Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)

1915-07-28 / 59. szám

2 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1915. julius 28. Ebből a tapasztalatból tanulságképen azt a következtetést kell levonni, hogy a hatóságnak már most az uj termő esztendő elején figyelemmel kell kísérnie a közfo­gyasztás egész területét s ha bármely czikk- nél, mely a közönség anyagi ellátásához szükséges, tulmagas árt fedez fel, azt nyom­ban le kell szorítania, hogy egyfelől eleje vétessék a lakosság kiuzsorázásának, más­felől megakadályoztassék egy olyan gyakor­latnak a keletkezése, mely a későbbi árraeg- szabás hatásait bénítaná. Növekvő türelmetlenséggel kérdezi a vármegyék és az egész ország gazda tár­sadalma, hogy hogy is lesz már a gabona ügye. Óriási erőfeszítések, anyagi áldozatok árán hozzá fogtak a drága élet learatásához mert általános volt a panasz, hogy elfogy a gabona, alig-alig bírjuk ki az újig s most, amikor igen sok helyen kínálják az uj ter­mést, hogy készen van, tessék megvenni, tes­sék átvenni s fogyasztását minden egészség­gel megkezdeni, most senki se akarja meg­venni. A gazdák kétkedve kérnek tájékozást, ki veszi át gabonájukat? A kormány rende­lnie alapján a Haditermény-Részvénytársa- sághoz utasítják a kérdezőket. A gazdák kö­rében azonban joggal merül föl az aggoda­lom, hogy miután a H. A. még most sem készült el a gabona átvétel szervezésével s egyáltalán nem tájékoztatta a közönséget arról, hogyan fogja átvenni tőlük a termést, a gabona jó darabig a termelők nyakán ma­rad. Segítene a dolgon, ha a városok, intéze­tek, vállalatok, melyekről a termésrendelet külön intézkedik, már engedélyt kapnának a belügyminiszterhez benyújtott kérvényeik alapján a vásárlásra. De ezeknek a kiadása is késik. Késik minden addig, mig elérkezik az augusztus, esetleg szent István-király napja és ezzel az ígért prémiumos árak ideje is lejár. Ha csakugyan igy, ilyen lassan mennek a dolgok, akkor a gazdák jogosan érzik, hogy fel vannak ültetve, mert nem lesz aki a búzáért 38—40 koronát kap, bár­mennyire sietett is, bármennyit költött a sürgős aratásra és cséplésre. Mire a gabonát átveszik, a 36 koronás árak lesznek érvény­ben, szóval a prémium csak illúzió marad. Reméljük, hogy illetékes tényezők nem fogják engedni, hogy ilyen országos csaló­dást előidéző eset bekövetkezzék s a Hadi­termény Részvénytársaság már nem késhe­tik megbízottai névsorának közzétételével. Hivatalos jelentés a vitéz népfel­kelőkről. Julius 23-án volt egy éve. hogy Giessl báró belgrádi magyar és osztrák kö­vet átadta ultimátumunkat, minap, 25-én volt egy éve, hogy Belgrádot elhagyta és 27-én volt a hadüzenet évfordulója. Egy év alatt sok minden megváltozott; de nem változott meg, sőt csak megerősödött az a békében annyit emlegetett, de eléggé sohasem méltányolt tény: hogy a Habsbur­gok trónjának nincs szilárdabb alapja a ma­gyar nemzetnél. Német hadvezéreket kell megkérdezni, német újságokat kell olvasni, hogy az ember megyőződhessék róla mek­kora értéket tulajdonit a magyar nemzet ka­tonai erényeinek az a nép, mely Hindenbur- got, Mackensent, Linsinget, Emmichet, a tenger alatt járók hőseit, annyi jeles hadve­zért, milliós hadseregeket, a technika cso­dáit adta közös igazságos ügyünk védelmére. A magyar nemzet nem adhatott had­seregparancsnokokat; akik azonban a ma­gyarságból a hadosztály-parancsnokságig föl- vihették, egy Szurmay, egy Hadffy és még több magyar tábornok: azok bebizonyították, hogy a magyar katona a hadvezér helyén is épp úgy beválna, mint beváltak a 48-as hon­véd tábornokok, a Zrínyiek, Hunyadiak. Hadseregparancsnokok helyett annál bőségesebben adtunk hadseregeket. A háború után lehet majd megállapítani, mekkora részt vett Magyarország ebben a titáni küzdelem­ben. És akkor fölfogják jegyezni a magyar­ság érdemeit, melyeket már is őszintén nyíl­tan, sőt tüntetőleg elismer a német világ. Minap az osztrák hivatalos jelentés is megadta ezt a jelzőt népfelkelőinknek: a vi­téz magyar népfölkelők. Első ilyen hivatalos elismerés, amely eddig szokatlan volt. Egy év elteltével kezdenek hozzászokni. Drágább a ezukor. Néhány soros tudósítás jelezte a lapokban, hogy a magyar kormány a ezukor maximális árát az eddigi 87 korona alapár helyett 96 korona 50 fil­lérben állapította meg métermázsánkint. Ez azonban nem azt jelenti, hogy annyiért kapja a nagyközönség a ezukort, mivel ez gyári ár nagyban. A kereskedésekben jelenleg 1 korona 20 fillér egy kiló ezukornak az ára, a szatócsüzletekben pedig 1 korona 28 és 1 korona 36 fillér. Már tudniillik azokban az üzletekben, ahol van, mert a legtöbb üzlet­ben, még nagy füszerkereskedésekben sincs egyáltalán ezukor. — Gazdasszonyainkat vá­ratlanul érte ez az áremelés és ezukorhiány, mert a tudósítások még nem régen is úgy szóltak, hogy ezukorhiány nem lesz, mivel Magyarország bőven rendelkezik ezukorgyá- rakkal s még a külföld egyrészét is a ma­gyar gyárak látják el czukorral. Érthetetlen is ez a ezukorhiány, mert az elmúlt évben elég bő ezukorrépa termés volt s ez évben is jó termésre van kilátás. Továbbá érdemes a megemlítésre, hogy amikor nálunk a ezu­kor nagybanvaló árát 9 korona 50 fillérrel eme­lik, ugyanakkor Németországi an 10 márkával leszállították a ezukor árát. Hja, de ottan nin­csenek is ezukorbárók. A szombati dalestélyről. Városunk dal és zene egyesülete f. hó 24.-én tartotta ez idei szokásos dalestélyét. A nemes s kulturális egyesület ez út­tal a háborúban világtalanná vált szerencsét­len hőseink segélyezését tűzte ki czéljául. A magasztos humanitárius czéllal teljes mérvben összhangon állott a dalestély si­kere. A nagyszámú s előkelő közönség ezút­tal igazán gyönyörködhetett az irhális és instrumentális zenei számok mindegyikének kellemeiben. A müsör számából különösebben kie­melkedett Bleier Andorné úrnő előadása, ki Verdi Travottája s Maclard Remete csen- getyüje, czimü operából adott elő feledhetet­len báj és közvetlenséggel ónekrészleteket. Hatalmas, tiszta csengésű hangjával teljes mérvben győzte le az előadott darabok nehézségeit, de egyben elmondhatjuk, szivet lelket gyönyörködtető közvetlenséggel tudta tolmácsolni azok báját s kelleméit is. Lehe­letszerű pianinói bravúros staecatri, meg­rázó erővel intonált fortessimói erővel mind­végig lebilincselték a hallgatóságot, s előa­dása végén felzugó tapsorkán igaz kifeje­zője a müértő közönség szeretetteljes elis­merésének. Az instrumentális zenei számok fény­pontját dr. Hermann Lipót ügyvéd bájos le­ánykájának szereplése képezte. A hangver­seny dobogóra teljesen érett művésznők bravúros technikai tudásuk érzelemteljes elő­adásuk s egyéniségükben rejlő kedves köz­vetlenségükkel valóságos csodálatba ejtették a közönséget, mely előadásaik befejezése után peresekig tartó tapsviharával ünnepelte őket. A magunk részéről ősizntén óhajtanánk, hogy a kedves művésznők, kik városunknak méltó büszkeségei itthonn lótök ideje alatt mennél több Ízben gyönyörködtetnének ben­nünket. Ugyancsak a teljes elismerés hangján kell megemlítenünk dr. Biró Elemér 7 éves kisleánykájának Lulunak szereplését is, ki koiát s zenei tanulmányi idejét bámulatosan meghaladó tudás és technikai készséggel interpraetálta Morált edur zongoraversenyé­nek II. II. tételét. Berger Rózsi k. a. Bai- lony Gábor honvéd sírja ez. megragadóan szép költeményét szavalta. Bendiner iáándor művészi tökéllyel harmonizált s általa előa­dott zenekisérettel sok báj s közvetlenséggel. Dalárdánk Veress Lajos karnagy beta­nítása s vezetésével 3 énekszámot, mig a nö­vendékek azonos zenekara pedig egy zenei élőképet adott; dicséretre méltó módon adott elő. Áz előadás végeztével a közönség nagy része a polgári kör árnyas udvarán czigány zene hangjai mellett Szabó Géza ismert jó konyhája produktumát élvezte. D. Z. A Szentszék és a háború. Egy olasz lap foglalkozik a bécsi Reichspost ama híré­vel, mely arról számol be, hogy a pápa olasz államférfiak kérésére békét fog közve­títeni Olaszország és a kettős monarchia közt. Áz olasz lap kifejezetten megczáfolja ezt a hirt. A Corriere dTtalia és a többi katholikus lap is szóvá teszi ezt a kérdést és azt mondják, hogy noha a Szentatya a mi­előbb való béke létrejöttéért mindent elkövet, olyasmit mégsem fog tenni, a mi Olaszorszá­got kellemetlen helyzetbe sodorná. A király Hajnóczy József vezér­kari főhadnagyot a Krasznik körüli har­cokban tanúsított vitézségéért a III. oszt. katonai érdemkereszttel tüntette ki. A fő­hadnagy már tulajdonosa a német vaskereszt­nek és a „Signum laudis“ jelvénynek. Nem­régen pedig a legfelsőbb szolgálat nevében Írásbeli dicséretet nyert és két tiroli brigád­nak önálló vezérkari alkalmazásával is meg­bízták. Ezzel a negyedik kitüntetés érte Bajnóczy Józsefet. Miklóssy püspök a rokkantakért. Nyíregyházáról Írja a M. K. tudósítója: Mik­lóssy István hajdudorogi görög katholikus megyéspüspök körlevélben hívta fel papjai figyelmét a háború rokkantjaira. A püspök elrendelte, hogy augusztus hó 1-én, vasárnap papjai a szószékről szentbeszéd keretében buzdítsák híveiket a rokkantak támogatására. Ugyanezen a napon az egyházmegye minden templomban gyűjtést rendelt el a püspök £a rokkantak számára. A király dicsérő elismerése. Ä ki­rály Litteczky Lajos honvéd főhadnagyot, aki a harcban megsebesült és jelenleg is katonai kórházban ápolják, vitéz magatartá­sának elismeréséül a legfelső dicsérő elisme­réssel kitüntette. Eljegyzés. Dunay Ilykét eljegyezte mádéfalvi Zöld Aladár m. kir. csendőrhad­nagy. Kápolnát a Szatmárhegynek. Egy­szer már felmerült ez az eszme, hogy épít­sünk egy szerény kápolnát a Hegyen. Ak­kor, mikor a hegyi vasút megindulásával a hegy élónkebb lett, a nyaralók tömegesebben vették ki részüket a hegyi levegőből. Most, újra már harmadik felszólítást kapjuk, mely­ben a Hegyen nyaralók tekintélyes száma azt az óhajt fejezi ki, hogy adassák mód nekik a vasárnapi sz. misében való rósztve- hetósre. Igaz, hogy az erdődieknek van Dónát kápolnájuk, de ez a kis templom oly távol esik a Szatmár-hegy azon pontjaitól, hol legtöbben nyaralnak, melyszerint a szat- márhegyiekre sokszor vis major lenne a va­sárnapi mise hallgatás* főleg esős időben. Á szatmár-hegyi kápolnát egy jól megválasztott középpontra kellene építeni. Azt hisszük nem is volna létesítése lehetetlen. A kápolnának bizonyosan adna egy kis helyet valamelyik szőlőbirtokos. A gyűjtést most igaz, nem igen lehetne megkezdeni. De már az idén foglal­kozni kell ezzel az eszmével. S nem ártana, ha valaki kezébe venné az ügyet. (Hegyig Kereskedelmi tanácsos. Walton La­josnak a király a kereskedelmi tanácsos czimet adta. Egy becsületes, csendes, de munkás életnek jutalma ez a kitüntetés, melyhez őszintén gratulálunk. Házi ezredünkről. A Dnyeszter part­ján, kemény csaták tüzében küzdenek ami ötös bakáink a szövetségesek soraiban. Szat­mári és szatmármegyei fiukból való hős csa­pat ez. A minap nagy megtiszteltetés érte őket. Meglátogatta az ötösöket Frigyes főher- czeg, tábornagy, a hadsereg főparancsnoka. Először szemlét tartott fölöttük a főparancs­nok, majd többekét megszólítással tüntetett ki és nagy dicsérettel halmozta el a csapa­tot. Egyik bakától magyarul kérdezte a fen­ség: „Ugy-e szatmári vagy?“ HÍREK

Next

/
Thumbnails
Contents