Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)

1915-10-20 / 83. szám

Szatmár-Németi 1915. október 20.

.SZATMÁRI HÍRLAP.

Ha mi, itthon maradottak nem bírunk feltekinteni sem az eszmének magaslatára , . . jöjjenek ők és adjanak annak a nemzeti társadalomnak olyan lendületet, hogy legalább megközelítsük, valósággal reá lépjünk arra az útra, mely a nemzetet ... ez eszméi felé hajtja.

Kérelem. Tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy az esztendő utolsó negyedében a lap előfizetési ügyét mulhatat- lamil szíveskedjenek rendezni, a hátralékokat beküldeni, mert nekünk igen súlyos fizetési kötelezettséget kell teljesíteni havonkint s főleg az utolsó hónapokban. Kiadóhivatal.

Egyházmegyei hir. A honvédelmi miniszter Ember Péter jelenleg szerb harcz- téren tartózkodó és Gyulai Mihály márama- rosszigeti segédlelkészeket tartalékos honvéd tábori lelkészeknek nevezte ki.

Adomány a Kath. Legényegyesületnek. Zahoránszky István mezőpetrii plébános a helybeli kath. Legényegyesületnek tűzifa beszerzésére 50 koronát adományozott. A nagy szükségben szenvedő egyesület vezetősége e helyen is hálás köszönetét mond a jólelkü adományozónak.

Városi közgyűlés. Szatmár-Németi sz. kir. város törvényhatósági bizottsága tegnap délután tartotta meg október havi rendes közgyűlését. A közgyűlésen dr. Vajay Károly kir. tanácsos, polgármester elnökölt. A közgyűlés legfontosabb tárgyai a fa-mizéria és a városnak liszttel való ellátása volt. A polgármester jelentésén kívül a tárgysorozatnak négy pontja is foglalkozott a város tűzifa ellátásának kérdésével. A város a tűzifa kitermelését, mithogy a vállalkozók .cserben hagyták, házikezelésbe vette annak vezetésével Makkai Sándor tb. rendőr- kapitányt bízta meg, aki már jelentette is, hogy a házikezelés annyi differencziát okoz, hogy egy öl fa ára 54 K helyett 60 K lesz. A fa kitermelése folyamatban van. A liszthiányt a polgármesteri jelentés hosszasan fejtegette, végül reményét fejezte ki a felett, hogy a szünetelő lisztellátás hamarosan újból megkezdődik. Ez a kérdés valamint a .famizéria a bizottsági tagok között élénk vitára adott okot. Foglalkozott a polgármesteri jelentés a közélelmezés kérdésével is, jelentette, hogy gondoskodás történt arról, hogy a városunkban elhunyt hősök sírja, mintegy 1000 uj sir, halottak napján a város által kivilágittassék végül a harmadik hadi- kölcsönről emlékezett meg. A közgyűlés elhatározta, hogy a harmadik hadikölcsönre 200 ezer koronát jegyez. Ezzel a város eddigi jegyzései félmillió koronát tesznek ki. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a honvédelmi miniszter és a közös hadügyminiszter elutasították a 12. honvéd pótzászlóalj és 5. gy. ezred visszahelyezése iránt beadott kérelmet. Ugyancsak elutasította úgy a honvédelmi, mint a belügyminiszter azl a kérelmet, hogy a fogolytábor a város közeléből elhelyeztessék. A villamosom tisztviselőinek .drágasági pótlékát megadták. A 8 filléres áramdij érvényességét a közgyűlés 1916. júliusig meghosszabbította. Az esküdtek kisorsolásához bizalmi férfiakul Jankovich János, Fógel Károly, Szentiványi Károly és Bodnár György rendeltettek ki. A szemétfuvarozásra a szerződést Németh Józsefnéval megkötötték.

Eljegyzés. Rényi Béla oki. mérnök, m. kir. első honvéd tábori ágyusezred zászlósa, a Il-ik oszt. ezüst vitézségi érem tulajdonosa, néhai dr. Rényi Béla székesfővárosi orvos és neje Wörner Krisztina fia eljegyezte Rényi Nóra, Rényi Árpád zelestyei üveggyáros és neje Bruzák Ágnes leányát.

A bajtársak kegyelete. A barakkór- házba f. hó 8-án lőtt sebbel került Bálint András veprődi illetőségű (Bács-Bodrogm.) közhuszár. A 20 éves a vitéz katonát bajtársai — magyar, német és lengyel fiuk — nagyon megkedvelték és annál nagyobb volt a szomorúságuk, mikor fiatal hős alig egy heti ittléte után, a leggondosabb ápolás daczára belehalt sérülésébe. A 9. sz. pavilion lakói elhunyt bajtársuk koporsójára szép koszorút szereztek és igy bocsátották utolsó útjára fiatal pajtásukat. Az elhunyt katona ápolónője. Biró Erzsébet pedig levélben értesítette a szülőket a szeretett fiók haláláról.

A Jótékony Nőegylet műkedvelői gárdája a „Nagymama“ mesés sikerétől ösz- tönöztetve egy uj darabnak, a mindvégig kaczagtató s igen mulatságos Mozgófényképeknek előadásával fogja a közönséget a jótékony czél érdekében szórakoztatni ! E hó 24-én, vasárnap, lesz az előadás a városi színházban s hisszük, hogy Szatmár müpár- toló közönsége ez alkalommal is méltóan fogja honorálni a műkedvelőknek önzetlen fáradozásait különösen a mai nehéz időkben, mikor is az egylet szegényei oly ijesztő módon szaporodnak, hogy azoknak mikénti kielégítése a legnagyobb gondot okozza a fáradhatatlan elnöknőknek. Papp Margit, Tímár Berta, Vallon Irén, Runyay Mariska urleá- nyok, Bodnár István, Szlávik, Gerber, Ru- nyai, Borsy és Mezey urak voltak szívesek a szerepeket elvállalni s neveik előre garantálják az előadás sikerét. Rendes színházi helyárak mellett a jegyek már előre válthatók Lővy könyvkereskedésében.

A háborusujtotta vidékek váltómoratóriuma megszűnik. A hivatalos lap minapi száma a pénzügyminisztérium rendeletét közli a Bereg, Máramaros, Sáros, Szalmái-, Ugocsa, Ung vagy Zemplén vármegye vagy Szatmár-Németi város területén lakó váltókötelezettek moratórium alá eső váltótartozásainak törlesztése tárgyában. A rendelet szerint a Szatmár-Németi városban és a Szatmár vármegye területén lakó váltóadósok eddig moratorium alá eső tartozásaikat négy részletben kötelesek megfizetni és pedig 20%-ot 1915 deczember, 20%-ot 1916. május, 40°/0-ot 1916. november ős 20°/0-ot 1917. május hónapban. Az avasi járás területén lakóknak váltótartozása három részletben törlesztendő és pedig 40°/°-ot 1916. november, 20°/o-ot 1917. május és 40%-ot 1917. novemberben tartoznak törleszteni.

A első esernyő Európában. Az esős időkben, bizony hogy jól esik az embernek esernyő alatt sétálni, védve a nyakába zuhogó víztől. Mindamellett hihetetlen, hogy mily nehezen honosodott meg e hasznos tárgy Európában. A középkorban még teljesen ismeretlen volt az esernyő nálunk. Legelőször egy angol utazó hozta be Kínából, hol már régen használatban volt. Mikor aztán itthon egy esős napon az utczára ment vele, valóságos forradalom ütött ki, a nők kinevették, a férfiak pedig útját állották, mert bolondnak hitték. Mindenki nagyon fel volt háborodva az uj tárgy ellen, mig az angol egy barátjával találkozva, azt is esernyője alá vette, a ki aztán belátta, hogy nem is olyan haszontalan dolog az ernyő. Mégis három teljes év kellett ahhoz, hogy elfogadott legyen az esernyő használata nálunk.

3

A helyettes főkapitány betegsége.

Részvéttel értesülünk, hogy dr. Lénárd István helyettes főkapitány napok óta betegen fekszik lakásán. A helyettes főkapitány erősen meghűlt s bár betegsége nem súlyos természetű, mindazonáltal még pár napra a szobában kell maradnia. Betegsége alatt Hajdú Károly tb. főkapitány helyettesíti.

Vadhús a beteg katonáknak. A

földmivelósügyi minisztérium vadállományából önként juttat a katonai kórházak részére is. Felsőbb megbízás folytán Orosz Antal liptóuj vári m. kir. főerdőtanácsos egy szép, nagy szsrvastehenet küldött a múlt héten Szatmárra, a helybeli katonai kórházaknak. Az első szállítmányból a polgári iskolában és a püspöki konvictusban elhelyezett tarta- lókkórházak betegei részesültek. Az ízletes vadhúsból mintegy 400 beteg lakmározott vasárnap a két kórházban, amelyhez édes bort és czigarettát jólelkü hölgyek adtak.

Kiért várják a békét ? Ki halt meg maguknál — kérdik egy asszonytól:

— A férjem, szegény.

— Sokáig volt beteg?

— Elég sokáig . . .

— Orvost hittak .. .

Hittunk .. . Mondogatta is szegény férjemnek, várja meg már a békét. A háború után olcsóbb lesz az orvos is, meg a patika is.

A lippói vizipuska. Régen volt már Ököritó, a szamoslippói községi elöljáróság már talán el is feledkezett róla. Különösen, hogy az idén jó volt a kolompár termés és vermekben nem férvén, a vizipuskát is teli kellett rakni véle. A minap aztán, hogy had- bavonult Orosz Flóra földmives embernek, pajkos gyermekek játékából kigyulladt a viskója — nem lehetett mindenre előre számítani — hamarosan Krassóra kellett szaladni kölcsön kérni egy perezre a vizipuskát; a tűz bizony nem respektálta a szamoslippói elöljáróság vétkes gondatlanságát és a ra- konczátlan lángok nemcsak Orosz Flóra házát, terményeit és istállóját ették meg, de porrá hamvadt a vele szomszédos Andrejka János háza, bútora, istállója is. Csak a községi elöljáróságnak nem történt eddig semmi baja. De reméljük a főszolgabírói hivataltól, hogy daezára a lippói rossz vizipuskának, biró uram nem marad szárazon.

Jó tanács. Szegény asszony a fiáról beszél, a ki a harezban van. Csak megsegíti az Isten! És ha még egyszer haza jön, nem tűröm, hogy mindig csak csizmadia legyen. Olyan pályára adom, a hol gyorsan lehet haladni . . ,

Hallgatja, hallgatja ezt a beszédet a város leg- viezczesebb embere s mikor az asszony kérdi is tőle:

— Mit tetszik hozzá szólni ? — igy felel:

— Adja lelkem a villanyos vasúthoz kalauznak ... ott aztán elég gyorsan fog haladni.

Vidéki lap a hadikölcsönért. Az

Aradi Közlöny, a vidék egyik legnagyobb és legvagyonosabb lapja 30 ezer koronát jegyzett a harmadik hadikölcsönre. Az Aradi Közlöny eddigi jegyzései ezzel az összeggel 100 ezer koronát tesznek ki.

A legértékesebb állat. Mondd meg Toncsika melyik most a legértékesebb állat. .

Toncsika: A disznó.

Tanító: S miért?

Toncsika: Mert olyan drága, hogy mi sem vehetünk most már disznót, azt mondta apuka, Pedig a disznónál még értékesebb — a hurka.

Okos számoló. Ha egy méter szövet ára 4 korona . . . tiz méternek mennyi az ára ? Kérdi az apa kis tanuló fiától.

Kis fiú. Apuka, a háborús időben az egyszeregy máskép van.

Apa: Ki mondta azt neked, fiam.

Kis fiú. A tejes asszony mondta ma reggel ma- mukának.

a Pázmány Nagy Képes Naptár.

Máriapócsi Nagy Képes Naptár, nxáriapócsi Kis Képes Naptár.

Bodnár Gáspár gyönyörű tiz népies elbeszélésével.

Tömeges rendelésnél jelentékeny árengedmény. Portó a megrendelőt terheli.