Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)

1915-11-24 / 93. szám

4 .SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1915. november 24. Terjesztik-e a ragályokat a temetőt- len harcztéri tetemek? — Két közlemény. — Á háború borzalmait jelentékenyen enyhiti s csökkenti az orvostudomány. A legújabb időkig általános volt az a vélemény, hogy a hullák, kivált a már fel­oszló, temetetlen holttestek a legkülönbözőbb fertőző betegséggel járványszerü terjedésének okozói. Innét van az, hogy a most lezajló világháború kapcsán is mindenki: pusztító járványok terjedését várta a tavasz és nyár folyamán. Az ember ugyanis ösztönszerüen idegenkedik a hullától s mivel valamely fer­tőző betegségben meghalt esetleg újabb ha­lálozás okozója volt, azért legtöbben azt a téves felfogást vallják, hogy a háborúkkal együttjáró járványokat főleg a harcztóren elesett emberek és állatok feloszló hullái okozzák. Azt hitték és még napjainkban is so­kan hiszik, hogy a feloszló hullából áradó kellemetlen szaggal együtt fertőző baktériu­mok kerülnek a talajba s kivált a levegőbe, mert a hullában a károkozó fertőző csirák elszaporodnak s „megfertőzik a levegőt.“ (Ezért pl. a pestis régi magyar neve dögha­lál, a járvány pedig dögvész, döglelés.) Ezt a napjainkig általánosan elterjedő felfogást a modern orvostudomány, kivált a baktériumok természetrajzának [helyes meg­ismerése tévesnek bizonyította. Nekünk nagy megnyugtatásunkra szolgál az a tudat, me­lyet a modern orvostudomány tanít, hogy még a fertőző hullák sem oly veszedelmesek, nem ragályfészkek, miként azt szaktudósok is legújabb időkig vélték. A természet czélszerü berendezettségé­nek egy nagyszerű tényét fedezte fel a tu­domány újabban, midőn alapos megfigyelések révén kimutatta, hogy a holttestekben a ha­lál beálltakor meglevő fertőző csirákaat a hamarosan meginduló rothadási folyamat megöli. Az u. n. hullamérgek a tetemben élő, minden betegség okozó baktériumot, sőt még a hullába esetleg utólag kerülő káros csirákat is megölnek. Teljesen téves, tudománytalan hit tehát a harcztéri hullák feloszlásából származó ra­gályos betegségek járványos elterjedésétől való félelem. Érthető, hogy a fertőző tetemek gon­datlan érintése által történnek megbetegedé­sek és ragályok, de azok nem oly veszedel­mesek, mint pl. a ragályos beteg körüli hiá­nyos tisztaságból a bakériumok széthurczo- lásából eredő bajok. Gyakori eset, hogy a beteg szennyes ruháinak mosásával, vala­mint a baczilusgazdák tisztátlanságukkal fer­tőzik meg az ivóvizet és az élelmezési czik- keket. A harcztéren elesett hősök temetésre váró feloszló tetemeiből alig kerülhet a sza­badba a himlő-, tífusz-, kolera-, pestis- és vérhas fertőzésre képes élő csirája, mert azokat a tetembe fejlődő hullamórgek elpusz- litják, maga a rothadási folyamat megöli. A nap melege, a nyári hőség a fertőzés vesze­delmét még inkább csökkenti, mert sietteti a feloszlás folyamatát. Ezért van az, hogy még a pestises hullák is inkább csak a hi­deg évszakban veszedelmesek, midőn a hi­deg a feloszlási folyamatot késlelteti: (P. a mandzsuriai pestisjárvány 1910—11-ben.) Ismeretes, hogy minden egészséges élő emberi s állati testben állandóan sokféle baktériumok élnek, melyek fközül legtöbbre a szervezetnek, az élettani folyamatok vég­zésére, pl. a táplálék megemésztésére szük­sége van. Az egészséges szervezetek csak megfelelő alkalmas mértékben szaporodnak, a szervezet szabályozása szerint. Ha azonban a szervezet beteg, akkor ez a szabályozó ké­pesség gyengül, a baktériumok — a károkat is — a szervezet hátrányára elszaporodhat­nak, sőt halált okozhatnak. Mihelyt a szer­vezet meghal, benne a nedvekben és bak­tériumok korlátlanul szaporodnak egy ideig végzik a szétrontás munkáját, a szövetekben melyben segítségükre jelentkeznek külön­böző légilárvák (művek) és fonálférgek, ké­sőbb még penészfélék is. A hulla feloszlási folyamatát végző baktériumok szaporodását elősegíti a meg­felelő nedvesség és meleg. Forró égöv száraz talaján temetetlenül fekvő hulla néha nem oszlik fel, hanem kiszárad teljesen, mumi- fikálódik. A feloszlási folyamat bizonyos idősza­kában a baktériumok sok faja elpusztul s csak azok maradnak életben s szaporodnak tovább, melyek a tetem belsejében kevés oxigén és sok rothadási termék daczára is élhetnek. Néhány hetes bullában már csak ezek a rothadási baktériumok (saprogen) végzik a feloszlás munkáját. Érdekes, hogy ezek a rothadási baktériumok — a gennye- sedést okozók kivételével — az élő szer­vezetre, emberre s állatra egyaránt ártal­matlanok. (Vége következik.) Háborús-apróságok. A pneumatik. Egy budapesti mágnás, aki autójával a harcztóren teljesített szol­gálatot 8 könnyű sebbel tért most haza, igy meséli el megsebesülési történetét: — Komarovnál az autómon sebesül­teket kellett elszállítanom a tüzvonalból. Amint tizenkettedszer száguldottam keresztül ugyanazon az erdőn, egyszerre nagyot puk­kant az egyik hátulsó kerekem pneumatikja és kilyukadt. Soflőrömmel együtt egy uj pneumatikot huztunk fel a kerékre. Senki sem háborgatott ebben a munkában, az egész erdő olyan békés, hogy elfelejtettem, hogy háborúban vagyunk. Nyugodtan leültem a kerék mellé, amig soffőröm még a pneuma- tikon igazított valamit, ügy szokta már az ember, ha a pneumatiknak baja van, cziga- rettára gyújt. Ebben a pillanatban egy lövés hang zott el s a kerék küllőjéről visszapattant egy golyó és a karomba fúródott. A soffőr, aki ebben a pillanatban készen lett, megszólalt: — Milyen szerencse, hogy nem a pneumatikot érte, mert nincsen több tar­talékban. ■ i Szerkesztői Uzeretek Kér. Polgár. Ön talán a tizedik, a ki hol szóval, hol Írásban azt kérdezi tölünk, válasz nélkül hagyjuk-e ama lapnak a hulla-égetésről, a kremató­rium szükségességéről hozott czikksorozatát. Nem hagyjuk, ime válaszolunk: Igen mostoha és szeren­csétlen időben akarják ezt a krematóriumot nyélbe ütni. Nincs fa! Kell a szén másra. Az életre és nem a halálra. A villany is rémitő sokba kerülne bizony. Gép, olaj, mimás hozzávalók drágák. Hát tegyük fel, hogy ama czikkeknek, melyek nem Szatmáron Íród­tak, itt olyan súlyosak lennének, hogy azt az áldásos masinát, melynél az országnak nagyobb, égetőbb szüksége nincs, legelőször is, itt Szatmáron állítanák fel: az első, a legelső hamvasztás számlájára maguk a hullaégetés hívei követelnék, hogy: Vissza az anya- földbe 1 Nyomatott a Páimiay-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sí. „Szentháromság Gyógyszertár“ Szatmár-Németi, Deáktér 12. szám. Telefon szám 226. (A Pannonia-szálloda mellett.) Az összes bel- és külföldi kü­lönlegességek egyedüli raktára. Ajánlja az országos hírnévnek elismert gyógyszereit. Az Izomszesz legbiztosab szer a rheumatikus, csuzos bántalmaknál, megszüntet mindenféle hülésből eredő rheumatikus bántalmakat: zsibbadást és nyilalást. Kis üveg ára ...................................................1K — f Cs aládi üveg ára..............................................3 K — f Ho zzávaló Izompor kis adag.....................1 K — f » > nagy » .....................3 K — f Kö högés, hülés, rekedtség ellen a legbiztosabb szer felnőtteknél. Szentháromság tea ...... 1 dob. — K 40 f Fehér szalmiák czukor .... 1 , — K 40 f Antitussol porok...............................1 , 1 K 20 f Gyermekeknél biztos hatású szer; szamár köhögés ellen az Antitussin. 1 üveg 1 K 20 f. Szépitőszereknél legbiztosabb hatású szer nappali használatra a Vénusz krém, Vénusz szappan és Vé­nusz arczviz. Legjobb fogápoló szer a Vénusz fog­paszta. Éjjeli használatra a kámforos arczkenőcsöt és franczia epe szappant ajánlom. Ezen gyógyszerek va­lódiságáért csak akkor vállalok felelőséget, ha ezek a Szentháromság gyógyszertárba szereztetnek be. Posta­rendeléseket azonnal eszközlök. Szatmár-Németi, Bem-u.l. Vidéki megbízásokat is pontosan eszközöl. Kilós mosást elvállalok. FIGYELEM! Szives figyelmébe ajánljuk a következő alkalomszerű kiadványainkat, melyekből tet­szés szerinti mennyiséget küldhetünk: 1. Ima a sebesültekért és foglyokért. 100 példány 2 kor., 500 példány 8 kor., 100 példány 15 kor. 2. Háborús ima. Magyar, német és tót nyel­ven. 100 példány 2 kor., 500 példány 8 kor., 1000 példány 15 kor. 3. Ima háború idején. 100 példány 2 kor. 500 példány 8 kor., 1000 példány 15 kor. 4. Felajánlási ima Jézus Szentsége» Szívéhez. 100 példány 2 kor., 500 pél­dány 8 kor. 5. Békeima. 100 példány 2 kor., 500 pél­dány 8 kor., 1000 példány 15 kor. 6. Uj búcsú imák. 100 példány 6 kor. 7. Szent képecskék. Hátlapján eng. alka­lomszerű imával 100 példány 2 kor., 500 példány 8 kor., 1000 példány 15 kor. 8. Gyónási emléklapok (gyonóoódulák) többféle ábrával, egy fajtából 100 pél­dány 2 kor., 500 példány 8 kor., 1000 példány 15 kor. 9. Előkészítés az első szent áldozásra. Azaz oktatás a penitenoziatartás és ál- dozási szentségekről. 5° alak. 32 oldal. 1 füzet 20 fillér, 100 füzet 18 kor. 10. Szent keresztuti ájtatossági füze- teoskék. Kivonat az egyházmegyei ha­tóság által jóváhagyott nyilvános ájta- tosságok kézikönyvéből. 1 füzet 16 fillérr 100 füzet 14 kor. Esetleges megrendeléseket kérjük postautal­ványon az összeg előzetes beküldésével együtt eszközölni. Különben minden megrendelést utánvéttel szállitünk. Tisztelettel Pázmány-sajtó Szatmár-Németi. ORGONA GYÁR POST villamos gépekkel berendezve. Kg Kedvező fizetési feltételek mellett kiváló tiszta légnyomás, csőrendszer szerint (pneumatikus) tartós és nemeshangu orgonákat szállít. Orgonajavltásokat és orgonahangolásokat lelkiismeretes pontossággal teljesit. Jókarbantartást mérsékelt árbam elvállal. BIBGEB OTTÓ os. és kir. udvari szállító. Hazánk legnagyobb orgonájának: a király orgonájának alkotója, a 8zent-Sir lovagja és a Ferenoz József-rend tulajdonosa. BUDAPEST, X., Szigligeti-utoza 29. szám. Tervezeteket, rajzokat és katalógust kívánatra díjmentesen küld. A párisi, béosi és péosi kiállításon több helyről kitüntetve. Gyáram 89 évi fennállás óta 1900 orgonát szállított, közte a koronázási tem­plom király orgonáját, mely orgonamü 80 változata és villanyerftre van berendezve. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1915. — Kiadó: Szatmáregyházmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Rodnár Gáspár.

Next

/
Thumbnails
Contents