Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)
1915-12-05 / 96. szám
.SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi, 1915. deczember 5. 2 lakosság nagy számához és kiterjedéséhez viszonyítva összesen 100,300 népiskolája van, Francziaországnak 82,500, Olaszországnak 68,030, Németországnak 61,560, Angolországnak 32,990, Ausztriának 23,800, Magyarországnak 17,577, Horvátországnak külön 1646, Bulgáriának 3790, Szerbiának 1300. Nem zárhatjuk be e kimutatást anélkül, hogy meg ne jegyezzük, miszerint az iskolák számát föltüntetö adatok nem mutatják meg azt is, hogy mily külömbség van egy orosz és német, vagy egy szerb és egy magyar népiskola között. A bennük uralkodó szellem, a tanítók általános és pedagógiai képzettsége és rátermetsége adja meg a népiskola karakterét s igy a különbség sokszor óriási úgy annyira, hogy az egyik intézményt a szó valódi értelmébon nevelő és tanító intézetnek, a másikat pedig a rendszeresen elvadító zugintézetnek nevezhetjük. A háború s&áz esetéből. Samborban táboroztam az ezredemmel, amikor a következő történetet mesélték nekem. A háború száz esetéből való. Azelőtt a regényekben olvashattunk ilyesmiket, de most a valóságban játszódnak le. Alfréd a háború kitörésekor a 32-esek tartalékos hadnagya, bevonult ezredéhez. Miczi szive csaknem meghasadt, de egy szóval sem tartóztatta vőlegényét és elbűvölő szemeiből sem jött könny, hogy a válást Alfrédnek 'megnehezítse. Nagyon szerette, büszke volt reá, s rajongó leikével már látta visszajönni diadallal, babérkoszorúval . . . Mikor vőlegénye elment, Miozi bezárkózott egyszerű csendes leányszobájába. Nem viselt fehér ruhát és nem volt más gyűrű az ujján, csak az, melyet vőlegénye bucsuzás alkalmával neki adott. Annak nézésébe merült el óra számra, azt szorongatta sajgó szivéhez. Ez a kis gyűrű forrásba hozta szivét és elragadta messze, messze északra, ahol vőlegénye harczol. Czimbalmát, e kedves jó barátját is elhanyagolta és nem gondolt arra. hogy a szórakozás volna egyedüli gyógyszere beteg szivének. A leány ós nővérei bezárkózva töltötték el a napot. Mig nővérei és anyja tépéscsinálással töltötték idejüket, addig Miczi elbolyongott a kert hervadt fái között, lesve a posta érkezését. Esténként a jó öreg lelkész látogatott el a családhoz, kedves modorával lelki gyógyirt hozott a bánatos menyasszonynak. Nemsokára elmaradtak Alfréd levelei. Miczi kezdett nyugtalankodni és az öreg pap nélkül csakugyan kétségbe esett volna. Ugyan, ugyan kedves hívem, ki fog mindjárt kétségbeesni ? Hát nem tudja, hogy semmi hir mindig jó hir 1 Alfrédék most be vannak zárva Lemberg alatt . . . nincs postájuk . . . Egy délután heves puskatüzelés s csatazaj verte fel a kis ház csendjét. Sokáig tartó harcz után végre akadt egy, aki hirt hozott a történtekről. Egy század orosz lovas megtámadta az erdő szélén tartózkodó magyar gyalogságot, mely rövid, de véres csata után megfutamította a hátba támadó orosz lovasságot. Sok halott és sok sebesült maradt a helyszínen. Miczi rögtön intézkedett, hogy a sebesülteket — az oroszok közül is — behozzák. Hivatott orvost s néhány óra alatt kórházzá változott át az egész ház. Már-már minden beteget megvizsgált és bekötözött a vén kirurgus, midőn egy gályákból összerótt hordágyon egy fiatal kozák, lovastisztet hoztak. A fiatal tiszt viaszsárga arczczal s fénytelen megtöri szemekkel bevert a hordágyon. Miczi egy kis vendégszobába vitte a beteget és türelmetlenül várta az orvos érkezését. Az orvos meghagyta, hogy a beteget egy pillanatra sem szabad elhagyni. Azzal a féltő gonddal kell ápolni, amelylyel a menyasszony ápolja vőlegényét. Van ilyen megbízható embere Miczike ? kérdé a pap, aki segédkezett. — Van, mert magam fogom ápolni. — Ön? — Igen kedves atyám. Látja az jutott eszembe, hátha Alfréd is beteg vagy sebesült és egy orosz nő őt is olyan gonddal ápolja, s ki tudja nincs-e odahaza valaki, aki remélve, epedve várja vőlegényéről érkező híreket. — Az orvos meghatottan hajolt meg a leány előtt és a pappal együtt távozott és Miczi megkezdte a virasztásí a beteg ágyánál. Egyszerre csak a sebesült megmozdult s fáradt pilláit felemelve, alig hallható hangon susogta : Megértettem az orvos szavait s kegyed nemes jóságát s köszönöm annak nevében, aki otthon rám vár. — Maradjon hadnagy ur, önnek nyugalomra van szüksége. — Nem, én a halál küszöbén állok és nyugodtabban halok meg, ha megkönyitem a lelkiismeretera. És nem hallgatva Miczi tiltakozására folytatta: Borzalmasak az esélyei . . . Sambortól voltam kiküldve . . . Egy kis erdő előtt leszállítottam lovaikról az embereimet s gyalog, nesztelenül kúsztunk előre. Egyszerre egy fiatal tisztet pillantottam meg, aki egy fához támaszkodva nézte a vidéket s talán menyasszonyára gondolt. És én, nyomorult, gyáva módra lelő- tem. Értsen meg — nagysád, nem szemtől- szembe, loyális küzdelemben. Szótlanul feküdt a földre s én félve közeledtem áldozatom felé. Szép fiatal ember volt. Bünbánattal, kifejezhetetlen részvéttel hajoltam reá, figyelni utolsó szavaira. — Uram én meghalok. Ha majd vége lesz a háborúnak, adja tiszti becsületszavát, hogy a nyakamon függő órmecskét elviszi menyasszonyomnak lelkem minden gondolatával, utolsó csókommal. Aztán meghalt... Á kép ott van a dolmányban, talán a grófnő könnyebben ráakad a tulajdonosára. A tiszt lethargiába esve, már nem hallhatta ápolónője utolsó szavait. Miczi előkereste az ékszert ós mikor meglelte; szivét elviselhetetlen fájdalom csavarta össze. Megismerte vőlegénye czimerét ós alatta saját arczképét. Szemeiből némán peregtek a köny- nyek és elfordult vele a világ. Elájult. Reggel, midőn az orvos eljött, a beteg túl volt a veszélyen, de a leány megöregedett a lelki kíntól . . . Ex. te HÍREK Karácsonyi fegyverszünet. A második tél, a második karácsony öldöklő har- czok terein találja Európa fegyverben álló népeit. Ami az embersziv legmélyén, mint óhaj rejtőzik, a pápa szólaltatja meg immár másodízben, karácsonyi fegyverszünetet kér a hadviselő felektől. Ötnapi fegyverszünetet kér XV. Benedek pápa az államfőktől s egyben megújítja azt a kijelentését, hogy hajlandó vállalni a békeközvetitését. A pápa azt hiszi, hogy a helyzet most kedvezőbb a békejavaslatra és tekintet nélkül arra, hogy fáradozásának lesz-e eredménye, minden befolyását latba veti. Bírói áthelyezés. Az igazságügyminiszter dr. Ináncsy Jenő máramarosszigeti törvényszéki bírót saját kérelmére a szatmári törvényszékhez helyezte át. Az uj bíró a dr. Berónyi Antal áthelyezése, illetve előléptetése folytán megüresedett állásra lett áthelyezve. Áthelyezés. A debreczeni kir. főügyész Antal Miklós szatmárnémeti kir. ügyészségi Írnokot a vezetése alatti kir. főügyészséghez hasonló minőségben áthelyezte. Eljegyzés. Szölgyény Endre áll. polgári iskolai tanár eljegyezte Tóth Manczikát. A teheráru forgalom szünetel. A vasúti teheráru forgalom a debreczeni üzletvezetőség területén újabb intézkedésig be van szüntetve. A vasút sem kocsirakomány, sem darabárut nem vesz fel, csak gyorsárut ás katonai szállítmányt. Ezzel a hírrel kapcsolatban a városban elterjedt, hogy a személyforgalom is korlátozva lesz. Illetékes helyen érdeklődtünk eziránt és azt a választ kaptuk, hogy ilyen intézkedésről szó sincs. Tanárok és tanítók szabadságolása. Amióta a tanárok ós tanítók katonai szolgálatra bevonultak, azóta a tanítás menete állandó nehézségekkel küzd. A honvédelmi miniszter a hadügyminiszterrel egyetórtőleg igyekezett segíteni e nehézségeken s úgy határoztak, hogy a helyi szolgálatos tanárokat és tanítókat áthelyezik a nem tényleges viszonyba, hogy polgári foglalkozásukhoz visszatérhessenek. Az adó mérséklése. Sokakat fog érdekelni a következő intézkedés. A pénzügyi kormány rendelete értelmében a pénzügyigazgatóság körrendeletét bocsátott ki, amelyben tájékoztatja a közönséget, hogy kiknek és mily esetben van igényük adóelengedésre. E szerint a házbéradó törlése bármikor kérelmezhető, ha a ház tényleges birtokosa bérlőjének a házbért egészben vagy részben elengedte. A törlés alapjául a ház tényleges birtokosa által kiállítandó bélyegmentes nyilatkozat szolgál, melynek blankettája az adóhivatalnál kapható. A ház tényleges birtokosa a nyilatkozatot minden egyes bérletre külön-külön köteles kiállítani és a nyilatkozaton lévő záradékot az elöljáróság, illetve adóhivatal által igazoltatni. A kérvényeket a pénzügyigazgatóságnál kell benyújtani. A harmadosztályú keresetadó mérséklése csak abban az esetben kérhető, ha az adózófél igazolja, hogy a másodosztályú keresetadónak 1914—16. évekre jogerősen megállapított alapja az adózónak katonai szolgálatra történt behívása folytán legalább ötven százalékkal csökkent. Az ilyen adómérséklésre vonatkozó kérelmeket az érdekeltek legkésőbb 1916. január végéig tartoznak a pénzügyigazgatóságnál benyújtani. Uzsorásokból földesur. A hadbavo* nultak földje itt-ott meglepő mobiüzáczió képét mutatja, ami arra birta a belügyminisztériumot, hogy a megyék alispánjait körlevéllel figyelmeztesse a jelenség figyelemmel tartására. Az alispánok most készítik jelentésüket, amelyből kiderült, hogy élelmes ügynökök biztatják és beszélik rá a katonák itthonmaradt hozzátartozóit, hogy pár holdas földjüket és kis házukat eladják. A belügyminisztérium most országszerte fogja Íratni a háborús ingatlanváltozást s ha a főokot kifürkészte, ezt a folyamatot igyekezni fog a természetes mederbe vissza terelni. Jellemző és szomorú, hogy számos adat szerint a földeket élelmiszer-uzsorások vásárolják össze abból a pénzből, amit a háborús fogyasztáson sikerült keresniük, ^zek a földesurak a határban szétszórt apró birtokokat tagosítás kieszközlésével remélik nagyobb birtoktestté egyesíthetni s azután parcellázni. Csalán mint fehérnemű. Egy ismert tudós igen érdekes felfedezést tett a pamutnak pótlására. Az erre vonatkozó kísérletek egy pestkörnyéki szövő ós fonógyárban folytak és — mint értesülünk — olyan kedvező eredményre vezettek, hogy most már több más gyárban is előállítják a csaláuból készült fehérneműt. Nemrégiben hivatalos híradás jelent meg arról, hogy a esalángyüjtést az ifjúságnak is figyelmébe ajánlják és a gyűjtés már több hónap óta igen szép eredményt ért el, úgy hogy a gyáraknak nagy csalánkészlet áll rendelkezésükre. Az uj találmányt illetékes helyen is figyelemmel kisérik és hasznosítani fogják. Rendkívüli városi közgyűlés. Szatmárnémeti város törvényhatósági bizottsága ma, szombaton délután 3 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlésen a város által felveendő egymillió koronás kölcsönre érkezett ajánlatot ós a közpénztár készpénzeinek elhelyezését fogják tárgyalni. A debreczeni görög katholikusok a Gergely-naptárért. A debreczeni görög katholikus hívők kérelemmel fordultak Mik- lóssy István hajdudorogi püspökhöz, hogy engedjék meg nekik a Gergely-naptár használatát. Miklóssy István püspök megnyugtatta a kérelmezőket, hogy a naptár-egyesités kérdése már a bíboros herczegprimás elnöklete alatt működő bizottság előtt van és rövid idő alatt megoldást fog nyerni.
