Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)

1916-05-28 / 42. szám

Szatmár-Németi, 1916. május 28. SZATMÁRI HÍRLAP1 3 Bánkódás. Nem arról a nyomasztó lelki állapotról szólunk, melyet önhibánk, vagy a mások rosszasága miatt érezünk, mely beteg madár­ként kiül az arczunkra s ott gubbaszt, mint az árnyék, mint a fekete felhő, hanem arról az érzelem-csapkodásról, mely vércseként belevágja karmait a húsúnkba, a szivünkbe, melyet a haza sorsa támaszt a lelkűnkben. Csak kissé széjjel kell nézni magunk körül s figyelni az embereket, különösen nőinket, amint járnak-kelnek az utczákon, a munkahelyeken és otthonukban. Mit mondjunk, a háború ez érzékeny, finom műszereiről ? Mint földrengésjelző, meg­érzik a legkisebb változást s összerázkódnak, mint tóparton a hattyú, — oh hogy mostan a legtöbbje fekete! — mely rázza tompafényü tollazatáról az aláhulló vizcseppeket. Nem a gyász könnyei ömlenek patakban borongó arczukról, amelyeket a fiú, a férj eleste miatt hullatnak. Valami általános borzongás az, amely hideg gyöngyökként elönti egész lé­nyüket, fájdalom, szenvedés, amelynek hatá­rozott gyásza nincsen, talán csak az, amely- lyel a nagy közösségbe kapcsolódnak. Gondoljunk vissza arra az időre, mikor Szerbiából kivonultunk. Mennyire együtt érez­tek akkor a tépett katonákkal 1 Gyászkendőt kötve fejére, mindenkinek volt elsirnivaló könnye, ha nem is tudta megmondani, kiért van az, kiért tölti heteken át álmatlanul az éjszakát ? Szenvednek, aggódnak mostan is, mint a nemzet fájának életadó törzse s az ágak és hajtások letértét siratják. Mit tudják azt ér­telmükbe venni, mi a harczok fejlődésszerü lefolyása, mi a történelem lapjaira rögzítve husz-huszonkét hónap hosszú szenvedése? Csak érezni tudnak erősen, ezerszeresen s évekkel mérnek -napot, hónappal órát, nappal a perczeket. Tiszteletreméltó jelenség ez, ha amellett ki is veszik részüket a kórházakban, a szocziális tevékenység terén a nagy nem­zeti munkából, mert bennük jut kifejezésre a magyarság türelmetlen vágya és egeket ost­romló reménysége. A jelent a múlt tükrében szemlélve, uí századot a letűnt századóvek viharzásaival mérve, lehetetlen Kölcseyre, a megszentelt fájdalom költőjére s az ötvenes évekre : Tom­pára, Aranyra nem gondolnunk. Abban az idő­ben a költők voltak azok, akik az általános nyomott hangulatot és a közös bánatot sza­vakba foglalták, kikristályositották s szebb- nél-szebb versekben az utókornak hagyomá­nyozták. Akkor is könny forrt a szemekben s tüzesedve vívtak szív alatt az érezmények. A mezőn temető, a tóban vér, a toronytetőkön üszők fogadta a siránkozókat s a bölcső és koporsó közti ür századoknak szolgált mes- gyóül. Csodálkozhatunk e amának viharai vafijáró gyötrődésen ? Egy újabb ezredévet biztositó átalakul^8 kétségein és féltve őrzött remé­nyei11 ? Hiszen éppen amiatt kellene aggód­nunk, ha az nem igy volna. Ha a magunk pénz- és véradóját leróva, különben közönbö- sen viselkednénk. Hogy az egyéni vonatkozá­sokon kivül az általános javakkal, a nemzet életével is törődünk s ezt helyezzük első sorba, az az igazi honszerelem, melyből fakadnak a jövő bánatban fogant legszebb virágai. Ne gyomlálgassuk tehát túlságosan azo­kat, hanem megtartva belőle az igazat, a ter­mészetest, mi is könnyeinkkel öntözvén öntöz­zük. Ha a nemzet jobbik részétől, nőitől, öregeitől, emelkedettebb szellemeitől vesszük cselekvéseinkben a zsinórmértéket, ha min­denki önzetlen lesz, tetteit a közjó alá rendeli s tud néha néha bánkódni is : nem lesznek háborús konjunktúrák; nem lesznek bűnök, visszaélések ; nem kell majd a külső háborún kivül egy másik háborút is megharczolnunk, melyet belső ellenségeinkkel folytatunk. Miniszteri biztosok a tanitó és ta­nítónő képesítő vizsgálatokon. ICurcz Sán­dor dr. bpesti tanár, a tanitó és elemi isk. tanitónőképzőintézethez; Gyulay Ágost dr. bpesti polg. iskolai tanítóképző int. tanár, a polg. leányisk. tanitónőképző nyelvtudományi szakára ; Koch Ferencz egyetemi magántanár, a polg leányisk. tanitónőképző természettu­dományi szakcsoportjához miniszteri biztoso­kul küldettek ki. A helyettes főkapitány eskütétele. Dr. Sehik Elemér h. főkapitány kinevezési irata a polgármesteri hivatalhoz leérkezett s hivatali esküjét letette. Uj állását junius hó l ón fogja elfoglalni. Alapítvány. A Szatmári Katholikus Társadalom Képviseletének a katholikus pol­gári leányiskola által rendezett máj. 14-iki műsoros ünnepélyén befolyt összeg tiszta jövedelméből egy hatszáz koronás hadiköl- csönkötvény vétetett, amelyet Katholikus Polgári Leányiskola Hadiárva-alapjaként fog kezelni a Katholikus Társadalom Képviselete. Az alapot gyűjtés utján s a későbbi előadá­sok jövedelméből egy oly tőkére növeli, melynek kamataiból egy hadiárva s ha ilyen nem lesz, egy honvédárva fog nevelésben részesülni. Görgei Arthur temetése. A szabad­ságharc diadalmas és sokaktól méltatlanul félreismert nagy hadvezérét május 25-én te­mették el az evangélikus egyház szer­tartása szerint a Nemzeti Muzeum csarno­kából s hamvai Budapesten a Kerepesi-te- metőben a többi nagyok mellé tétettek nyu­galomra. A vidék hadikölcsöne. Szatmár-Né- meti szabadjkirályi város tiz milliós jegyzésé­hez méltóan sorakoznak: a nagykárolyi járás másfélmilliónál nagyob jegyzésével; a máté­szalkai takarékpénztár, ahol 360.800, a má­tészalkai közgazdasági bank, ahol 201.550, a fehérgyarmati népbank, ahol 210.500, a fehér- gyarmati takarékpénztár, ahol 147.600, a halmii népbank, ahol 62.400, a halmii taka­rékpénztár, ahol 152.000, a Csenger és vi­déke takarékpénztár, ahol 100.000 koronát jegyeztek a negyedik hadikölcsönre. Tovább is folytathatnánk e számadatok közlését, amely csak részletképe annak a nagyarányú tevékenységnek, melyet a vármegye népe a hadikölcsön sikerében s mi ezzel egy, a há­ború győzelmes befejezése érdekében kifejtett. A tavaly bevonultak érettségi vizs­gálata. A kultuszminisztérium redeletben gondoskodott arról, hogy akik az 1897. évben születtek s bevonulásuk miatt nem végezhették el_ a középiskola nyolczadik osztályát, május 25-től junius 25 ig letehessék az érettségi vizsgálatot. A jelentkezőknek előkészítő tan­folyamokra kell beiratkozniok, mely egészen ingyenes. A tanfolyamon részt vehetnek az 1897—98. évben született s bevonult VII. osz­tályt végzett tanulók is. Békegalambok. — Szállnak, kereng­nek a levegőben, mintha a vérözön bárkája fölött fehér felhők fodroznának. Sejtelmesek, lehelletszerüek, alig láthatók s mégis min­denki észreveszi őket. Hol a Vatikán kertjé­ben, hol a spanyol ligetek és a hollandi me­zők fölött repítik égnek őket. A nyugalom ideje után való vágy növekedőben van s va­lami ellenálhatatlan erőnek engedve, felelős államférfiak is egyre sűrűbben veszik ajkukra a béke jelszavát s annak feltételeit. Beethmann- Holhveg birodalmi kanczellár után sorban megszólalnak Grey külügyi államtitkár s Asquith angol miniszterelnök. Sőt újabban tengeren túlról is erre felé szállnak Wilson békemadarai s keresik a vénhedt Európát, hogy földjére hozzák csőrükben a zsenge olajágat. De ne legyünk még reményeinkben túlságosan bizakodók. Amerikától idáig hosszú az ut s nem jó pihenője a fáradt légi uta­soknak az öldöklő szerekkel megrakott szál­lító hajó. S ha a pusztulás fölé uj virulást varázsolandó, véletlenül ide is érkeznének, ki tudja, nem űzné e mindjárt vissza őket az olaszok jajkiáltása s Poincare ur további há­borúra tüzelő harsonája ? Nem szabad előre eladni az idei termést. A földmivelésügyi miniszter ren­deletet adott ki, mely szerint az idei termést tilos előre eladni. A rendelet szerint tilos és semmis az olyan szerződés, mely a magyar szent korona országaiban az Í916. évben várható mezőgazdasági terményeknek : búzá­nak, rozsnak, kétszeresnek, árpának, zabnak, tengerinek, hüvelyeseknek és repczének áta­lányban történő vagy az ilyen termés reményének meghatározott áron való adás vételére vonatko­zik. A haditermény részvénytársaság által erre felhatalmazott hazai pénzintézetek a termelőknek az 1916. évi termésből várható búza, rozs, kétszereres, árpa, zab, tengeri, és repcze terményeire előleget adhatnak. Á várható terményekre a termelő gazdasági és háztartási szükségletét, meghaladó része ere­jéig is csak 1916. julius hó 25. napjáig, a tengerit illetőleg pedig csak 1916. évi novem­ber hó 30-ig lehet előleget adni. A szappan maximálása. Egyre nyo­matékosabban merül fel az az óhajtás, hogy a szappant és a szappannemüeket maximál­ják, miután a mostani drágaság egyrészt, indokolatlan, másrészt tűrhetetlen, Ezzel a törekvéssel szemben az érdekeltek természe­tesen ellenállást fejtenek ki és arra hivatkoz­nak, hogy a szappan ármaximálására csak akkor lehet gondolni, hogy ha a szappan minőségét egyöntetűen szabályozzák, külön­ben csak viszszaélós és elógületlenség járna az ármaximálás nyomában. A maximálás másik feltétele a szappangyártáshoz használt belföldi nyersanyagok maximálása. Fölemelték az expressz dijakat. A kereskedelmi miniszter a belföldi, valamint az Ausztri^ial, Bosznia-Harczegovinával és Németországgal való forgalomban a levél­postai küldemények, postautalványok és pén­zeslevelek expreszkézbesitéseért járó dijat az eddigi 50 fillér helyett 1 koronában állapí­totta meg. Az egyéb külfölddel való forgalom­ban valamennyi küldeményfajra megszüntette további intézkedésig az expresszkézbositóst. A rézgálicczal való takarékosko­dás. Mivel ezidén arézgálicz nemcsak nagyon drága, de a jelenleg rendelkezésünkre álló mennyiség nem is fedezi a rendes szükség­letet, a folyó évben a szőlő permetezését a legnagyobb takarékossággal kell végrehajta­nunk. A szőlőt kevesebb rézgálicczal is meg­óvhatjuk a perenospórátol a következő szempontok figyelembevételével : gondos ta­lajmunkával ; korai aggatással (kötözéssel); a bepermetezendő lombfelület csökkentesével; a permedével való takarékoskodással; a per­metezés idejének és módjának helyes meg­választásával. Ha a fenti útmutatásokat betartjuk, akkor 25, esetleg 40% permetlevet takaríthatunk meg. A katonaság részéről szabaddá tett talpbőr szétosztását a kereskedelmi minisz­térium uj rendelettel fogja szabályozni. Az uj kormányrendelet a lebélyegzett, tehát szabaddá adott bőröket a m. kir. kereske­delmi minisztériumhoz fogja utalni legköze­lebb ; a minisztérium pedig a Bőrközpont keretében szétosztó állomást fog létesíteni, s ez fogja a szétosztás kulcsát megállapítani. Á sz baddá lett mennyiség valószínűleg 30%-a a ezipőgyáraknak, 20% a a Máv-nak és az állami müveknek és intézeteknek utaltatik át, a többi nagykereskedők utján a magánforgalomba megy át. Balthazár-estélyek. Ma szombaton és vasárnap tartja csodálatos előadásait a népszerű Bathazár mester a városi színház­ban. Az előadások iránt városszerte óriási érdeklődés nyilvánul, ami természetes is, mert a Balthazár név elég garanciát nyújt arra, hogy a közönség legpompásabb élvezetben fog részesülni. A grandiózus két ’órás műsor fénypontja Aida, a lég tündére lesz s a többi produkcziók is egytől-egyig a bűvészet re­mekművei, melyekkel a mester mindvégig gyönyörködtetni fogja az ő hü közönségét. Vasárnap két előadás lesz; délután négy órakor leszállított és este fél kilencz órakor rendes helyárakkal. Jegyek előre válthatók d. e. 9-től 12-ig d. u. 3-tól 5-ig a színházi pénztárnál. Bizonyítja a Balthazár hazafias érzületét az, hogy a tiszta jövedelem 10°/0-át a vak katonák javára adományozza.

Next

/
Thumbnails
Contents