirján és az ő. v. f. n. ASzent Péter-Pál napja, tehát a holnapi nap a nemzeté. Mert a Vörös Kereszt Egyesület a nemzetnek, a mi önvédelmi harcunknak szolgálatában van. A nemzet kér, hogy ' nyissátok meg sziveteket és erszényeteket és'ne haladjatok el az urnák előtt, melyekkel utalókban találkoztok, hogy tehetségetek szerint a nemzet oltárára meghozzátok áldozataitokat. Hadi érettségi a kir. kath. főgimnáziumban. A szatmári kir. kath. főgimnáziumban a harctérről hazajött és tényleges katonai szolgálatot teljesítő ifjúk érettségi vizsgálatai junius 23—25. napjain mentek végbe. Jelentkezett 47 ifjú, kik közül jeles eredménnyel tettek érettségit a következők : toldatos, 366 napos volt, de elmaradt a toldaléknap az 1700., 1800. és 1900. éveknél. A görög szertartásnak persze nem fogadták el ezt a számítást sem. És igy történt, hogy 1582-től 1700 ig 10 nap különbség volt a julián és gregorián naptár között, azóta pedig már l3-ra emelkedett a naptári különbözet. A múlt században például a görög karácsony a mi januárunk 6-ára esett, 1900-tól pedig már január 7-ón ünnepelték azt a görög szertartásuak. Nos tehát legalább vidékünkön megszűnt volna az a sok tekintetben zavaró, sőt kárt okozó naptári eltérés. Görög katholikus cselédünk nem dolgozott a mi római szertartásu ünnepeinken, de nem dolgozott az ő ünnepein sem. A görög katholikus tanuló élvezte a római szertartásu ünnepek szünetidőit, de kivette a maga ünnepei révén is az iskolai szüneteket. A római katholikus hivő az ő korábbi husvétja múltával táncolt már, holott a későbbi husvétot ünneplő görög katholikus még böjtölt és nyilvános mulatságtól eltiltva volt stb. Még tréfás dolgok is merültek fel a naptárkülönbözettel kapcsolatosan. Magas állású úri embertől hallottam mint régibb dolgot még a múlt század 70-es éveiben egy Kerekes nevű hentesről, kinek a maij Ka- zinezy-utcánk elején volt az üzlethelyisége. Buzgó görög katholikus volt. A mi karácsonyunk táján, bármily csikorgó hidegben is ingre vetkezve ült ki az üzlete ajtajába. De Szatmár-Németi 1916 junius 28, Brendli János, Farkas István, Janesó Tibor, Juhász István, Kerekes János, Kertész György, Kellner István, Kun István, Marosán János, Prezowszky Domokos, Ruzicska József, Seffler Mihály, Cehek János, Somogyi Gyula, Strenk Péter és Vida Mihály. Jó eredményei 12 és egyszerűen 18 tett érettségit. Az ifjak a vizsgák után azonnal csapatestükhöz vonultak be. „Kárpáti ünnepély“ a szatmárme- gyei tankerületben működő iskolákban megtartott s kir. tanfelügyelőséghez eddig beérkezett jelentések szerint: 82 áll. el. népiskolában 2.247 K 90 f., 2 községi iskolában 43 K 88 f., 30 rk. iskolában 2.924 K 50 f., 59 gk. iskolában 1.234 K 29 f., 25 ref. iskolában 852 K 82 f., 3 izr. iskolában 98 K 62 f., az áll. polgári iskolában 966 K 46 f., a tanító és tanitónőképzők 244 K 59 f., az iparos és kereskedő tanonciskolákban 290 K 6 f., összesen 8.903 K 12 f. gyüjtetett és küldetett fel postatakarékpénztári lapon a „Kárpáti falvak felépítésére alakult országos bizottság“-hoz. Halálozás. Budapesti levelezőnk értesít, hogy Loidl Etelka urhölgy, kit városunkban egykor széles körben ismertek — váratlanul elhunyt — Budapesten. Magyar honleányok adománya. A 65. gv. e. egyik menetszázadnak Kiss Piroska és Dameter Erzsébet okleveles tanítónők egy gazdagon hímzett selyemzászlót ajándékoztak, melyért ez utón is hálás köszönetét .mondanak a megajándékozottak. Lovelek. T. Szerkesztő ur! Az országos urnapi körmenet felemelő volt a fővárosban, illetőleg Budavárában. Nagy volt az örömem, hogy ünnep alatt a fővárosba tartózkodhattam. Felemelt lélekkel láttam, hogy az urnapi körmeneten kik vesznek részt és mily példás komolysággal, megértéssel. Á kormány tagjai, a hadsereg, a főrendek és képviselők közül igen sokan, külön testületi csoportokban; a város képviselete; az egyháztanácsosok (azt mondotta házi gazdám, hogy itt templomatyáknak hívják) testüleg. Mikor mindezeket szemléltem, jóleső örömmel és büszkeséggel láttam : lelkem hazarepült Szat- márra. És akkor fogamzott meg lelkemben a gondolat, hogy felvetem az eszmét: vájjon a mi szatmári hitközségünk egyháztanácsa nem tenné-e meg, legalább a jövőben, hogy testületileg venne részt a fönséges urnapi körmeneten. Én azt hiszem, hogy szívesen megtenné, ha ebben az ügyben hozzájuk felhívás menne. Hiszen oly nagy szükség van ma a példára és nyílt hitvallásra. Egy katholikus. Körséták. A Kölcsey és Arany János utcák közt elhúzódó csatorna még az idén nem volt tisztítva. A forró napok már jelentkeznek ; a csatorna bűzlik, mert nemcsak 3 január 6-ika körül, tehát a görög karácsony beálltával a legenyhébb időben is prémes nagy bundába öltözötten kint ülve mutatta, hogy az ő karácsonyuk esik a természet járása szerint való legmegfel&íőbb időre. De oh jaj! Még az elsorolt javítások után is marad fenn egy kis különbözet az évszámításban. Mindössze 26 másodperc ugyan az egész. De végre mégis többlet az, mely körülbelül 3300 év alatt tesz ki egy napot. Tehát ezt a napot is el kell még hagyni, vagyis egy toldalókos esztendővel kevesebbet számítani. Ezt a naptárjaviíást mi már csak egy szép csillagzat kékellő fénysugaraiban sütké rezve fogjuk megérni. Onnan vizsgáljuk majd ezt a mi boldog emlékű kis plánótánkat. És látni fogunk talán a mai földegyenlitő tájékán illatos pálmaerdők helyett kietlen sivár jégmezőket, fényes Napunk helyén egy su- gártalan vérgömböt, mely a végtelen nagy temetőbe halotti lámpásnak jó, de virágot többé nem fakaszt és életet nem növel. Látni fogjuk talán, a mint a mai háboruinditók lelkületónek öröklője, egy utolsó eszkimó, éppen agyonveri a földön utolsóelőtti embertársát, hogy kevesebb legyen az eszkimó és több a fóka . . . Pataki Lajos. Az uj félév érkeztével ujitsuk meg az előfizetéseket I
