Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)
1915-08-15 / 64. szám
Szatmár-Németi, 1915. augusztus 15. „SZATMÁRI HÍRLAP 3 E versben római számokkal van az évszám kitüntetve, mikor a Krisztus-szobor a székesegyházról lezuhant. Könnyebben olvasható azonban a vers a római számok mellőzésével. Templi ex fronte rui graviter bacchante procella. Certius hie locus a turbináé tutus érit. MCCCCCCLLLLXVVVVVV VIIIIIII. A vers és az évszám ez magyarul: A templom homlokzatáról leestem, hevesen dühöngvén a szélvész. Ez a hely itt biztosabban lesz megmentve a vihartól. 1852. A kertet ez a szobor fenn fogja tartani. Végezetül itt jegyzem meg, hogy a székesegyház talapzatára utóbb más Krisztusszobrot tettek, de ez is leesett, sőt ismeretlen módon teljesen eltűnt. A templom homlokzatán ma is üres Krisztus szobrának a talapzata! Ferency János. A drága kenyér. A Budapesti Hírlap igen érthető módon mutat rá a kenyérdága- ság okaira és a következő példát hozza fel. Egy nagy pékczégnek még a maximális árak előtti időből szerencsés körülmények között megmaradt 22.000 q lisztje, amiből zsemlyéket sütött a tél folyamán. A liszt 3-as számú volt, tehát akkor 63 koronás, neki azonban ennél is sokkal kevesebbe került és ebből naponta 120.000 darab zsemlyét sütött. Egy métermázsa lisztből 4200 darab zsemlyét sütnek s darabját négy fillérjével számítva (de kérdés, hogy ily olcsón adták-e ?) 163 koronát kaptak érte. A zsemlyesütésnél egy métermázsa lisztre 17 korona 50 fillér a maximális üzemköltség, amiben minden benne van: munkadij, fűtés, házbór, adó stb. A 4200 zsemlye tehát a czégnek belekerült egy métermázsa liszt . . 63 kor. — fill, üzemköltség..................17 „ 50 „ összesen .... 80 kor. 50 fill.-be s kapott érte 168 koronát. Minden métermázsa lisztnél a tiszta jövedelem 87 korona 50 fillér volt, úgy hogy a czég napi 120.000 zsemlyénél ugyancsak naponként 2500 koronát keresett. — Mindenesetre feljegyzésre méltó ez a példa. t Báthory Endre — 1862-1915. — Szép és munkás jövendőt Ígérő élet aludt ki Báthory Endrének halálával. Mint tipikusan magyar vágású ifjú lé} >ett a szatmári papnöveldébe, hogy papi pá- yára készüljön. Látni, érezni kellett a különben csendes, korát meghaladó komolyságu ifjúnak megnyilatkozó tehetségét, élénk felfogását, nagy szorgalmát, értelmes feleleteit. De éreztük derűjét, őszinte, igaz barátságát, egész magyaros egyéniségét is. A kit mindenki szeretett, mert senkit sem bántott és önzés- telenül igaz barát volt. Sokszorosan tapasztalt tehetsége még fölszentelése előtt megnyitotta neki az utat a jövő számára. Püspöke, Schlauch Lőrincz elküldötte Kolotsvárra, hogy a tanári pályára készüljön. Fájdalom ez útjában megállította őt jelentkező fülbaja, a mi aztán egész életére megbénította. Süketségbe esett. . ott hagyta az egyetemet még mielőtt tanulmányait befejezhette volna. Majd kissé javult állapota, kinevezik képezdei tanárnak és tanulmányi felügyelőnek. De fülbaja újra nehezebbé teszi helyzetét, ráborul kedélyére is. Meszlényi püspök 1902. évben püspöki és egyházmegyei könyvtárnokká teszi. Mint ilyen, jó néhány esztendeig működik . . mig egy napon szélütés éri. Ezen idő óta élete lassú hervadás. Nyugalomba megy — mig végre aug. 10-én éjjel az Ur magához szólította. A mi lapunknak külön gyásza van. A „Heti Seemleu-nek egy évtizeden túl szerkesztője volt. Szépen, magyarosan és tartalmasán tudott írni. Az agresziv iránytól mindig tartózkodott, de ha provokálták, Írása élessé lett, mint a kard vágása. Ilyenkor nem kiméit senkit és oly bravúros vágásokat adott, hogy ellenfelének el kellett a vitatkozás teréről vonulni. Ez az élénk, tartalmas, ügyes lapszerkesztő fülbajának erősödésével csappant. A süketeknek nehéz, hallgató természetével vonult félre. Bizalmatlan lett minden emberfia iránt. Félrevonulásában, magányából nézte és figyelte a rohanó társadalmat. Nem reagált, a benyomásokat nem vette fel leikébe. Egészen egyénivé lett a lap, telve kezdőknek szárnypróbálgatásaival és sok-sok más kívánni valóval, melyeket ma elsősorban elvár az olvasóközönség. A Sz. E. I. Kör ezen jelenséggel szemben kívánta, hogy a szerkesztő mellé egy belső munkatárs lépjen. De Báthory nem tűrt maga mellett senkit. Félreértvén az Irodalmi Kör intenczióját . . . bizalmatlanságot látott ezen intézkedésben — beadta lemondását a szerkesztői tisztről. A mit az Irodalmi Kör (magasabb tekinteteknek kellvón érvényesülni) el is fogadott. Elzárkózottsága, elvágódása azon körtől, ahol őt fent és lent szerették, becsülték, szinte beczézték (hiszen kedvelt „bácsi-“ja volt ő mindenkinek) még inkább megpecsételte sorsát. Az egykori csinos, jól öltözködött pap elhanyagolta magát. Alig volt látható. Kerülte az embereket. Az egykori neves tanár minden szellemi, továbbképző munkának búcsút mondott. Á pesszimista világnézet lenyűgözte. Nem lelt többé, sem vigasztalást, sem nem merített azokból a forrásokból, melyek még lelki egyensúlyát visszabillenthet- hették volna. S valóban az ő szomorú végzetében szemlélhetjük a bölcs mondásnak igazságát: „Legeslegtöbb embernek sorsa önmagától függ. Legeslegtöbb ember végzetének önmaga az oka.“ Pedig mennyi szép, gazdag és értékes tulajdonsággal áldotta meg a jó Isten. S ha végzetes fülbaja mindvégig gyötörte is élete utján . . . sok más tér nyílott számára, ahol pótolhatott volna mindent és ahol ambiczió- val, boldogító tiszta örömökkel boldogulhatott volna is. Ám erősebbek voltak nála a külső körülmények hatása; megbénította az élete értékének egyéni fölfogása. Mélységes részvéttel állottunk csütörtökön koporsójánál. Ugyanúgy írjuk ezeket a sorokat, melyek az igazságot, a valót nem takarják el; azért, hogy annak a másik igazságnak is hitelt adjanak az emberek : Báthory Endre értékes papja volt a mi egyházmegyénknek. Dolgozott, vitte a szerkesztés nehéz gondjait értizeden túl. S ha útjában kilengések, nehéz akadályok s a leros- kadásig menő körülmények kerültek; ne feledjük, hogy a sziveket, a lelkek mélységeit csak a jó Isten ismeri. Ne Ítélkezzünk, ne törjünk pálczát a halandó ember fölött . . . mert ő is ember, halandó ember volt. Most már megnyugszol jó bácsi a csöndes sirhalomban. A temetőben. Ez az igazi magány . . nem is sötét az . . Hamvaidat, csontjaidat az Isten kezei takarják. Az ö. v. f. neked. * Életrajzi adatai: Született 1862. jun. 30. Sár- közujlakon. Felszentelték 1887- 1882. évben Kolozsvárra küldik az egyetemre. Aztán nevelő a Jékey családnál. 1886. évben képezdei tanár és tanulmányi felügyelő. 1900 viczerektor a kópezde internátusában. 1902. évben könyvtárnoka a püspöki és egyházmegyei könyvtáraknak, valamint Archivárius. Pár éve nyugalomban. A Főpásztorunk, dr.Boromisza Tibor Karlsbadból, hol a fürdőzés egészségére igen jótékonyan hatott, a fővárosba, (Császárfürdőbe) érkezett. Szent István napját lehető fénnyel és lelkesedéssel fogják ünnepelni az egész országban. Már évekkel ezelőtt megindult a mozgalom, hogy a budavári sz. István egyházi és nemzeti ünnepet visszaállítsák ősi lényébe. Most pedig a nemzet dicsőséges önvédelmi harcza hívja, idézi a nagy alkotót, szent Istvánt imádságaiban és énekeiben, nemzeti ünnepében. Sajnos, a közlekedési viszonyok még a kedvezményes vasúti jegygyei sem alkalmasak arra, hogy az ország a budavárijnagy pompával végzendő szent István ünnepre sürü rajokban elzarándokolhasson. Bár még igy is sokan fognak a vidékről a fővárosba utazni. Kívánatos azonban, hogy legalább itt a vidéken, Szatmáron is oly nemzeti ünnepnek tekintsük szent István napját, hol bitünkben és hazafias érzésünkben egységbe, harmóniába forrjunk. A trónörökös esztergomi útja feledhetetlen emléke lesz a prímás városnak. A trónörökös herczegprimás kalauzolásával megtekintette az ős város történeti nevezetességeit. Meglátogatta a város Vöröskereszt kórházait és intézményeit, aztán búcsút vett az ünnnepi színbe öltözött várostól. Külön hajón tértek vissza a fenségek fővárosunkba. A dunaparti községek ki voltak világítva. > Emlékeztető. A székesegyház énekkara 17-én, kedden este pont 8 órakor tartja nagyszabású hangversenyét. Tanácsos a jegyet előre megváltani Huszár Aladár könyvkereskedésében. Báthory Endre temetése. Báthory Endre nyug. áldozópapnak, volt szerkesztőnknek temetése csütörtökön délután 4 órakor ment végbe. Már előző nap az elhunyt lakásáról az irgalmasok templomába szállították gyászkoosin a holttestet. E templomnak volt ő éveken keresztül miséző papja. Itt ravatalozták fel és itt nyugodott egész a temetésig, melyen jelen volt az itthon levő középponti papságnak csaknem minden tagja; több tanár és a boldogultnak rokonai, ismerősei. Ott láttuk a „Szatmár és Vidéke“ szerkesztőjét dr. Fejes Istvánt is. A temetési szertartást Benkő József apát-plebános végezte a ferenczrendi atyáknak és növendék papoknak teljes segédletével. A temetési éneket a jelenlevő papság énekelte; a kis templomban szinte hatalmas karnak énekeként hangzott. Szertartás után paptársai vitték a gyászkocsiba az elhunytat, majd megindult a menet a hidontuli temetőbe, hol imádságaink és énekeink közt az anyaföldnek adtuk át. A középponti papság gyászjelentésben tudatta a boldogult halálát. Nyugodjék békében. Az ö. v. f, n. A rendőrség köréből. Papp István rendőrtisztet ideiglenesen nyugalmazták már. Most nevezett rendőrtiszt végleges nyugdíjaztatása iránt való kérvényét már benyújtotta a h. főkapitányhoz. A h. főkapitány hirdetést tett közé, melyben szigorúan eltiltja a közönség nyugalmát zavaró tűzijátékokat, melyeket mostanában utczáinkon, tereinken rendeznek a gyerekek és munkátlan suhan- czok. A rendelet ellen vétőket előállítják és büntetők. Uzsok hős védőjét exhumálták. Csermák honvéd ezredes az ungi Kárpátoknak ormain és völgyeiben őrködött, hogy az ungi hordát visszatartsa a mi hazánkba való betöréstől. Sas szemevolt. És hősi halált osztott és dicsőséget szerzett, a hol csak villámként megjelent az ő hős csapataival. De végre január elsején korán reggel hősi halált halt. Az oroszok jól ismerték és értékelték a rettenthetetlen ezredest. A mi harczoló katonáinknak nem volt idejük, hogy Csermák ezredest eltemessék, a harcztéren kellett hagyni a hős tetemet. Az oroszok meghajtották zászlójukat kihűlt szive fölött. Katonai pompával temették el a ha- jasdi gk. templom mellett. Mostanában aztán exhumálták és a bajai temetőbe szállították. Az exhumálás hazafias ünneppé vált. A hivatalos személyeken kívül igen sokan és 4
