Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)

1915-10-20 / 83. szám

Szatmár-Németi 1915. október 20. .SZATMÁRI HÍRLAP. Ha mi, itthon maradottak nem bírunk feltekinteni sem az eszmének magaslatára , . . jöjjenek ők és adjanak annak a nemzeti társadalomnak olyan lendületet, hogy leg­alább megközelítsük, valósággal reá lépjünk arra az útra, mely a nemzetet ... ez eszméi felé hajtja. Kérelem. Tisztelettel kérjük előfize­tőinket, hogy az esztendő utolsó negye­dében a lap előfizetési ügyét mulhatat- lamil szíveskedjenek rendezni, a hátra­lékokat beküldeni, mert nekünk igen súlyos fizetési kötelezettséget kell telje­síteni havonkint s főleg az utolsó hóna­pokban. Kiadóhivatal. Egyházmegyei hir. A honvédelmi miniszter Ember Péter jelenleg szerb harcz- téren tartózkodó és Gyulai Mihály márama- rosszigeti segédlelkészeket tartalékos honvéd tábori lelkészeknek nevezte ki. Adomány a Kath. Legényegyesü­letnek. Zahoránszky István mezőpetrii plé­bános a helybeli kath. Legényegyesületnek tűzifa beszerzésére 50 koronát adományozott. A nagy szükségben szenvedő egyesület ve­zetősége e helyen is hálás köszönetét mond a jólelkü adományozónak. Városi közgyűlés. Szatmár-Németi sz. kir. város törvényhatósági bizottsága teg­nap délután tartotta meg október havi rendes közgyűlését. A közgyűlésen dr. Vajay Ká­roly kir. tanácsos, polgármester elnökölt. A közgyűlés legfontosabb tárgyai a fa-mizéria és a városnak liszttel való ellátása volt. A polgármester jelentésén kívül a tárgysorozat­nak négy pontja is foglalkozott a város tűzifa ellátásának kérdésével. A város a tűzifa kitermelését, mithogy a vállalkozók .cserben hagyták, házikezelésbe vette annak vezetésével Makkai Sándor tb. rendőr- kapitányt bízta meg, aki már jelentette is, hogy a házikezelés annyi differencziát okoz, hogy egy öl fa ára 54 K helyett 60 K lesz. A fa kitermelése folyamatban van. A liszt­hiányt a polgármesteri jelentés hosszasan fejtegette, végül reményét fejezte ki a felett, hogy a szünetelő lisztellátás hamarosan új­ból megkezdődik. Ez a kérdés valamint a .famizéria a bizottsági tagok között élénk vitára adott okot. Foglalkozott a polgármes­teri jelentés a közélelmezés kérdésével is, jelentette, hogy gondoskodás történt arról, hogy a városunkban elhunyt hősök sírja, mintegy 1000 uj sir, halottak napján a város által kivilágittassék végül a harmadik hadi- kölcsönről emlékezett meg. A közgyűlés el­határozta, hogy a harmadik hadikölcsönre 200 ezer koronát jegyez. Ezzel a város ed­digi jegyzései félmillió koronát tesznek ki. Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a hon­védelmi miniszter és a közös hadügyminisz­ter elutasították a 12. honvéd pótzászlóalj és 5. gy. ezred visszahelyezése iránt beadott kérelmet. Ugyancsak elutasította úgy a hon­védelmi, mint a belügyminiszter azl a kérel­met, hogy a fogolytábor a város közeléből elhelyeztessék. A villamosom tisztviselőinek .drágasági pótlékát megadták. A 8 filléres áramdij érvényességét a közgyűlés 1916. júliusig meghosszabbította. Az esküdtek ki­sorsolásához bizalmi férfiakul Jankovich János, Fógel Károly, Szentiványi Károly és Bodnár György rendeltettek ki. A szemétfuvarozásra a szerződést Németh Józsefnéval megkötötték. Eljegyzés. Rényi Béla oki. mérnök, m. kir. első honvéd tábori ágyusezred zász­lósa, a Il-ik oszt. ezüst vitézségi érem tulaj­donosa, néhai dr. Rényi Béla székesfővárosi orvos és neje Wörner Krisztina fia eljegyezte Rényi Nóra, Rényi Árpád zelestyei üveggyá­ros és neje Bruzák Ágnes leányát. A bajtársak kegyelete. A barakkór- házba f. hó 8-án lőtt sebbel került Bálint András veprődi illetőségű (Bács-Bodrogm.) közhuszár. A 20 éves a vitéz katonát bajtársai — magyar, német és lengyel fiuk — nagyon megkedvelték és annál nagyobb volt a szo­morúságuk, mikor fiatal hős alig egy heti ittléte után, a leggondosabb ápolás daczára belehalt sérülésébe. A 9. sz. pavilion lakói elhunyt bajtársuk koporsójára szép koszorút szereztek és igy bocsátották utolsó útjára fiatal pajtásukat. Az elhunyt katona ápoló­nője. Biró Erzsébet pedig levélben értesítette a szülőket a szeretett fiók haláláról. A Jótékony Nőegylet műkedvelői gárdája a „Nagymama“ mesés sikerétől ösz- tönöztetve egy uj darabnak, a mindvégig kaczagtató s igen mulatságos Mozgófényké­peknek előadásával fogja a közönséget a jóté­kony czél érdekében szórakoztatni ! E hó 24-én, vasárnap, lesz az előadás a városi színházban s hisszük, hogy Szatmár müpár- toló közönsége ez alkalommal is méltóan fogja honorálni a műkedvelőknek önzetlen fáradozásait különösen a mai nehéz időkben, mikor is az egylet szegényei oly ijesztő mó­don szaporodnak, hogy azoknak mikénti ki­elégítése a legnagyobb gondot okozza a fá­radhatatlan elnöknőknek. Papp Margit, Tímár Berta, Vallon Irén, Runyay Mariska urleá- nyok, Bodnár István, Szlávik, Gerber, Ru- nyai, Borsy és Mezey urak voltak szívesek a szerepeket elvállalni s neveik előre garan­tálják az előadás sikerét. Rendes színházi helyárak mellett a jegyek már előre váltha­tók Lővy könyvkereskedésében. A háborusujtotta vidékek váltómo­ratóriuma megszűnik. A hivatalos lap minapi száma a pénzügyminisztérium rende­letét közli a Bereg, Máramaros, Sáros, Szal­mái-, Ugocsa, Ung vagy Zemplén vármegye vagy Szatmár-Németi város területén lakó váltókötelezettek moratórium alá eső váltótar­tozásainak törlesztése tárgyában. A rendelet szerint a Szatmár-Németi városban és a Szatmár vármegye területén lakó váltóadósok eddig moratorium alá eső tartozásaikat négy részletben kötelesek megfizetni és pedig 20%-ot 1915 deczember, 20%-ot 1916. május, 40°/0-ot 1916. november ős 20°/0-ot 1917. május hónapban. Az avasi járás területén lakóknak váltótartozása három részletben törlesztendő és pedig 40°/°-ot 1916. novem­ber, 20°/o-ot 1917. május és 40%-ot 1917. novemberben tartoznak törleszteni. A első esernyő Európában. Az esős időkben, bizony hogy jól esik az embernek esernyő alatt sétálni, védve a nyakába zu­hogó víztől. Mindamellett hihetetlen, hogy mily nehezen honosodott meg e hasznos tárgy Európában. A középkorban még teljesen is­meretlen volt az esernyő nálunk. Legelőször egy angol utazó hozta be Kínából, hol már régen használatban volt. Mikor aztán itthon egy esős napon az utczára ment vele, való­ságos forradalom ütött ki, a nők kinevették, a férfiak pedig útját állották, mert bolondnak hitték. Mindenki nagyon fel volt háborodva az uj tárgy ellen, mig az angol egy barát­jával találkozva, azt is esernyője alá vette, a ki aztán belátta, hogy nem is olyan ha­szontalan dolog az ernyő. Mégis három teljes év kellett ahhoz, hogy elfogadott legyen az esernyő használata nálunk. 3 A helyettes főkapitány betegsége. Részvéttel értesülünk, hogy dr. Lénárd Ist­ván helyettes főkapitány napok óta betegen fekszik lakásán. A helyettes főkapitány erő­sen meghűlt s bár betegsége nem súlyos természetű, mindazonáltal még pár napra a szobában kell maradnia. Betegsége alatt Hajdú Károly tb. főkapitány helyettesíti. Vadhús a beteg katonáknak. A földmivelósügyi minisztérium vadállományá­ból önként juttat a katonai kórházak részére is. Felsőbb megbízás folytán Orosz Antal liptóuj vári m. kir. főerdőtanácsos egy szép, nagy szsrvastehenet küldött a múlt héten Szatmárra, a helybeli katonai kórházaknak. Az első szállítmányból a polgári iskolában és a püspöki konvictusban elhelyezett tarta- lókkórházak betegei részesültek. Az ízletes vadhúsból mintegy 400 beteg lakmározott vasárnap a két kórházban, amelyhez édes bort és czigarettát jólelkü hölgyek adtak. Kiért várják a békét ? Ki halt meg ma­guknál — kérdik egy asszonytól: — A férjem, szegény. — Sokáig volt beteg? — Elég sokáig . . . — Orvost hittak .. . Hittunk .. . Mondogatta is szegény férjemnek, várja meg már a békét. A háború után olcsóbb lesz az orvos is, meg a patika is. A lippói vizipuska. Régen volt már Ököritó, a szamoslippói községi elöljáróság már talán el is feledkezett róla. Különösen, hogy az idén jó volt a kolompár termés és vermekben nem férvén, a vizipuskát is teli kellett rakni véle. A minap aztán, hogy had- bavonult Orosz Flóra földmives embernek, pajkos gyermekek játékából kigyulladt a vis­kója — nem lehetett mindenre előre számí­tani — hamarosan Krassóra kellett szaladni kölcsön kérni egy perezre a vizipuskát; a tűz bizony nem respektálta a szamoslippói elöljáróság vétkes gondatlanságát és a ra- konczátlan lángok nemcsak Orosz Flóra há­zát, terményeit és istállóját ették meg, de porrá hamvadt a vele szomszédos Andrejka János háza, bútora, istállója is. Csak a köz­ségi elöljáróságnak nem történt eddig semmi baja. De reméljük a főszolgabírói hivataltól, hogy daezára a lippói rossz vizipuskának, biró uram nem marad szárazon. Jó tanács. Szegény asszony a fiáról beszél, a ki a harezban van. Csak megsegíti az Isten! És ha még egyszer haza jön, nem tűröm, hogy mindig csak csizmadia legyen. Olyan pályára adom, a hol gyorsan lehet haladni . . , Hallgatja, hallgatja ezt a beszédet a város leg- viezczesebb embere s mikor az asszony kérdi is tőle: — Mit tetszik hozzá szólni ? — igy felel: — Adja lelkem a villanyos vasúthoz kalauznak ... ott aztán elég gyorsan fog haladni. Vidéki lap a hadikölcsönért. Az Aradi Közlöny, a vidék egyik legnagyobb és legvagyonosabb lapja 30 ezer koronát jegyzett a harmadik hadikölcsönre. Az Aradi Közlöny eddigi jegyzései ezzel az összeggel 100 ezer koronát tesznek ki. A legértékesebb állat. Mondd meg Toncsika melyik most a legértékesebb állat. . Toncsika: A disznó. Tanító: S miért? Toncsika: Mert olyan drága, hogy mi sem ve­hetünk most már disznót, azt mondta apuka, Pedig a disznónál még értékesebb — a hurka. Okos számoló. Ha egy méter szövet ára 4 korona . . . tiz méternek mennyi az ára ? Kérdi az apa kis tanuló fiától. Kis fiú. Apuka, a háborús időben az egyszer­egy máskép van. Apa: Ki mondta azt neked, fiam. Kis fiú. A tejes asszony mondta ma reggel ma- mukának. a Pázmány Nagy Képes Naptár. Máriapócsi Nagy Képes Naptár, nxáriapócsi Kis Képes Naptár. Bodnár Gáspár gyönyörű tiz népies elbeszélésével. Tömeges rendelésnél jelentékeny árengedmény. Portó a megrendelőt terheli.

Next

/
Thumbnails
Contents