Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)
1915-07-25 / 58. szám
„SZATMÁRI HÍRLAP“ _________________Szatmár-Németi 1915. julius 25. A fecskefészek. A tavasszal kicsi fecskepár jött a házunkba. Valahonnan messziről, tengerentúlról, hol vademberek laknak. Onnan, ahol nem tárgyalnak diplomaták, ahol nincs nagyhatalmasság, ahol nincs sem hármas, sem négyes szövetség, ahol nem dörög az ágyú ; nem csattog a szurony, nem foly patakban az embervór. Mondom, valahonnan Afrikából jöttek, onnan, ahol még nem ismerik Krisztus evangéliumát. De éppen jöttek, ott lenn nem bántotta őket senki. Hozzánk jöttek, bizalommal s én úgy örültem nekik. Áz én gyermekkoromban, mikor még nem volt „természettudományos“ oktatás az iskolában, mikor még szép Magyarországon nem veszekedtek afelett az emberek, hogy kell-e vallást tanítani az iskolában vagy sem : azt tartották, hogy a fecske az Isten madara, hogy áldás száll a házra, ahol fészket rak. Azt is hallottuk, hogy a fecske nugy pusztítója a kártékony bogaraknak, rovaroknak, tehát nem szabad bántani. Torony magas fáról, nem szédülő fejjel kiszedtük a vórcsefészket, biztos kézzel és szemmel legumipuskáztuk a szemtelen verebet. De a fecskét nem bántottuk. A mi fecskéink azután fészket raktak a földött kapualjakba. Körülbelül abban az időben, mikor a mi hadseregünk erős védőfészkét, Przemyslt a fészekromboló, durva orosz bevette. Elkészült a kicsi fészek, kibélelte a két kis madár s nemsokára csak az egyik járt ki; a másik ott benn ült két kicsiny fehér tojás felett. Ekkor jött az első ostrom. Gaz csirkefogók megirigyelték a kis madárpár boldogságát s télig ledobálták a kedves meleg otthont. Az egyik tojás leesett, összetörött. A másik — megmaradt. A jó öreg madarak kitatarozták a fészket s pár nap óta apró mezítelen fecskefióka nyújtogatta ki idétlen fejét a fészek peremén. Nemcsak én láttam meg, meglátta az a két fiatal gazember is, akiken meglátszik, hogy az idén, a háború miatt elmaradt az iskolában a fák és madarak napja. Ma reggel óta nincs többé fészek a házunkban, a kis madárfiók ott fekszik a földön összetiporva s az öregek, ha tudnak összehasonlítani, hát elgondolják, hogy mégis csak jobh odalenn, Afrikában, a vademberek között. De ha én most édesanya volnék s ezeket olvasnám, magam köré gyüjteném az én kis gyermekeimet s azt mondanám nekik: Nézzetek fiaim, ebbe az újságba nagyon csúnya dolgot Írtak máma a bácsik, akik ezt az újságot csinálják. Két gonosz fiú ledobált egy kis fecskefészket; a kicsinyük elpusztult s ők maguk sem tudják, hova húzódjanak a szól, az eső, a vihar elől. Látjátok, jó gyerek, magyar gyerek ilyent nem tesz. A magyar gyerek bátor, tiz éves korában már szőrén megüli a lovat, ostorával tereli a bikát, botjával agyonveri a kígyót, de apró, védtelen, hasznos kis madarak fészkét nem bántja. Ezekből lesznek aztán, ha felnőnek, azok a bátor vitéz katonák, akik a pokloktól sem félnek, hanem irgalmatlanul ütik, vágják az ellenséget, aki ami szép hazánk ellen tör. Az apró, fáradt, kicsi madarakat az olasz fiuk bántják. Mikor fáradtan keresztülrepülve a tengeren megpihennek, százával, ezrével verik őket agyon s eladják megeszik őket. S ezekből a fiukból, ha felnőnek, lesznek azok a gazemberek, akik hazudnak, csalnak s hátbatámadják a jóbarátaikat. Ezek ellen a nagy gazemberek ellen harczol most az apátok. Ti ne legyetek ilyenek! így tanítanám én, ha édesanya lennék, az én kis fiaimat becsületre, kíméletre a védtelenek iránt. S azt tartom, nagy szégyene a szatmári édesanyáknak, amig egy fecskefészket levér- nek, egy fiatal fát letörnek ebben a városban. Szigma. Háborús-apróságok. Az okos rabbi. Szájról-szájra jár Be- regben az eset, hogy oldotta meg a munkácsi rabbinusz a piaczi drágaság-kérdését. Hát hogy-hogyan kérdezi ugy-e bár száz és száz olvasónk. Úgy, hogy: — A templomban kihirdette, a ki hét koronától többet mer adni egy kiló halnál az — tréflit eszik. És a hal egy fillérnél drágábban nem kelt a munkácsi piaczon, mint két korona. A piaoz háborgása. Érdekes olvasni, miként, hogy fest más városokban a háborús piacznak háborgása. A Esztergom pl. így rajzolja ; A frissen megalakult ármegállapitó bizottság a szombati piaczon már közhírré tette a péntek délutáni ülésen meghatározott árakat. A zsebelni óhajtó, a helybeli és vidéki árus asszonyok le voltak sújtva s a rá- tartósabbak sarkon fordultak a csibével s mentek vissza fatornyos hazájukba. Útközben ki-kafakadtak; — Majd megpuhulnak megint, mint nem régen. Csakhogy tévednek az asszonyságok, mert akkor a rendőrség kísérletezett, most pedig jól megalapozott, törvényes eljárás folyik. Nemcsak eladni, hanem venni sem szabad a hivatalosnál magasabb árakon. Szombaton még egyes nagyságák gavallóro- san felülfizettek, de majd rajtaveszitenek s akkor ülhetnek a hűvösen, mert nem lesz kegyelem. Nem is szabad lennie. Csak vigyék vissza áruikat az asszonyok. Majd visszahozzák, ha a pénzre ráéheznek. Mi pedig rövid ideig együk azt, amihez hozzájutunk. Helybeli. Hogyan lehet azt kivánni, hogy mi olyan egyesületnek, testületnek élettevékenységéről számoljunk be vagy csak írjunk is, amely nekünk soha semmiféle értesítést nem küld, sőt úgy viselkedik, mintha nem is léteznénk. Itt legjobb és legjogosabb a hallgatás. Ezt az eljárást bizonyára a mi elég szép számú olvasóközönségünk is helyesli. Majd lesz ez még máskép is. — Sz ... 1. Nem kaptunk gyászjelentést. Más lapokból ilyet közölni nem tanácsos. — Egy mávik szemlélő. Czikkét megkaptuk és odatettük a többihez, amelyek immár egész csomót tesznek ki. Valóban a hegyi-vasút utazását illetőleg a közönség körében aggódások merülnek fel. E tekintetben személyesen érintkeztünk a városi tiszti főorvos úrral, aki szintén elmondotta nyíltan a maga aggályait. És mert ismerjük véleményét egyelőre e tárgyról csak annyit, a mennyi mai számunkban olvasható. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmiron, Iskola-köz 3. sz. Makóczy Géza Szatmár, Eötvös-utoza 4/a. az. Ajánlja a főt. lelkész urak szives figyelmébe modern szabó-műhelyét, hol is mindennemű reverendák és papi öltönyök a legnagyobb pontossággal, jutányos árak mellett készülnek. Tisztelettel Makóozy Géza, papi- és polgári-szabó. Pályázati hirdetés. A kisráti róm. kath. iskolaszék nyugdíjazás folytán a kántorta« nitói állásra augusztus 15-ig pályázatot hirdet, aminek helyi jára- lékokból biztosított évi jövedelme a javadalmi jegyzőköny szerint — u. m. stola — Kath. vallásalap és 23 K. hold föld haszonélvezése után 337 K. A törvény által megállapított fizetéskiegészités államsegéllyel biztosittatik. Mindennemű adóját a megválasztott fizeti. Felszerelt kérvények Kis« rátra (up. Szűrte Ung- ns.) a róm. kath. iskolaszéki el« nőknek küldendők. „Szentháromság Gyógyszertár“ Szatmár-Németi, Deáktér 12. szám. Telefon szám 226. (A Pannonia-szálloda mellett.) Az összes bel- és külföldi különlegességek egyedüli raktára. Ajánlja az országos hírnévnek elismert gyógyszereit. Az Izomszesz legbiztosab szer a rheumatikus, csuzos bántalmaknál, megszüntet mindenféle hülésből ered- rheumatikus bántalmakat: zsibbadást és nyilalást. Kis üveg ára ...................................................1 K — f Cs aládi üveg ára..............................................3K — f Ho zzávaló Izompor kis adag.....................1 K — f » „ nagy..............................3 K — f Kö högés, hülés, rekedtség ellen a legbiztosabb szer felnőtteknél. Szentháromság tea..........................1 dob. — K 40 f Fehér szalmiák czukor ....!„ — K 40 f Antitussol porok...............................1 „ 1 K 20 f Gyermekeknél biztos hatású szer; szamár köhögés ellen az Antitussin. 1 üveg 1 K 20 f. Szépitőszereknél legbiztosabb hatású szer nappali használatra a Vénusz krém, Vénusz szappan és Vénusz arczviz. Legjobb fogápoló szer a Vénusz fogpaszta. Éjjeli használatra a kámforos arczkenőcsöt és franczia epe szappant ajánlom. Ezen gyógyszerek valódiságáért csak akkor vállalok felelősséget ha ezek a Szentháromság gyógyszertárba szereztetnek be. Postarendeléseket azonnal eszközlök. lOOOOO lábat tesz tönkre a szűk czipö. Aki ennek ellensége, önmagának meg jó barátja, az rendelni fog Ízlése szerint cipőt Walek János czipész mesternél. Szatmár, Széchenyi-u. 7. líét nyomdásztanulót fizetéssel felvesz a Pázmány-sajtó Szatmár. ORGONA-GYÁR fjCäT villamos gépekkel berendezve. ~8fc41 Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendszer szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat szállít. Orgonajavitásokat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesit. Jókarbantartáat mérsékelt árban elvállal. RIEGER OTTÓ os. és kir. udvari szállító. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a Szent-Sir lovagja és a Ferencz József-rend tulajdonosé. BUDAPEST, X., Szigligeti-utcza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, bécsi és pécsi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 89 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási templom király orgonáját, mely orgonamü 80 változatú és villany erőre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-aajtóban Szatmár-Németi 1915. — Kiadó: Szatmársgyházmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Bodnár Gáspár.
