Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)

1915-11-17 / 91. szám

2

Szatmár-Németi, 1915. november 17.

A képviselőházat november 30 ára hivják össze. Politikai körökben úgy voltak értesülve, hogy a képviselöház november 25-én ül össze az indemnitás és a többi javaslatok letárgyalására. Értesülésünk sze rint, minthogy a kormányzat az előzetesen tervezetteknél több törvényjavaslatot terjeszt elő, amelyek előkészítésére néhány nap szükséges, ezért a képviselőházat november 30-ra hivják össze.

A tisztviselők államsegélye. A kormány a legközelebbi ülésszakon, az indemnity törvényjavaslat keretében nyolczvanhét millió koronát kér a törvényhozástól a köz- szolgálati alkalmazottak segitósére. Ezt a 87 milliót minden tisztviselő 1916. január elsején kapja meg fizetése húsz százalékának arányában. Tisztviselőknél, tanároknál, tanítóknál és a velük egy tekintetbe eső alkalmazottaknál 400 koronánál, altiszteknél és szolgáknál pedig 200 koronánál nem lehet kevesebb ez a segítség. Az óvónők, kezelőnők, dijnokok háromszáz korona segítséget kapnak, mig négysíáz korona jut a községi és körorvosoknak, a községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanítóknak, községi és körjegyzőknek, 300 korona, a segédjegyzőknek és 200 korona a rendszeresített állású községi alkalmazottaknak. A segítséget tiz hónapi egyenlő részletben fizetik ki s az semmiféle előbbi segítség javára le nem vonható, se foglalás, se átruházás, vagy adó tárgya nem lehet. (Leközöljük ezt a hirt. A múlt heteken már berepülte ehhez hasonló hir az országot, akkor 30°/o-ról volt szó. Most 20%. Akkor hallgattunk. Most olyan forrásból erősitik e hir valóságát, hogy ismételt leczáfo- lásról alig lehet tartani. Szerk.)

A gyorsított bűnvádi eljárás módosítása. A hivatalos lap közelebb az igazságügyminiszternek rendeletét közölte a „gyorsított bűnvádi eljárás szabályainak módosítása és kiegészítése tárgyában“. Fontosabb módosítás az, hogy a gyorsított eljárásnál biztosíték mellett szabadlábra helyezésnek nincs helye; továbbá hogy a törvényszéknek a vádlott fogvatartása ügyében hozott végzését — felfolyamodás esetén — a Kúria vizsgálja felül. A régebbi rendelet szerint a vádlott szabadlábra helyezését nem lehetett íoganatositani, ha a királyi

Mindnyájan összhangzóan magasztalták érdemeit és úgy állították szemeink elé a XIII. század szentjét, mint a nő eszményét a középkorban.

A történelmi kutatások halomra dönthettek egyes, általánosan elterjedt mondákat. Bebizonyíthatták, hogy azokban a jellemzésekben és elbeszélésekben, amelyeket a nép képzelete és csodálata feldíszített és gazdagított, nem hiányoznak a túlzások. Sz. Erzsébet vonzó alakjának azonban nem voltak képesek ártani. Sőt ellenkezőleg ! A történeti igazság jelentékeny mértékben járult hozzá dicsőítésének előmozdításához és fokozásához.

Tanulmányozván ez irodalmi termékeket, fürkészvén, ki volt sz. Erzsébet kortársai számára és megállapítván, minő jelentősége van napjainkra nézve: bátran leszögezhetjük azt a tényt, hogy aminő kétségbevonhatatlan, épp oly üdvös a befolyás, amelyet a társadalomra gyakorolt és gyakorol.

A német irók — valláskülönbség nélkül — nem elégednek meg sz. Erzsébet életmozzanatainak tanulmányozásával. Hatását kutatják. Hangsúlyozva ismerik el, csodálattal emelik ki, hogy bámulatos fölényt gyakorló nő, aki számtalan nemzedéket ihletett meg és ma is mintakép gyanánt ragyog. Vágyódva vágyakoznak utánzására a nemesebb lelkek. Azonban nemcsak bámulattal adózik Németország sz. Erzsébet alakjának. Hozzátartozójának tekinti II. Endre király leányát. Visszaköveteli őt, mint a magáét. Hitvesi szeretetében a házastársi viszony

„SZATMÁRI HÍRLAP'

ügyészség az Ítélet ellen semmisógi panaszt jelentett be, akár felmentő volt az Ítélet, akár marasztaló; az uj rendelet szerint pedig a vádlottat csak akkor lehet szabadlábra helyezni, ha az ügyész a bíróság szabadlábra helyezést rendelő végzésében megnyugszik, illetve csak akkor kell fogva tartani, ha az ügyész a szabadlábra helyezést elrendelő végzés ellen felfolyamodást jelentett be a királyi kúriához.

Egyházmegyei hír. Püspök ur Öméltósága Tóth József tanitóképző-intézeti tanárt megbízta az egyházmegyei könyvtár rendezésével.

Az ifjúság emlékezete. Pénteken, e hó 19-én a magyar nemzet ifjúságának emlékünnepe van. Feledhetetlen E, zsebet királynénknak lesz nóvünnepe, mikor is a tanuló ifjúság ünnepben emlékezik meg hálás szívvel a mi nemzetünknek őrangyaláról, nagyasszonyáról, Erzsébet királynéról, a kinek lelke e nagy időknek eseményei között is itt van közöttünk. A kórházakban, a sebesülteknek vigasztalására, a nemzet lelki erejének és türelmének, kitartásának erősítésére. E napon iskoláinkban tanítás nem lesz.

Halálozás. Városunk régibb generá- cziója bizonyára emlékezni fog a köztiszteletben álló Weisz-családra, mely család aztán Szatmárról a fővárosba, illetőleg az ország különböző vidékére költözött. É tekintélyes család tisztes matrónájának, özv. Weisz Gáspárnénak, született Weisz Antóniának haláláról értesülünk. A megboldogult nagy kort ért; 89-ik évében hunyt el a szentségek felvételével Budapesten. Halálát gyermekei, unokái, dédunokái és nagyterjedelmü családtagok gyászolják. A beszentelés Budapesten történt, honnan Szatmárra szállították és itt f. hó 15-én a hidontuli temetőben, a családi sirboltban pihenő szeretettéi közé helyezték nyugalomra.

Törvényhatósági tisztviselők gyors

megsegítése. A minap városi közgyűlésnek referálása kapcsán emeltük fel szavunkat abban, hogy mig a kormányzat eldönti a drágaság-pótlék ügyét, lehetne segíteni egy kis szocziális érzéssel és szeretettel a mi

azon nemes germán felfogását látja megvalósítva, amelynél fogva a férj meghajlik a nő előtt, aki védelme alatt áll. Családi életében a német faj megkülönböztető vonásait véli felfedezhetőknek Szellemében, erényeiben a germán néplélek megnyilatkozását ismeri fel. Azért is a rendelkezésére álló legszebb czimmel díszíti fel a magyar herczeg- nőt. „Német herczegnőnek“ nevezi és helyet biztosit számára honosai sorában. A származására, születésére nézve magyar Erzsébet — fajának és hazájának erényeit egyszerűen átültette Németország talajába.

„Ha megfeledkezne Németország szent Erzsébetről — Írja Leo — szét lehetne törni czimerét“.

Egy másik történész az Árpád-ház dicső ivadékának sírján olvasható e szavakkal fejezi be tanulmányát: „Gloria Teutoniae.„ „Németország egyik legnagyobb dicsősége, a legnagyobb és legkimagaslóbb német asz- szonyok egyike sz. Érzsébei“, mondja Mausbach. „Nem ismer a német nép a középkorban nőt — hangoztatja Wenck — aki értékesebbnek tűnhetnék fel szemei előtt és jogosabban tarthatna igényt becsülésére.“

II. Vilmos császár Merseburgban, 1903. szept. 3 án egy ünnepség alkalmával nem habozott kifejezésre juttatni azt a meggyőződését, hogy : „Sz. Erzsébet egyike a legdicsőbb asszonyoknak, akik a német nők koszorúját ékesítik“.

I (Vége következik.) •

kisebb fizetésű városi tisztviselőinken. Olyan naivnak tüntették fel illetékes helyen ezt a kívánságunkat, olyan czinikusan viseltetett maga a közgyűlés is e megsegítéssel szemben, hogy az ott, ez ügyben kért felvilágosítás nyomán még csak szóba sem került a gyors segedelem. Vigasztal azonban minket az a hir, hogy máshol, más törvényhatóságoknál nem igy járnak el. Fehérvármegyében a törvényhatósági tisztviselők pótlékának radikális rendezését sürgetik (ez ügyben Fejér vármegye a mi városi törvényhatóságunkat is sürgönyileg kereste meg.) De addig is, mig a kormány segítsége megérkezik, a maga pénzéből ad gyorssegélyt a törvényhatósági tisztviselőknek. Mégsem olyan naiv hát a mi szocziális lelkünk . . . Csak igazságos és emberszerető.

A harmadik hadikölcsön jegyzés ma bezáródik. Nincs benne kétség, az eddigi jelentések szólanak a mellett, hogy ez a hadikölcsön felülmúlja sikerben a két előző jegyzések eredményét. Az osztrák és magyar bank helyi fiókjának nagyérdemű vezetőségétől kaptuk a következő adatokat:

— A városunkban megejtett jegyzések összege az első hadikölcsönnél kerek 3 milliót, a másodiknál 2 millió 800 ezer koronát tett ki; mig a mostani harmadik kölcsönre való jegyzés immár meghaladta az 5 millió koronát és ha még eddig sokan részt nem vettek is, megteszik a mai idők megkövetelte kötelességüket, lehet számítani, hogy zárlatkor a jegyzés végöszszege el fogja érni az ötmillió 500 ezer koronát.

Hisszük, hogy ez a számítás be is vált a mai napon történt lezáráskor; módját is fogjuk ejteni, hogy ezt a reménységet hiteles adatokkal erősítsük meg.

Enyhül a drágaság? Mint a fehér holló, úgy jelentkezik a híradás egvik-másik városból, mintha enyhülne — a drágaság, így a nagyváradi „Tiszántúl“ Írja, hogy „pár nap óta enyhitőleg alább szálltak az élelmiszerek árai. Ugv a zöldségfélék, mint különösen a baromfiak eladásánál nem töri magát annyira a vásárló közönség és az eladók sem beszélnek olyan félvállról a vevőkkel.“ Hát bizony Szatmáron még ilyen tapasztalatokat nem igen szerezhetünk. Csupán arról vannak határozott, megbízható értesüléseink, hogy az élő-sertés ára engedett. A fa ára azonban szökik. Tudunk eseteket, hogy egy fél öl fáért 40 koronát is fizettek. Sőt 50 koronát is elkívántak. Egészen komolyan és nagy természetességgel. Ideje, igazán ideje lenne már a fa rekvirálásának is.

Szabadlábra helyezés. Mi is megírtuk, hogy Csemez Jenőt, fehérgyarmati állatorvost a kassai honvédbiróság felmentette, de átkisértette a debreczeni kir. ügyészséghez, mert mint közhivatalnoknak ügyét fogja felvenni. S azért továbbra is vizsgálati fogoly. Most értesülünk róla, hogy Csemezt a debreczeni ügyészség is szabadlábra helyezte. Á napokban láttuk is őt városunkban és közeli forrásból azt az értesítést kaptuk, hogy Cse- raez bevonul a hadsereghez. Ez utóbbi értesülést fentartással közöljük. Szabadlábra helyezték még a következő letartóztatottakat: Dr. Feldmann Mórt, Gallasz Ödönt, Kemény Ferenczet és Löffler Bélát. Majdnem 6 hónapon át szenvedték az előzetes letartóztatást, most a katonai hadbíróság ezek ellen az eljárást beszüntette és őket is szabadlábra helyezte.

Nyugtázás. A Vörös kereszt Egylet pénztárába újabban a következő adományok folytak be: Bér. Kováts Jenőné 140 K., Br. Vécsey Józsefné 10 K., Kiskolcsi körjegyzőség 23 K. 22 f., Kulcsár István tejre 5 K. Halottak napján a szatmári reform, temető kapujánál gyűjtés pamutra 101 K. 71 f. Koszorumegváltás czimén adakoztak : Uray Jenő 50 K., Roóz Gyuláné, Unger Gusztáv (Debreczen) 20—20 K., Id. Jákó Sándorné, Römer Károlyné (Bécs) 5—5 K A vasútnál levő üdítő állomás konyhája részére a fehérgyarmati járásból a hót folyamán ismét 79 mázsát kitevő természetbeli adomány érkezett, melyet a dr. Jékey Sándorné úrnő elnöklete alatt működő ottani Vöröskereszt fiók gyűjtött. A katonai kórházak elkopott ágyfelszereléseinek a pótlására Majtis és Matolcs községekből s a református felsőbb