Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)

1915-10-13 / 81. szám

Szatmár-Németi 1915 október 13 tessék hozzá mégis valamit., mert hát hogy ne tessék-lássék, melynek szerinte viszket a mar­kom a százas irányában. Tettek hozzá. Se szó, se beszéd fizettek. Édes Istenem anyjuk, még álmomba’seálmodtam ilyen árról, mondok. Két ur — ember osztég, a kocsmában vacso­ráit, ott borközi áldomás közben kikottyan- totta, hogy ő is nyerni akar ám még . . még osztég . . leszen olyan idő, mikorra ennek a disznónak ára megfizethetetlen. Ez a hir szétterjedt a faluban, még a vidéken is . . . azóta? Magam is rázogatom a fejem ... a disznó lett az aranybánya ... és nem ... a selmeczi, meg az erdélyi érczek. Az annyok- tól meg már nem is lehet eladni, olyan árt akar. A vasutasok köréből. Vámos Ede, a Máv, szatmári forgalmi főnökségének hiva­talnoka, aki a háború ideje alatt a kőrös­mezői szállitásvezetőséghez volt beosztva, ér­demei elismeréséül az arany érdemkeresztet kapta a vitézségi érem szalagján. Az ország egyik legnagyobb zsir- kereskedéséről az „Est Írja“. A Magyar Általános Hitelbank, az országnak egyik leg­nagyobb pénzintézete, azelőtt nem foglalko­zott zsirüzlettel. A háború folyamán létesítette ezt az üzletágat, intézetének kebelében, a hova szakértőként Bittner Jánost, a hentesek elnökét hívta meg. A Hitelbank milliókat fektetett ebbe a vállalkozásba s rengeteg mennyiségű zsirt vásárolt össze. Magától ér- tetően ezzel a ténnyel egymagában is hoz­zájárult az árak emelkedéséhez. Senkinek se lehet köze ahhoz, ha egy pénzintézet nyere- reségvágyból uj üzletágat létesít. (Majd elvá­lik, hogy a bankok lehetnek e majd egyszer­smind zsirkereskedők is.) Közérdekből azon­ban már igenis kifogásolható, hogy a bank, amely a nagy összevásárlásaival amúgy is tekintélyes hasznot szerzett magának, nem gondolt arra, hogy a fogyasztók érdekében szabályozza az árat. Ezt a Hitelbank elmu­lasztotta. Nem igaz! Mi ? Erre a kérdésre igy felel a „T—l“-ban egy a viszonyokat tanul­mányozó tudósi tó : — Nem igaz az, hogy nincs elegendő szarvas­marha ; nem igaz az, hogy nincs elegendő sertés. Sze­mélyesen győződöttem meg róla, hogy 10 egymásután következő biharmegyei faluban, ahol nem lehetőit kapni marhahúst és ahol egy kiló zsir 8 korona volt, a gulya az idén 3 szór annyi, mint azelőtt 4 évvel volt és a sertés állomány legalább 2 szer annyi. De a gazdag jószág állományból nem lehetett volna kapni 200 koronáért egy három hónapos malaczot. Addig te" hát, míg a termelőktől el nem szedik a fölösleget, a drágaságot megszüntetni nem lehet. Drágasági pótlék egy lap előfize­tőitől. A „Molnárok Lapja“ előfizetői újabb időben a rendes előfizetési dijon kívül ön­kéntes felülfizetéssel is kedveskednek lapjuk­nak. Azzal okolják azt meg, hogy ma, amikor a nyomdai előállítási költségek megdrágultak, az előfizetők és hirdetők száma pedig lea­padt, erkölcsi kölelességüknek tartják ezt egy olyan lappal szemben, mely az olvasóinak érde­keit úgy általánosságban, mint külön-külön is annyi buzgósággal szolgálja. íme a molnárok felemelkedtek arra a magaslatra, honnan megláthatják, megérthetik nemcsak a hírlap­nak mai jelentőségét, küzdelmeit, nagy, so­kaktól nem is sejtett gondjait, debelátják azt is, hogy egy lap kritikákból, kicsinyes göb- kötésekből nem élhet meg épen. S nem is képviselheti azt az ügyet, melyet szolgál. A közigazgatási bizottság f. hó 7-én Csaba Adorján főispán elnöklésével ülést tartott. Tárgya nem volt sem valami bő, sem nagyobb méretű. Az alispáni jelentés kapcsán Veczák Ede szólalt fel a viezinálisok menet­rendjének hiányossága miatt. A helyzet sú­lyos és erősen érinti az amúgy is nehéz gaz­dasági viszonyokat. Lépések fognak történni a megyei viezinálisok menetrendjének meg­javítása érdékében. Tanfelügyelő jelentette, hogy a csengerujfalui iskola épitését a mi­niszter engedélyezte. főorvos jelenti, hogy megyénkben a kolerajárvány teljesen meg­szűnt. Rövid hírek. Az állami anyakönyve- zetésnek október l én volt huszesztendős év­fordulója. — A katonai felmentések ügyében „SZATMÁRI HÍRLAP irt kérvények (B. oszt. népfelkelők bevonu- nulásáról van szó) mint azt már nem rég irtuk — bélyegmentesek. Ha bélyeget köve­teltek, az hiba volt. — Szatmár-falvának fel­építése czéljaira városunkban közel 9 ezer korona gyűlt. Csak tovább! — Nagyvárad városa sertéseket hizlal — most a tengeri beszerzésén fáradozik a város. — A kenyér­nek valót újabb miniszteri rendelet szerint október 31-ig lehet beszerezni. A természettant ok. Miért nem látjuk mos­tanában a napot — kérdezi a tanító beszéd és érte- lemgyakorlat-órán a kis Zolitól (hosszabb időn át bundás fellegek takarták az eget.) Zoli: hallgat. Tanító: No csak . . Zoli . . gondolkodjál Zoli: összeránczolja a homlokát, aztán fölveti a kis fejét és kimondja a természettani okot: — Mert most az ádu füst takarja el az az-edész világot. A szüret. Heteken át rómitgette a sző­lősgazdákat a szeszélyes időjárás. A szüret előtt való két nap pedig valósággal leverte. Szombaton éjjel és egész napon át ömlött a kiadós őszi eső. Vasárnap is csüngősek voltak a fellegek, sőt e nap sem múlt el eső nélkül. Hétfőre azonban kiderült és a legprímább szüreti nap ragyogott a szatmári hegyre, ahol — szüretelnek. Persze, hogy nem a régi ál­talános jó kedvvel, szüreti újsággal és — költ­séggel. A gazdák egy rés2e meg van elé­gedve a must mennyiségével. Á minőség bizony — gyenge. Munkások vannak. Szedők — puttonosok — átlag (koszt nélkül) 2—3 korona. Muszkafoglyok is dolgoznak és segí­tenek a szőlőfogyasztásban is. A must ára 50—60 fillér, attól függ, mikor és hogyan veszi át a vevő. A hegy népes — a sár nagy. A fuvar hihetetlenül drága. (T—ó) Mit keit tenni? A kis Tóni kérdezi apjától, (aki a háborús idők közgazdasági tényezője lévén, nagy figyelemmel kíséri a kitüntetéseket és folyton arról beszél.) — Papa aztán mit kell tenni, hogy valakit ki tüntessenek ? — Mit fiam ? Lépeseket, lépéseket fiam. Mi okozza az országban a tojás­hiányt? A tyúkok fogytak meg? A tojóké­pesség csökkent-e? Ezen kérdésre válaszol­nak Áradról emigyen : — Az itteni rendőrség hosszas utánjárás után rájött, hogy a hosszabb ideje tartó tojáshiány az egyes ezégek üzérkedéséből ered. Ezek a ezégek a megálla­pított maximális áron felül vásárolják össze a tojást így ph a Rosenberger és Társa ezég a maximális 14 fillér helyett 19 fillért is fizetett a tojás darabjáért és ezért a környékbeliek minden tojást oda vittek. Kide­rült, hogy a ezég hetenként hatvanezer drb tojást expor­tál Németországba. A rendőrbiróság eljárást indított a ezég ellen és a tárgyalásra igen sok tanút idézett meg. Itt is suttognak beszélnek ilyen szállí­tásokról . . a rendőrségnek kötelessége utána nézni, vájjon hiába zörög-e a falevél. A tojást nálunk is a maximális áron való túlígérés tette drágává. És nem a tyuk hiány. Furfangos indokolás. — Szeretném 'tudni miért öltözködnek azok a hölgyek is oly feltűnően a kiknek a férjük a csatatéren, vagy fogságban vannak. Hiszen ez mégis csak könyelmüség, most is a férfi­aknak akarnak tetszeni. Egy hölgy: (a kinek férje fogságban van.) Té­ved uram, hogy ha azt hiszi, mi szerencsétlen asszo­nyok az itthon levő férjeknek akarunk tetszeni. Mi csak azért öltözünk igy, hogy azok a barátnőink, kiknek férjei itthon kalábereznek — pukkadjanak meg. Irodalom. Vettük „A szivu 3-ik szá­mát A Jézus Szive Szövetségének heti érte­sítőjét. Szerkesztőség és kiadóhivatal Buda­pest, VIII. kerület Baross-utcza 44. Ára szá- monkint 4 fillér. Megjelenik minden szom­baton. Örvendetes erő és csudás fejlődése a hitbuzgóságnak, a mi ez értesítő ilyen terje­delemben és alakban való megjelenését lehe­tővé teszi. Hitbuzgó vallásos családok, de minden katholikus tűzhelyeknek igazi, táp láló és felemelő forrása ez a hitbuzgalmi lap. Család, iskola, templom, irodalom, művészet, jótékonyság, tudomány, altruizmus, történet, hitbuzgalom, kongregáczió élet és főleg Jézus Szive tisztelete tért nyernek hasábjain. Eb­ben a zivataros időben valóságos oáz, hol a megzaklatott lélek üde pihenőre talál. Mele­3 gén ajánljuk a kath. családoknak. — Notvii és Manni. Két izlandi gyermek igaz törté­nete. Irta: Jón Svensson S. J. Bartal Mária jeles fordításában igen becses ifjúsági mun­kával lett gazdagabb irodalmunk. Szerző öccsének viszontagságos kalandjait írja le a tengeren s nála is beigazolódott a mondás, hogy a tenger megtanít imádkozni, ameny- nyiben a veszedelemben tett fogadalom visz- szavezette a kath. egyház kebelébe s később belépett a Jézustársaságba. A kitűnő elbe­szélést, mint ifjúsági olvasmányt szeretettel ajánljuk a kath. családok asztalára. Ára 1.40 kor. Kapható minden valamire való könyv­kereskedésben. — Magyar Kultúra. Társa­dalmi és tudományos szemle. (Megjelen ha- vonkint kétszer: 5-én és 20 án. Évi ára 12 korona. Budapest VIII., Horánszky-u. 20. sz.) — Legújabb szám most jelent meg gazdag és változatos tartalommal. A Vidék. Halálzoás. Özv. alsó-visti Cáró Fogarassy Sámuelné szül. kölesei Kende Clémence életének 92. özvegységének 48 évében, rövid szenvedés és a halotti szent­ségek ájtatos felvétele után f. hó 6-án d. u. 3/s 5 órakor az Urban csendesen elszenderült. A megboldogult földi tetemei f. hó 8-án a rom. kath. anyaszentegyház szertartása szerint megáldatott s a tiszafarkasfalvai csa­ládi sikertben nyugalomra helyezték. Tlsza- farkasfalva. — Sebesült hős. Jékey Ferencz, Jékey Sándornak a fehérgyarmati járás főszol­gabírójának nagyobbik fia, a kinek az orosz hareztéren való vitéz magatartásáért sokszoros elismerés és bekövetkező kitüntetés jutott, illetve jut . . megsebesült. Egy ellenséges golyó a mellén találta és a hátán futott ki. Á golyó nemesebb részeket nem érintett. A vitéz huszár-zászlóst az oderbergi kórházba szállították. Jékey Sándor kisebbik fia, Sán­dor a napokban vonul be a 14-es huszárok­hoz. — Kircknoff Gyula pénzügyi főbiztost a minisztérium Kassára helyezte át. Vállaj jegy­zőjévé Becsky Sándor mezőteremi jegyzőt vá­lasztották meg. Vas Gereben mondásai. Könnyebben men­tegetem még a lókergető betyárt is, mint azt a nagy­városi tolvajt, aki fehér keztyüben lopja meg ezrek bizalmát. * A munka nem hagyja megrozsdásodni az észt. » A szerencse sok házba betolakodik jánynőzőbe, de az asszony-feleség becsapja előtte az ajtót. * Az öregségben szükséges a vagyon, mert ilyen­kor az öregek dörmögését ingyen — még gyerme­keink sem törik. A fiatalság bizony héba-hóba’ elszakasztja a kötőfőket. Akik nagyban vásárolnak, — újévben fizetnek. Megkezdték a katonai kiképzést a középiskolákban. Nemrég hirt adtunk róla, hogy a középiskolákba befogják hozni a torna helyett a katonai kiképzést. Most arról értesülünk, hogy ez a reform ideigle­nesen már meg is valósult. A kultuszminisz­ter rendeletet bocsátott ki, hogy a gimnázi­umokban és reáliskolákban már most kezd­jék meg a katonai gyakorlatokat a tornaó­rákkal, játékdélutánokkal és kirándulásokkal kapcsolatosan. A katonai kiképzés most még csak kísérlet és ha beválik, véglegesen meg­honosítják. Egyelőre katonai menetgyakor­latokra szorítkozik a diákok kiképzése, ké­sőbb azonban a tanítás a harczászati gya­korlatokra és ezéllövószetre is kiterjed. Most a tornatanárok és a tanári testület ama tag­jai tanítják a katonai gyakorlatokat, akik régebben katonai szolgálatot teljesítettek. A háború után a rokkant tiszteket és altiszte­ket bizzák meg ezzel. A tanítást a honvé­delmi hatóságok fogják ellenőrizni. A kato­nai kiképzés a kereskedelmi iskolákban is kötelező lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents