Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)

1916-05-07 / 36. szám

4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1916. május 7. GAZDÁK VILÁGA. Az uj termés lekötése. Lapunk nem régen már ismertette a kormánynak azt a rendeletét, amely az idei gabonára elővételi jogot ad a Haditermény Részvénytársaságnak és egyúttal a termés lekötésének jogával Jis felruházza. Minthogy ez a nagyon fontos kormányrendelet, minden gazdát a legköze­lebbről érint és érdekel, múltkori ismerteté­sünk kiegészitéseképen tájékoztatásul még az alábbiakat közöljük. Azt a bizományost, aki­nek a termelő az idén várt gabonakészletét bejelenteni köteles és akik meg fognak bízni a termények átvételével, a Haditermény Részvénytársaság közvetlenül fogja megne­vezni. Ä gabona átvételénél az elszámolást a gazdával ez a bizományos végzi, de jól jegyezzük meg, hogy a bizományos nem fogja kifizetni az ellenértékét, vagyis a ter­mények árát, hanem elismervényt fog adni az áru elszámolásáról. Azt a végső összeget, ami a számadásban a termelő javára fenn­marad, az említett részvénytársaság a termelő javára Írja s erről a termelőt is levélben ér­tesíti. Fontos tudnivaló, hogy a megállapított bizományosi jutalékot, vagyis a bizományos közvetítési fáradságának kiköttött diját, a részvénytársaság fogja majd kiutalni a bizo­mányosnak. Az természetes, hogy a termelő javára irt összegből a Haditermény Részvény­társaság elsősorban a termésre adott előleget fogja levonni. Önként érthető, hogy esetleg a termelő javára irt vételár annyit sem tesz ki, mint az előleg összege, ezért az eshető­ségért a részvénytársaság senkivel szemben sem vállalhat szavatosságot. Levelek. — A húsfogyasztás korlátozása. — Szerkesztő ur 1 Olvastam lapjának múlt számában a gazdakörökből vett azt az érte­sítést, hogy az állatok vágatását polgári czó- lokra korlátozni akarják s hetenkint egyszer adnának húst a polgári lakosságnak. Lapja megjegyezte, hogy e hir hitelességéről nem tudott biztosságot szerezhetni. Akár csak amolyan hir lett légyen ez az értesítés; akár pedig közkivánalomként dobták a közönség közé: nem rossz gondolat és nem kicsiny- lendő, radikális védő eszköz a már elvisel­hetetlen és még elviselhetetlenebbé fejlődő husuzsora ellen. Á városunkban tartott leg­utóbbi baromvásár, de a szerdai piacz is de- czáfolhatatlanul igazolja, hogy nincs sertés Ínség. Szarvas jószágot is elég számmal hajtottak fel. Szárnyasok is voltak. A baj te­hát nem egészen a hiányban van. A baj ott van, hogy a pénzbőségben úszók minden gondolkodás nélkül fizetik a jószágokat, ser­tést, szárnyasokat, mert legjövedelmezőbb keresetforrásnak tartják. A tovább értéke­sítések czéljából is. Az eladónak valóságos szenvedélyévé lett az árdrágítás, melyet kie­légíteni soha sem lehet lesz . . E két körül­ménynek összetalálkozása egyik legószreve- hetőbb és érezhetőbb rugója annak, hogy a társadalmi osztálynak egyik tekintélyes része már is hetenkint csak egyszer juthat hus- eledelhez. Ez akadályozója annak, hogy tár­sadalmi utón lehessen a hús általános kor­látozását — megcsinálni. Mig sűrűén akadnak, akik a háborús idők jövedelmeibe jól belemarkolva — meg­alkuvás nélkül fizetnek, amit kérnek, míg nagy számban vannak, akiknek hekuba egy libáért 50 koronákat, kacsákért 20—40 koro­nákat kidobni, csirkét 6—8 koronáért venni és a mészárszékekben esetleg 10 koronás húst fizetni . . . csaknem napról-napra: ad­dig persze semmi remény sincs arra, hogy összetartással, tudatos ellenállással létesüljön az önkéntes huskorlátozás. Ha azonban ez a huskorlátozása vas szigorral, jól érezhető kö­vetkezményekkel vitetnék keresztül: a kér­dés gyors megoldás felé közeledne. Nem oly lehetetlen, képtelen dolog az, csak egyszer enni hetekint húst. Főleg nagy ozélokórt, radikális megoldásért. Ha a húsfogyasztás ily utón korlátoztatnék; bizony nem lenne nagy kedve a közvetitőknek a marhákat, sertéseket összevásárolni hallatlan nyerész­kedésre. Nem lóvén a polgári életben jó ideig húsfogyasztás: elvágatnék az árdrágítás útja és a gazdagodásnak eszköze. Nem vagyok nemzetgazdász, de azt hiszem: nem is kell ide valami nagy tudomány. Á józan ész dik­tálja, hol találhatjuk fel a ielketlensógek ellen való önvédelmet. Egy hü olvasó. Háborús-apróságok. A legfiatalabb őrmester. Á háború kitörése után eltűnt Kisjenőről Rossi György tizenkétóves iskolásfiu. Gyámanyjának a harc­térről október végén négy koronát küldött és értesítette hogy káplárrá léptették elő. Számos vitéz tettéért azután őrmester lett belőle s egy kiváló fontos tettéért, mellyel fényes győzelem kivívásához ügyes tettével hozzájárult, az arany vitézségi érmet kaptrf. A fiatal hős észrevétlenül közeledett az el­lenség drótsövényéhez és azt három kilométer hosszúságban elvágta. Az ellenség itt néhány óra múlva ki volt verve állásából. Az idegen pénzekkel való csere­berélés, úgy látszik, egész külön üzletté nőtte ki magát a háborús idők zavarosban hilászó exisztencziái között. Osztrák lapjelentések szerint az egyik lembergi kávéházban az ot­tani rendőrség egy soktagu társaságot lep­lezett le, melynek ágensei hónapokon át ala­csony árakon rubeleket vásároltak össze, me­lyeket azután Bécsben magas árfolyam mel­lett beváltattak. A rendőrség az elmúlt hó­napban ily ügyletek miatt 60 embert tartóz­tatott le, 20 embert pedig felügyelet alá he­lyezett. Föltéve és megengedve, hogy a moz­gósítás lázában minálunk is akadhattak, akik nem annyira orosz, mint inkább magyar bankókat siettek kedvezményes áron sürgő­sen betakarítani, rémhírekkel trombitálván tele a falusi nép fülét, mindenki méltán szom­jazhatná tudni, hogy galicziai elvtársaik sor­sában hányán voltak szívesek részesülni ? üj m\ mm SZERKESZTŐI UZEIETEK ü u Többeknek. Tározónkba szánt kéziratokat, azokat, melyekkel szemben kivánalom nyilvánul, hogy legközelebb közöljük : már vasárnap, illetőleg szerdán reggel kell a szerkesztőséghez (Arany János utcza 4 szám) küldeni. Nekünk ugyanis egyezményünk van a nyomdával a kéziratoknak határidejét illetőleg. A személyzet megfogyott, hadbavonult A dolgozó mun­kaerővel számolni kell. A kéziratot illetőleg ismételten kérjük munkatársainkat, hogy csak a papír egyik oldalára Írjanak. Kéziratot vissza nem küldünk, nem adunk. Ezt sokszor hirdettük már. A tárczába szánt közlemény — rövid legyen. Folytatásos ozikkeket csak szoros kivételkép közölhetünk. — Kérjük az előfizetéseket, hátralékokat sürgősen beküldeni. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. r könyvkötészet o P 7 jí Szatmár, Deáktér 3. sz. U ti U — (Színház mellett.) — M M (püspöki gyágyfiirüő) Nagyvárad melleit. Kénes vasas hévviz források. Viz hő­foka 42 C. Csúz, köszvény ; minden for- mtíja a ichiás és női betegségek ellen. 1913-ban 6200 beteg hagyta el gyógyultan és javultan a páratlanul hatásos Püspökfürdő gyógyforrásait. Nagyszabású nyári uszoda 26 C forrás­vízzel és úszás tanítással. 400 holdas park és fenyfeserdő, gorido-’ zott séta utak, társalgó, olvasóterem, könyv­tár, napi lapok, folyóiratok rendelkezésre állanak. Az egész fürdő újonnan átalakítva, vil­lanyvilágítás az egész telepen és az összes vendégszobákban. Posta, interurban telefon. Sebesült katonatisztek és katonák ár- kedvezményben részesülnek. Fürdőismertetőt küld az igazgatóság. KOMZSIK ALAJOS, a fürdő bérlője. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy 12 év óta fenálló czipészüzletemet áthelyeztem Tabajdy György gyógysze­rész ur házába, Kossuth Lajos-utcza 13. szám alá; ahol a mai kor igényei­nek megfelelően a legmodernebb férfi és női czipőket készítek. Jó ízlés, szolid árak. Javításokat gyorsan és pontosan eszközlök. Alaradtam teljes tisztelettel Szentpétery Ferencz cxipészmester Kossuth Lajos-utcza 13. szám. Elsőrendű czipőfelsőrész készítő műhelylyel kibővítve. por ÍOOOOO lábat tesz tönkre a szűk czipő. Aki en­nek ellensége, önmagának meg jó ba­rátja, az rendelni fog ízlése szerint czipöt Walek János czipész mesternél. Szatmár, Széclienyi-u. 7. ORGONAGYÁR DCST villamos gépekkel berendezve. HSS8 Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendsz© szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat szállít. Orgonajavitásokat éa orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarbantartást mérsékelt árban elvállal. BIBOBB OTTÓ cs. és kir. udvari szállító. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a Szent-Sir lovagja és a Ferenoz József-rend tulajdonosa. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat, és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállitáson több helyről kitüntetve. Gyáram 89 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási tem­plom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villanyerőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1916. — Kiadó: Szatmáregyházmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Bodnár Gáspár.

Next

/
Thumbnails
Contents