Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)

1916-04-30 / 34. szám

4

ilyen hazugságra vetemedjék: ez az elvetemültség nem sorozható sem az illúzió, sem a halluczináczió, sem a hisztéria kategóriájába, hanem egyenesen a tudva, szándékosan kombinált gonosz hazugságoknak sorába.

Épen azért a magyar és osztrák hatóságok hivatali méltóságával nem fér össze, hogy erre a rágalomra egyáltalán válaszoljanak. Az egyedüli válasz az volt, hogy felkérték a bécsi spanyol követet, mint az orosz érdekek képviselőjét, hogy mielőbb utazzék a dunaszerdahelyi hadifogolytáborba és ott a mindenkor módjában álló, teljesen korlátlan és a lehető legpontosabb vizsgálattal a koporsóról szóló Ízléstelen mesét oszlassa el és győződjék meg a fogolytábor lakóival szemben tanúsított, teljesen humánus bánásmódról és tegyen jelentést róla az orosz kormánynak, amely igy akarja megelőzni Oroszországban levő honfitársaink jogos panaszát.

Mert itt a lóláb. A muszkák gondolnak már a leszámolásra, mikor majd kinyílik a mi szenvedő foglyaink szive, nyilvánvaló lesz a muszka — embertelenség. Hát a való szenvedésekkel szemben — költött hazugságokat kell állítani hivatalosan . . Ez a’. A

A vásárok osökkentése. A vásárok korlátozásának gondolata már több Ízben fölmerült kormánykörökben. Így már 1910-ben és 1912-ben is a vásárok csökkentésének a kiinduló pontja az volt, hogy a modern kereskedelmi forgalom mellett a vásártartásnak mint az áruk forgalmát lebonyolító intézménynek a szerepe ma már jóval kisebb jelentőségű, mint régen volt és hogy a vásárok nem biztosítják az áruk forgalmát annyira, mint amekkora időveszteséget okoznak azzal, hogy elvonják a produktiv munkáktól nemcsak a vásározó népet, hanem a vásári so- kadalom vonzó ereje következtében olyan munkáselemeket is, akiknek alig van, vagy egyáltalán nincs eladni valójuk és amelyek e vásárlátogatást főkép szórakozásból űzik.

Illetékes helyen ezek a szempontok most fokozottabban lépnek előtérbe a háború okozta munkaerőhiány miatt. Célszerűnek tartanák, hogy az egymásután több napon tartandó országos vásárok idejét egy napra korlátozzák és ezenkívül kimondanák, hogy újabb országos és hetivásárokat nem fognak engedélyezni.

Mozgalom a negyedik hadi köl- csönjegyzés ügyében, A polgármester dr. Vajay Károly felhivást intézett városunk közönségéhez, meleg buzdító hangja a polgárság szivéhez jut. A hadi kölcsön akczió- jának megindítására pedig Csaba Adorján főispán felkérte a polgármestert, hogy értekezletet tartson az intelligencziai polgárság bevonulásával. Ez értekezlet f. hó 28-án meg is tartották. Áz értekezleten a főispán bevezető beszéde után Unger István a helybeli Osztrák-magyar bank vezetője fejtegeti polgármesterünk felhívására a mozgalom sikerre vezető akcziónak módjait világos, gyakorlati szempontokat figyelembe vevő előadásában. Többek hozzászólása után az akczió megindítását határozatilag kimondják. Az akczió közt van a pénzintézetek közreműködése is a betétek átengedését illetőleg.

Drágább lesz a posta és táviró. Az

„Üzlet* írja: A német birodalmi kormány nemrégiben elhatározta, hogy junius elsejétől kezdve felemeli a postai díjszabást. Ugyancsak jnnius 1-én jár le a Németország, Magyarország és Ausztria közt fennálló posta- szerződés is s a német kormánynak az a terve, hogy az uj postaszerződést már a felemelt német díjszabás mellett állapítsák meg. Kifelé, Németországba tehát drágáb lesz a levél és a távirat dija, de a magyar kormány állítólag azzal a tervvel is foglalkozik, hogy nemcsak kifelé, hanem a belföldi postaforgalomban is megdrágítja a postatarifákat. Az eddigi tervek szerint a levelező lap árát 5 fillérről 8 ra, a 10 filléres levélbólyeg árát 15 fillérre akarják emelni, a távirótarifa pedig sza- vankint két fillérrel drágulna.

„SZATMÁRI HÍRLAP“

Háborús témák.

A most folyó háború óriási arányai legjobban akkor tűnnek szembe, ha az ember azoknak a hihetlenül kiterjedt frontoknak a hosszát nézi, amelyeken a két fél seregei egymással harczba állanak.

Ez a hadjárat méreteiben minden eddigit felülmúlt. A csaták nem órák alatt dőlnek el, hanem heteken ős hónapokon át tartanak és a harczvonalak világtengerétől a másikig húzódnak. A keleti front hosszabb, mint a nyugati foront, de a külömbség kiterjedésükben mégis csekély, noha a küzdelem nagyobb területen folyik.

Ennek a magyarázata az, hogy amikor a mozgó háborúból álló háborúba mentünk át, akkor harczvonalunk a legkedvezőbb ;ala- kulatott vette fel, vagyis csaknem teljesen egyenesen vonalként húzódik északtól délnek. A keleti front terjedelme Rigától egészen a román határig kereken ezer kilométer. Valamivel rövidebb a nyugati front, amely te- kervényes kanyarulata folytán hosszabb lett, mint aminő a küzdelem színhelyéül szolgáló terület nagyságához képest megilletné. S fran- cziák saját becslésük szerint 800 kilométert tartanak megszállva, az angolok 75 kilómétert a belgák pedig 25 kilómétert.

A nyugati front tehát összesen 800 ki- lóméter hosszú. Legszaggatottabb az olasz front, mert itt a hegyvidék lehetlennó tette a harczvonalnak egyenesebb irányban való megvonását. Ennek a frontnak, kerek 450 ki- lóméter a hossza. A maczedon tulgár határon húzódó harczvonal 400 kilométerre tehető. A kaukázusi harczvonal a Wan-tótól egészen a Fekete tengerig 400 kilométer hosszúságban nyúlik el. A perzsái harczvonal körül belül 500 kilóméter hosszú, az Irak-harczvo- nal 300 kilométer, a dólarábiai harczvonal 100 kilóméter.

Az albán harczvonal beszámításával a frontok hossza végeredményben ötezer kiló- méterre tehető és ezt a két fél után kétszeresen számítva, a harczban álló seregek összesen tízezer kilométer hosszú vonalat tartanak megszállva Nincs ebbe beleértve a gyarmatokon folyó küzdelmek harczvonala, mert erről megbízható becsléseket nem lehet mondani. Egyiptom keleti és nyugati határa nincs számítva, mert ott nem folyik harcz.

„Az én honvédőim ..." Az utóbbi hónapokban a világháború egyik legnépszerűbb katonáját, a német hadsereg egyik büszkeségét fogadta audienczián a király. A nagy német katona beszámolt a véres és győzelmes harczokról s valóságos himnuszt zengett az ő vezérlete alatt harczolt honvédek hősiességéről. A király szeme könnybe lábadt és boldog meghatottsággal csak ennyit mondott a tábornoknak:

— Óh, az én honvédeim 1 ... Az én katonáim 1 . . . Tudom, hogy milyen vitéz valamennyi 1

A nyári időrend és a vasutak.

A szatmári állomás-főnökségtől a következő értesítést kaptuk : Értesítjük a t. utazó közönséget, hogy a magyar kir. államvasutak vonalán folyó április hó 30-ikáról május hó elsejére virradó éjjel szeptember 30. napjáig bezárólag a nyári időszámítás lép életbe. A jelenlegi menetrendek változatlanul érvényben maradnak. Az átmeneti éjszakán közlekedő személyszállító vonatok arról az állomásról, a melyen a menetrend szerint vagy késés esetén, tényleges közlekedésükhöz mérten éjjeli 11 óra előtt utoljára megállanak, legkorábban az uj időszámítás szerint május hó 1-én éjjel 12 óra 01 perczkor folytatják utjokat, azonban legalább 60 perez késésüket a végállomásig megtartják. Azok a személy szállító vonatok pedig, a melyek menetrend szerint az átmeneti időpont vagyis május hó 1-őn éjjel 12 óra

Szatmár-Németi 1916. április 30.

01 perez után indulnak a kiindulási állomásról, a menetrendben kitüntetett időpontban már az uj időszámítás szerint inditattnak. Szatmár-Németi, 1916. április hó 25-én. Állomásfőnökség.

Májusi ájtatosságok. Május előtt való nap, vasárnap d. u. kezdődnek a szép áhítatra ragadó májusi ájtatosságok. A zárdatemplomban egész hóban, naponkint délután Va7 órakor; a szent János (ferencziek) templomában szintén egész hónapon át naponkint 6 órakor. Ezek az ájtatosságok immár második sorozatuak a háború alatt. A múlt esztendőben — bár a háború előtt is látogatottak voltak, a májusi szép napok ájtatosságai; — naponkint szinültig megteltek templomaink buzgó hívőkkel. Oh sok, nagyon sok léleknek van most nagy szüksége hazánk, nem- zetü Patronájának segítségére. Könnyes szemek tekintenek feléje, vértanuk itthonmara- dottjai keresnek vigasztalást a mártírok királynéjánál. Égy kérésünk van épen azért . . A szenvedőknek nevében, a nagy komoly időknek folyásában kérjük közönségünknek azt a kis osoportját, mely ott a májusi ájtatos- ságokon fecsegni, szemlélődni és kíváncsiskodni szokott, ne menjen a kegyelet és könyörgés szent csarnokába, a templomokba. Mondjanak le erről a látogatásról. Ezzel tartoznak a vallásos kegyeletnek — de a műveltség feltételeinek is. Van okunk e jogosult kérelemre. (A zárdatemplomban szent beszéd lesz ápr. 30-án, május 1-én, május 31-én és május hó folyamán minden vasárnap, szerdán e's szombaton.)

Derék ifjak. A kir. kath. főgimnázium növendékei 30 pár alsó fehérneműt ajándé- dékoztak sebesült katonáinknak. Az ideális lelkű ifjak gyakorlati módon váltják ki lelkűkből a jótékony cselekedetet.

Papi rekollectio lesz május 3. délután 5 órakor, amelyre a vidéki főtisztelendő papságot is tiszteletetetettel meghívja Bóta Ernő S. J. Szatmári püspöki Convictus.

Népszerűsíteni kell a negyedik hadi kölcsönt. Sürü garas nagy bankók forrása. A sürü garas most a népnél van. Az a fő, hogy a hadi kölcsönbe a nép millióit vezessük be. Ez a czélja a mostani nemzet‘kölcsönnek. Nem csak közvetlen hadikölcsönnel lehet tehát szolgálni most a hazát, de szolgálnunk kell azzal is, hogy a népet megnyerjük, felvilágosítjuk és rószaratóvá tesszük a kölcsönben. Á német nemzet csudás sikere e téren a népnek osztatlan részvételében van.

Katonai kitüntetés. A király Márkus Lajos népfölkelő mérnök, munkásosztagpa- rancsnoknak, néhai Márkus Márton volt szatmári lakos fiának, a koronás arany érdemkeresztet adományozta a vitézségi érem szalagján.

Katonaorvosi kinevezések. A király dr. Vámos Adolf főorvost, aki hareztéri szolgálata után hosszabb ideig teljesített szolgálatot a szatmári barakk kórházban, ezredor- vossá, dr. Steinfeld Géza szatmári orvost pedig népfölkelő főorvossá nevezte ki.

A hadiárváknak. Schulla Ede cs. és kir. 5. gyalogezredbeli őrnagy dr. Vajay Károly kir. tanácsos, polgármesternek bejelentette azt a nemes elhatározását, hogy a szatmári hadiárvák napi tejszükségleteihez 8—8 liter tejjel járul hozzá.

Kitüntetett őrnagy. Bárdosy Demeter cs. és kir. 29 gyalogezredbeli őrnagyot, aki a cs. és kir. 5. gyalogezredben is szolgált 8 évan át, amelyek közül négyet városunkban töltött, mindenkit, akihez ismeretség vagy baráti viszony kapcsai kötötték, „ előzékeny, kedves modorával lekötelezve, Ő Felsége a király 1916. ábritis 10-ón kelt legfelsőbb elhatározásával az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a hadiákitménynyel díszített katonai érdemkeresztel tüntette ki.

A ref. főgimnázium kormánybiztosa. A vallás-és közoktatásügyi miniszter a szatmári ref. főgimnázium érettségi vizsgálataihoz a kormány képviselőjéül Hamar Istvánt, a budapesti ref. theol. akadémia tanárát küldte ki.