Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)

1916-04-30 / 34. szám

6 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1916. április 30. Mozgósítási dátumok. A mozgósítás napjaiból bizonyára emlékezetesek maradnak azok a különféle rajzok és feliratok, amelyek­kel jókedvű katonák önmagukat és a vasúti állomásokon egybegyült polgári lakosságot mulattatták. Akkor a többek közt olyanfélét is lehetett olvasni egyes teherkocsik ajtóin, hogy „Itt hadüzenetek felvétetnek naponkint 8-tól 12-ig. Sürgős esetekben délután is„. A jókedvű hadfiak pajzán tréfáját, ugylátszik, a legkomolyabban igyekszik valóra váltani a pusztító európai fergeteg. Eddig 22 hadüze­net jelzi „Mars veszett dühét“ sha igy megy tovább, könnyen lehet, hogy sikerül 50-ig vinni. A hadüzenetek eddigi sora a követ­kező : 1. Ausztria-Magyarország Szerbiának 1914. jul. 28. 2. Németország Oroszországnak aug. 2. 3. Németország Francziaorszának aug. 3. 4. Németország Belgiumnak aug. 3. 5. Anglia Németországnak aug. 4. 6. Ausztria-Magyarország Oroszország­nak aug. 5. 7. Szerbia Németországnak aug. 5. 8. Montenegró Ausztria-Magyarország­nak aug. 7. 9. Francziaország Ausztria-Magyaror- szágnak aug. 12. 10. Angolország Áusztria-Magyaroszág- nak aug. 13. 11. Montenegró Németországnak aug. 12. 12. Japán Németországnak aug. 23. 13. Ausztria-Magyarország Japánnak aug. 25. 14. Ausztria-Magyarország Belgiumnak aug. 27. 15. Oroszország Törökországnak okt. 30. 16. Anglia Törökországnak nov. 5. 17. Francziaország Törökországnak nov.6. 18. Belgium Törökországnak nov. 7. 7. 19. Afghanisztán Oroszországnak nov. 25 20. Afghanisztán Angolországnak no­vember 25. 21. Itália Ausztria-Magyarországoak 1915. máj. 23. 22. Németország Portugáliának 1916. máre. 9. 23. És Amerika‘tV? Szegény, születendő gyermekei a XXI. évszázadnak, milyen ne­héz dolguk lesz, ha majd az európai műve­lődéstörténet keblében belül ezt a végnélküli, száraz listát be kell tanulniok 1 „Unalmas dolog az a művelődéstörténet 1“ — , zúgja majd egymás közt a nebulósereg. És mi örülhetünk, hogy nem leszünk jelen és nem kell majd cáfolnunk. EGÉSZSÉG-ÜGY A friss kenyér nehezen emészthető. A régi kenyérnél sokkal nehezebben emészt­hető a frissen sütött kenyér. Mig ugyanis a régibb s szárazabb a rágás alatt elaprózódik és igy a gyomorba kerülve ott a gyomor nedve számára könnyen átjárhatóvá lesz, addig a friss, meleg kenyér a rágás alatt nem darabolódik, nem morzsolódik, hanem kemény, szívós gomolyokká tömörül, a me­lyek nyállal bevonódnak s könnyen lecsúsz­nak a gyomorba. A gyomor nedve ezeket az összeálló, taplós kenyérdarabokat egyköny- nyen átjárni nem birja s igy megemészteni sem tudja. E miatt az emésztés folyamata tetemesen nehezebbé és rosszabbá válik, a nehezen oldódó kenyérgumók sokáig meg­fekszik a gyomrot és izgatják annak nyálka­hártyáját. Még nagyobb mértékben talál ez a kalácsra, mert ezt a benne levő sok zsi­radék és czukor még nehezebben emészthe­tővé teszi. A ki a kaláosot akkor eszi meg, mikor az még csak az imént került ki a ke- menczéből, mikor még szinte gőzölög a for­róságtól, valósággal úgy tesz mintha valami erős mérget venne be, szándékosan keresné a betegséget. Hogy állítsuk el a csuklást? A csuklás elállításának legegyszerűbb módja a lélegzet visszafojtása. Tehát ha csuklani kezd az ember, vegyen mélyen lélegzetet s ne le­helje ki mindjárt a belélegzett levegőt, ha­nem tartsa a tüdejében addig, mig birja. A legtöbb embernek azonban a lélegzetnek e módon való visszafojtása nehezére esik, ezért jobb, ha úgy tartja vissza a lélegzetét, hogy lassan vizet szürcsöl. Vizivás közben az ember nem lélegzik s ha lassan szürcsöli a pohár­ból a vizet, akkor megerőltetés nélkül pár perczig visszafojthatja a lélegzetét. A viz lassú szürcsölése majdnem mindig elállitja a csuklást. Kiss Árpád társulata a hat hónapos idény elteltével búcsúzik szatmári közönsé­gétől. Fenyvesi Emilnek, a Vigszinház egyik főerősségének nagystílű vendégjátékával kap­csolatban még a drámai együttes játszik, a Trübyben a Tímár Lizában és a Tanitó- noben s hétfőtől kezdve késő őszig zárva maradnak a városi színház kapui. Visszapillantva a társulat idei munkás­ságára, egy sajátságos jelenségre kell rámu­tatnunk. Lyon Leával kezdődik az idény és a Tanítónővel végződik. Tehát Bródy-darab- bal. A kezdetnek és végnek ilyen feltűnő találkozása egy sarkalatos hibát juttat eszünkbe. A repertoár sokszor helytelen irá­nyítását. Bemutatókban és felújításokban sok volt a kétes értékű dar b. Herczeg Ferenczen és Shakespearen kívül alig láttunk komo­lyabb drámai munkásságra irányuló törek­vést s minden a modernizmusba fulladt. Ami említésre méltó vállalkozás történt, az az if­júsági előadások szükségszerű folyománya volt. Az operettek foglalták le az idény leg­több estéjét. Nem lehet tagadni, hogy a kö­zönség, a szatmári közönség Ízlése erre a műfajra hajlik, amely körülménnyel a veze­tőségnek számolni kellett. De azt kifogásol­nunk kell, hogy sokszor teret engedett a vörös szinlapos daraboknak s olykor a — kabarénak. A hálás színházlátogatók e miatt sokszor távolmaradásukkal voltak kénytele­nek nemtetszésüknek kifejezést adni. Maga a társulat a háborús viszonyok­hoz mérten elég jól alakult meg s utólag pótlások is történtek. Kiss Miklósban volt a legtöbb színházi este sikere. Mellette a drámai együttesből ki kell emelnünk Kövi Kornéliát, Pongrácz Matildot és Kiss Mariskát. Az éne­kesek közül Galgóczyt, Kovács Viórát és az eltávozott Haller Irmát. A komikusok jó erők. Sziklainak azonban még forrnia, fej­lődnie kell. A zenekar a kitűnő vezetés da­czára hiányos volt. A rendezés csínra, vál­tozatosságra törekedett. A szerepkiosztásnál, karszemélyzetnél és önálló szerepkörökben, sokszor személyi tekintetek érvényesültek. A társulattól és tevékeny igazgatójától azzal a reménnyel búcsúzunk, hogy jövőben jobbat is fog tudni nyújtani. könyvkötészete Szatmár, Deáktér 3, sz. — (Színház mellett.) — Iparosnak. Ipari czélokra a hadügyminiszté­riumtól kell kérni foglyokat. — Ref. polgár. Egész bizonyosan írhatjuk, hogy a kérdezett ur nem' sza­badkőműves. — Kereskedő. Dehogy nincs bátorsá­gunk. Van ám ! De igy általánosságban hírlapírónak fellépnie nem szabad. Hogy itt Szatmáron pesti ügy­nökök járnak és a kereskedésekben s bármi áron összevásárolnak ezt, azt, holmi szövet stb. portékákat és viszik a fővárosba, ahonnan szervezett központból kerül vissza közönségünkhöz, hogy hallatlan árért vásárolja vissza: ez nem lehetetlen. Mi is hallottunk ilyenfóiéket. De kik, hol, mikor? Konkrét, biztos ada­tok kellenek ide, hogy a kérdést nyakon ragadhassuk. Tessék ilyeneket adni és meglátja nem csalódik ben­nünk a bátorságot illetőleg. — B. Józsefné. Szat- már. Levelében sok igazság van. Áttettük illetékes helyre. „Szegénynek drága kincs a hit, tűrni — re­mélni megtanít.’ — H. I>. Sajnáljuk, de mi nem kö­zölhetjük, Tessék valamelyik hitbuzgalmi folyóiratnak küldeni. — „Bakalevól.“ Ha csak egy kis helyünk akad közölni fogjuk, mert ebben a versben nem a technikát kell vizsgálni, de a melegséget érezni, a mi belőle kisugárzik. Nyomatott a Pázmáay-sajtóbaa Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. Püspöki korlBTBlek bekötését elvállalja a Pázmány-sajtö könyvnyomda Szatmár-Németi. lOOOOO lábat tesz tönkre a szűk czipö. Aki en- nek ellensége, önmagának meg jó ba­rátja, az rendelni fog ízlése szerint czipöt Walek János czipész mesternél. Szatmár, Széclieiiyi-11. 7. A Szatmári Bazárban az összes játék-, diszmüemlék és rövid­áru czikkeket hely száké miatt a közeledő nagy nyári fásár idény alkalmából mélyen leszáritott áron bocsátom a n. é. közönség rendelkezésére„ B KAZINCZT-UTCZA 10. ORGOMA GYÁR P2ÜT villamos gépekkel berendezve. ~H3i KedvezO fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendsz g szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat ■zállit. Orgonajavitásokat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesít. Jókarbantartást mérsékelt árban elváHal. RIEGtER OTTÓ cs. és kir. udvari szállító. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a Szent-Sir lovagja és a Ferencz József-rend tulajdonosa. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 89 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási tem­plom király1 orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és vili any erőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1916. — Kiadó: fízatmáregyházmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Bodnár Gáspár.

Next

/
Thumbnails
Contents