Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)
1915-09-15 / 73. szám
Szatmár-Németi, 1915. szeptember 15. SZATMÁRI HÍRLAP' 3 Fizessen be a városi pénztárba egy Ms jösszeget, legalább egy koronát . . . Ha ez megtörténik s ha azok, akiknek az Isten nagyobb módot adott módjuk, esetleg háborús jövedelmük mértéke szerint fizetik be önkéntes adójukat. . . könnyen megtörténhetik, hogy ez a nemzedék, Szatmár nemzedéke, egy nagy, benső értékű emléket építhet az utókor épülésére a Kárpátokban. Kis-Szatmárfalvát. Egy adófizető polgár. A fa. A fa szónak kiejtése is nyugtalanságot okoz ma ezer és ezer léleknek. A város dicséretesen igyekszik a fabeszerzésen •könnyíteni. Csak az a kérdés: mikor? Addig a fakereskedők szabadon operálhatnak. Nemcsak az árak felcsigázásával, de ... a kiméréssel is. Az úgynevezett rendes öl (mint nálunk nevezni szokták, egy egységes áru fát) ugyancsak hiányos, megkopasztott. Ha már nem lehet a fa árát maximálni, legalább — és erre főleg a főkapitány ur figyelmét hívjuk fel: történjék valamelyes hivatalos intézkedés arra nézve, hogy legalább a méreg .drágán fizetett öl fa — meglegyen. Öl fa legyen. Emlékszünk, hogy a főváros, de más város is nagy ellenőrzést gyakorolt pl. a szénárukra, mikor a szénkereskedők nemcsak az árakkal, de a mérleggel is operálni kezdettek. Ezt a védelmet elvárhatja a szatmári nép a fa kimérését illetőleg. Az asszony és — a titoktartás. Az asszonyok titoktartásáról egy psichologus igy nyilatkozott: — Ma esküdözni fog előtted az asszony, hogy néma lesz, mint a sir. Hogy olyan titoktartó, amilyen nincs e világon senki. Holnap már elfecsegi, hogy titkot tud. Az asszony pedig, a ki elárulja, hogy titkot tud — Holnapután már feltárja azt a titkot, ha sokáig ül is rajta. És újra esküszik, hogy csak hárman tudják ezt a titkot; a jó Isten, ő, meg te. Égy hét múlva ? már az egész város tele van a titokkal, mint a legközönségesebb ut- széli pletykával. HÍREK g@ Tíz esztendő. — Bodnár György tiz esztendős tanfelügyelősége Szatmárvármegyében. — Julius 4-én múlt tiz éve annak, hogy a magyar kormány e megye népoktatásügyének vezetésével Bodnár György addigi kir. segédtanfelügyelőt bízta meg. Az a kinevezés a megye iskolaügyi levegőjébe uj életet, bizonyos mértékű fellendülést vitt be. Kir. tanfelügyelőnk azt a tapasztalatot, melyet előzőleg, mint segédtanfelügyelő az iskolai vezetésből szerzett, nagy készséggel, nemes elhatározásu buzgalommal, .a hivatali eljárásba is bevihető melegséggel kezdte meg. Fiatalos lelkesedéssel, a dolgozni szerető ember ambicziójával, az előretörekvő férfi akaratával vette kezébe a vezetést. A megyei iskolák ügyének előbbrevitele volt a czélja. Ezt a czélt a magyarságnak szeretetével és terjesztésével, erős hazafisággal szolgálta. Iskolai szervezési, tanítói egyesületek fejlesztési törekvéseiben a magyarságnak szeretető, a tanítóságnak az emelése volt, a vezető gondolata. Erős iskolákat s jó tanítókat kívánt látni megyéjében mindenütt. Azt szeretné, hogy a tanítói haladás, a tanítói tartalmasság, a tanítói tekintély, a tanítói tudás az iskolában mindenütt ott legyen kívül és belül. Az a gondolata, hogy az iskola külső csínja, az ikola külső kerete s az iskola belső tartama egymással összhangban állva egymásnak emelői legyenek. A vezetésben eltöltött tiz év az alapozásnak, a megvetésnek munkája volt. A megyei tanitóságot egységes irányba óhajtotta hozni, a megyei iskolai munkásoknak ügyét felkarolta. Tett a tanítóságért. A megyei tanítók fiú- és leánynevelő internátusai beszédes, nagy bizonyítékok e mellett. Ez intézmények megszervezésének gondolata és tervezete lehetett volna akármilyen zseniális, ha gyakorlati megvalósítását tanfelügyelőnk magáévá nem teszi, ha állásának súlyával s egyéniségének hatásával megteremtésükért fáradhatatlan munkát ki nem fejt, csak embriók volnának ezek ma is. E nagyarányú alkotásért, mely maradandó eredménye lelkes társadalmi munkájának, tanfelügyelői tiz éves múltja befejezésekor, a megyei tanítóság részéről külön is kifejezni a hálánkat legyen megengedve nekem. A lefolyt tiz év a tervezésnek, a szervezésnek, az alapozásnak szorgalmas munkában eltöltött ideje volt. Ez alatt maradandóan véste be nevét e megye iskolaügyónek történetébe s a társadalmat szolgáló, a magyarságot erősítő, a nemzetet előbbrevivő törekvései utat és irányt jelöltek arra, miképpen építsen tovább. Ha a nemzet erejének nagy próbáját dicsőséggel kiállva, a béke beáll: építhet, tervezhet, szervezhet tovább, mert erejének teljében, aczélos akarattal s munkakedvvel dolgoznia az eddigi eredmények után gyönyörűséges és eredményes lesz. A megyei tanítóságnak e részben nincs jobb kívánsága, mint az, hogy az Isten segedelmével úgy lehessen, úgy legyen I (Nagybánya) Székely Árpád. A tartalékkórház kitüntettél. A cs. és kir. tartalékkőrháznak nagy jelentőségű működéséről nem kell külön Írnunk. Á mi munka ott, dr. Dasek Bálint iezredorvos parancsnoksága alatt egy éven túl végbe ment: az kizárólag önvédelmi harczunkhoz tartozik. A szeretet, az embermentés dicső nagy munkájához. A vezetőség munkája éppen úgy, mint az orvosi és ápolói személyzet lelkiismeretes odaadása, áldozatos nagy képessége ismeretesek nemcsak a segélyre szorultak előtt, de mindnyájunk előtt is, akik a hősies szeretet és nemcsak kötelességszerü munka után érdeklődtünk. Múlt számunkban már jeleztük, hogy az önkéntes ápolónők egész sorozata részesült kitüntetésben és ezek közt irtunk az irgalmas nénék kitüntetéséről. Most a lehetőség szerint felemlítjük a többi személyzetet, férfiakat és nőket, kiket Ferencz Szal- vátor főherczeg Ő felsége a király nevében — városunk tartalékkórházában — kitüntetésben részesített. És pedig : a másodosztályú vöröskeresztet a hadi ékítménnyel adományozta: dr. Dasek Bálint ezredorvosnak a tartalékkórház parancsnokának, Hornyak István r. k. tábori plébánosnak, dr. Lükö Bélának, első sebészeti osztály főnökének, dr. Kölcsey Ferencznek a második seb. o. főnökének, dr. Lehotzky Jánosnak, a harmadik seb. o. főnökének, dr. Muhy Zsigmondnak, a belgyógyászati o. főnökének, dr. Weisz Károly és dr. Oöbl Alajos t. kórházi főorvosoknak és Benyáts Brúnó gyógyszertári főnöknek. Az ezüst érmet a hadi ékítménnyel kapták : dr. Schlagetter Nándor szigorló orvos, kadettőrmester, Huszár Károly őrmester, Argmann Ferencz őrmester, első oszt, egészségügyi segéd, dr, Outmann Lajos 'ügyvéd- jelölt és Duszik Lajos ev. lelkész önkéntes ápolók, Nagy Ilonka orvosnövendék, aki dr. Lükőnek assistált, Bernáth Ilonka gyógysze- résznő és Bónis Mihályné ápolónő, Pater Mayer Marczell és Páter Kiglics Ireneus fe- renczrendi atyák, kik közül az utóbbi már a harcztéren folytatja önfeláldozó munkáját. Keveseknek jutott tehát a kitüntetés azok közül, a kik mindnyájan kivették részüket az önfeláldozó, szinte önmaguk személyét feledő emberbaráti, testvéri munkából. De a dolog természete szerint az elsoroltak kitüntetésében azoknak is részük van, akik a legszebb érdemrendet hordozzák szivükben . . lelkűk bensőjében: a szeretet munkájának tiszta öntudatát és jutalmazó megérzését. Papi lelki gyakorlatok lesznek ismét szeptember 20. este kezdődőleg. Elég levelező lapon jelentkezni. Szatmár, püspöki Con- victus. Bóta Ernő S. J. házfőnök. A római Collegium Germanicum megnyitása Innsbruckban. A világ legelső róm. katholikus theologiai főiskolája: a Collegium Germanico Hungaricum, mely eddig Rómában működött s az olasz hadüzenet következtében feloszlott s tanárai elmenekültek, most újra megnyílik. Mint Münchenből jelentik, a főiskola az idén Innsbruckban fog működni s októbertől kezdve megkezdi működését. Adományok. Pemp Antal prelátus-ka- nonok 1000 (egyezer) koronát adományozott az ungvári „Gizella-ház“-leányintézetnek. — Fialkovszky József nagybereznai rk. plébános 100 (egyszáz) K-nás hadikölcsönkötvényt adományozott a nagybereznai plébánia területén kárt szenvedett község egy házának felépítéséhez. Hősök halála. Barbul László, Barbul Gábor hidegkúti földbirtokos fia, aki az északi harcztéren mint a 7. gy. ezred zászlósa teljesít szolgálatot, a harcztéren szerzett betegsége következtében meghalt. — Salrberg Károly rabbijelölt a galicziai harcztéren a haza védelmében hősi halált halt. Jótékony hangverseny. Igen élvezetes művészi bravúrokban volt része annak a nagy számú és lelkes közönségnek, mely vasárnap a közgyűlés termében végig hallgatta dr. Havas Miklós és Bendiner Nándor által rendezett jótékonyczélu hangversenyt. A programm minden száma értékes művészi magaslati a emelkedett. A nyújtott élvezet kárpótolta Gáspár Anna nagykárolyi zongora művésznő játékát, melyet a tőlünk nem látott ko- munikék az este fénypontjának hirdettek. A művésznő e fénypontról sürgönyileg lemondott. Az iparostanonczok templomba járása. A kereskedelemügyi miniszter elrendelte, hogy az iparos-tanulók vasár- és ünnepnapokon templomba járjanak. A miniszter az I. fokú iparhatóság figyelmét felhívta a rendelet végrehajtását és ellenőrzését illetőleg. Az Oltáregyesület munkadélutánjai hétfőtől, szeptember 13-ától kezdve újból a zárdában vannak minden hét hétfőjén, keddjén, péntekén és szombatján. Halálozás. Tetszett a Mindenhatónak szeretett rendtársnőnket Bauer M. Wenfrieda fogadalmas nénét életének 57. évében a pau- lai szent Yinczéről nevezett irgalmas nőnék társaságából az 1915. évi szept. 9-énj este 11 órakor Budapesten kiszólitani, miu+án szent hivatásában Istennek 31 évig hűségesen szolgált. Ajánljuk lelkét ájtatos imáikba! Az örök világosság f. neki. Nyugodjék békében! Az elüljáróság. Kitüntetés. Ő felsége a király Csaba Istvánnak, a 14. honvéd huszárezred önkéntesének az ellenség előtt tanúsított hősiességéért az ezüst vitéz érmet adományozta. A kitüntetett vitéz katona főispánunk fia. Hősi halál. Csendes Károly, a szatmári 5. gy. ezred őrmestere, ki polgári életben bádogos volt, Kelet-Galicziában ez év május 7-én, a Jaworniki magaslat elleni rohamban, hősi halált halt. A fiatal iparos, kit Szat- máron általánosan ösmernek, 25 éves korában halt meg királyáért és hazájáért. Minden alkalommal, hol csak szerét tehette az ifjú hős — kitüntette magát. Legfelsőbb helyről vitéz tetteiért az első osztályú arany vitózségi érmet kapta jutalmul, mely kitüntetés azonban már nem találta a hőst életben.
