Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)

1915-07-11 / 54. szám

Szatmár-Németi, 1915. julius 11. ..SZATMÁRI HÍRLAP' 3 Veszedelemmel sem fenyegethet. Ter­mészetesen itt is mértéket keU tartani. Hát a gyümölcs mosása ? A nagy közönség abban a biszemben él, hogy a fertőzött gyümölcsöt mosással ártalmatlanná lehet tenni. Tagadhatatlan, hogy az oly gyümölcs fajoknál, amelyek sima felületüek — alma körte, szilva — és melyeket mosás után ruhával alaposan meg is lehet törölni, dör­zsölni, sikerülhet is. De sok gyümölcsnél ezt cselekedni szinte lehetetlen. Tudjuk, hogy pl. az őszi baraczk bár­sonyos felületéről milyen nehéz, csak egy- egy foltot is letisztítani. A szőlő megmosás nyomába lépő bizonyság is nagyon kétséges. Hát bizony ilyen természete lévén a kolera méreg csirájának, annak szeszélyeit jól ki kell ismerni. A jezsuiták uj provinciálisa. A Jézus-társaság német rendtartományának uj provinciálisa P. Köster Lajos .lett, aki 1872. február 4-én született Duisburgban. Müns- terben végezte a theologiát és a rendbe való belépés után, elvégezve az előirt rendi tanul­mányokat, a müncheni egyetemen is tanult. A rend iskoláiban való hosszabb működés után a valkenburgi Szent Ignác kollégium rektora lett s most a rendtartomány feje. A debreczeni egyetemről. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a debreczeni tu­dományegyetemen az 1915—16. tanévre Ber- nolák Nándor ny. r. tanárnak a hittudományi kar dékánjává. Kiss Géza ny. r. tanárnak a jog- és államtudományi kar dékánjává, Láng Nándor ny. r. tanárnak a bölcsészet, nyelv- és történettudományi kar dékánjává történt megválasztását jóváhagyólag tudomásul vette és őket ezen tisztségükben az említett idő tartamára megerősítette. A rendőrség állami támogatása. Az állam már két év óta támogatja a vidéki városok rendőrségeit. Az idei államsegély két milliót tesz ki, mely az egész ország rendőr­ségének van szánva. Ennek a segélyezésnek tulajdonképen az volna a czélja, hogy előké­szítse az államosítást, ügy látszik, a háború ennek a fontos tervnek is útját szegte és az államosításból egyelőre semmi sem lesz. Tanító mint községi elöljáró. Nyit- rapereszlény község szép jelét adta kántor- tanítója iránti szeretetének, amidőn kántor- tanitóját, Sasváry Bélát az ez évi községi választáson egyhangúlag községi albiróvá vá­lasztotta. Magán felek nem küldhetnek la­pokat. Ezentúl a semleges külföldre csak a posta utján rendelt hírlapok és azok az új­ságok küldhetők, amelyeket a hirlap-kiadó- hivatalok közvetlenül adnak postára. Magán felek Ausztria' Bosznia-Herczegovina és Né­metország kivételével egyéb külföldre hírla­pokat további intézkedésig nem küldhetnek. Megbüntetett élelmiszerárusitók. A nagykárolyi rendőrség dicséretremóltó tevé­kenységgel kezdte meg a piaci élelmiszeruzsora üldözését. A belügyminiszter 5600—1914. sz. rendelete értelmében már eddig is 15 esetben 20—100 koronáig terjedő pénzbír­sággal sújtotta azokat a termelőket, de kü­lönösen a kofákat, akik a megengedettnél magasabb áron árusították az élelmiszereket, ügy tudjuk, hogy ezidő szerint hasonló ki hágás miatt 50 esetben folyik eljárás a piaci hiénák ellen. (Nálunk még csak kukori- czáznak. Menetdijkedvezmény a sebesültek látogatóinak. A kereskedelemügyi minisz­ter a Máv. igazgatóságához intézett rendele­tével megengedte, hogy az igazgatóság a beteg, vagy sebesült osztrák és magyar har­cosok hozzátartozói részére, ha az osztrák­magyar monarchiában orvosi kezelés alatt lévő hozzátartozóikat meg óhajtják látogatni, 50 százalékos menetdijkedvezményt engedé­lyezzen a gyors- és személyvonat III. osztá­lyára. A személypénztár csak kellő igazolás után szolgáltatja ki a féláru jegyet. Az uzsora ellen. A „Bereg“ Írja : hogy hogyan kell az uzsora ellen védekezni, arra nézve követésreméltó példát ad a szatmári kir. ügyészség. A szatmári ügyészség ugyanis hirdetést tett közzé, amelyben felhívja a községi elöl­járóságokat, hogy ha tudomásukra jön, hogy akár magán felek, akár pénzintézetek a törvényes nyolcz százaléknál magasabb ka­mat mellett nyújtanak kölcsönt, vagy adnak fizetési halasztást, azonnal tegyenek hozzá jelentést. Az ügyészség elvárja, hogy a köz­ségi elöljáróságok' a nép vagyonromlását okozó uzsora esetek felderítésénél teljes eréllyel fogják támogatni, mert a háború sokféle uzsorája közt nem a legkisebb a kamat uzsora, amikor váltóhosszabitásnál burkoltan, különféle címletek alakjában 15-20 százalékos kamatot is vesznek az egyes pénzintézetek. Ha az összes ügyészségek igy fognák fel népvédelmi tisztüket, a burkolt uzsorakamatra épített zugbankokat csakha­mar elseperné a törvény szigora. A szatmári apácza zárda belső le- ánynevelő intézetében egy „Némethy“-féle alapitványos hely megüresedett. Az ezt el­nyerni óhajtók, kérvényüket a szatmári Székeskáptalanhoz augusztus bó 10-ig nyújt­hatják be. Folyamodhatnak az alapitó rokonai, akik elsőségben részesülnek, ezeken kívül a szatmári egyházmegyéből való tiszteséges, katholikus, szegény családbeli leánynöven­dékek. A Szatmárnémeti kir. kath. fő gimnázium 1914—1915. évi értesítője. A mi gimn. életérő a már Írottakon kívül a következő nevezetesebb eseményekkel szá­molhatunk be az intézet igazgatójának refe­rálása nyomán : Az 1914—15. iskolai évi munka a há­borús viszonyok következtében későn kezdő­dött meg. A főok az volt, hogy az intézeti épületet a katonaság tartotta lefoglalva. Augusztus 2.-án vonultak be gimnáziu­munkba az 5. cs. és kir. gyalogezred pót- tartalékosai. Ezek szeptember l.-ére távoztak el innen. Szeptember 3.-án a czortkovi 95. cs és kir. gyalogezred ujonczai jöttek helyökbe ki­képzés végett. Fegyverzajtól, vezényszavak­tól lett hangossá az intézet, s az udvar, me­lyet máskor vidám gyermekzsivaly töltött be, a gyakorlatozó katonák súlyos léptei alatt döngölt. S mig a legénység kemény mun­kában izzadott, azalatt az egyik szegletben a hűvösön a tábori konyha hatalmas üstjei párologtak. A folyosókon a ‘katona felszere­lést magukban foglaló ládák, a kőkerítésen és falakon a lövőgyakorlatok festett figurái mutatták, hogy Mars foglalta le a múzsák tanyáját. A czortkoviak szeptember 13-án hagy­ták el az intézetet. Ékkor az igazgatóság, azon hitben, hogy az iskolai munkát már meg lehet kezdeni, kitakarhatta az intézetet. De alighogy ez megtörtént, szeptember 21 én újból lefoglalta a katonaság a gimnáziumot Máramaros vármegye sorozásra behívott sok ezerre menő hadkötelesei részére. Közben a tank. kir. főigazgató ur ren­deletére az igazgatóság minden előkészületet megtett arra. hogy legalább a VII. és VIII. osztály nyíljék meg. De ez a kísérlet hajó­törést szenvedett azon, hogy a városban 40—50 tanulóból álló osztályok befogadására alkalmas termek egyáltalán nem voltak kap­hatók. A máramarosiak szeptember 30-án tá­voztak a gimnáziumból. Pár napig még ta­nácstalanul állott a tanári kar, hogy nem jönnek-e helyükbe más katonák; tehát érde­mes-e a tisztogatáshoz F'gni. Eközben, okt. 2—9. napjai között a máramarosi orosz be­törés hírére akkora rémület fogta el a város lakosságát, hogy a legtöbben kétségbeesve menekültek. A többi hivatalokkal egyetemben az igazgatóság a tanári kar egy részével együtt helyén maradt. De az iskolát ismét nem lehetett megnyitni. Október 10-0*51 fogva kezdett lassankint ismét helyreállani a nyugalom s lehetett gondolni az ifjúság egybehivására, hogy a rendes munka kezdetét vegye. Az előkészületeket a tanítási év meg­nyitásához már korábban megtettük. Aug. 30-án megtartotta a tanári kar az alakuló tanácskozmányt, augusztus 31-én pedig a ja­vító és pótló vizsgálatokat. A beiratkozások szeptember 1—15. napjain történtek, Beirat­kozott 596 nyilvános tanuló, 90-nel kevesebb, mint az’áelőző esztendőben.. De tekintve a közlekedés nehézségeit és egyéb zavarokat, főigazgatói engedéllyel még azután is több tanuló vétetett fel, úgy hogy az év folya­mán beirt rendes tanulók száma 617-re emelkedett. Szeptember 21-én tartotta meg a tanári kar első módszeres értekezletét. Ok­tóber 15.-én a vidéki tanulók értesittettek az előadások megkezdéséről. Október 22.-én nyitották meg az évet ünnepies „Veni Sancte“-val. Már ezen napon rendes óraszámmal kezdtük meg a tanítást s fokozott buzgalommal, intenzív munkával és a szokásos szünetek elvonásával arra tö­rekedtünk, hogy a mulasztást helyrepótoljuk. Nehéz feladatot töltött be a tanári kar, mert a 28 tagot számláló testületből 12 tanár katonai szolgálatra vonult be; tehát a mun­kaerők hiányát felemelt óraszámmal ‘ kellett pótolni. Átlag heti 23—25 órában dolgoztak a tanárok. Bár előzőleg minden előkészület meg­történt, hogy 8 rendes osztálya mellett 8 párhuzamos osztálya legyen az intézetnek, munkaerők hiánya miatt az idén mégis csu­pán négy párhuzamos osztály működött; és pedig az I., II., III., és IV. osztályok mellett. Vitorláink ezen összébbvonása eredményezte, hogy csupa népes osztályaink voltak : a há­rom első osztályban 40-en, a többi kilencben 50-en felül volt a létszám. Ez ismét a taní­tást tette nehézzé és az elérhető eredmény reményét jelentékenyen csökkentette. Ezen kívül kivált kezdetben szervi hi­bákban is szenvedett tanításunk. Minthogy mind a két rajztanárunk katonai szolgálatot teljesített, görögpótló rajzot az év elején egy­általán nem adtunk elő s az alsó osztályok geometriai óráit is megkevesbbitettük 1—1-el, mert mértani rajzot nem tanítottunk. Leszál­lított óraszámmal dolgoztunk még a földrajz tanításánál az I. osztályban s a történelem tanításánál a III. osztályban. A bő termés. Egy kofa az almát szedte almafája alatt. Meglátta ezt egy másik s csupa kíváncsiságból kérdé: — Termett-e az idén sok alma ezen a fán ? — Az idén nem, de tavaly egy vékát s két iskolás gyermeket ráztam le róla. Életméntő kisleány. Izgalmas jplenet játszódott le a múlt héten Nagykárolyban a Kaplony-utczai szemétgödör területén levő pocsolyánál. A gödör területén, ugyanis az esőzések miatt rendkívül felgyülemlett a szennyvíz és a gyermekek szabadfürdőt ren­deztek benne. A gödör szélén nézte több tár­saival a fiirdőzőket Lőrincz Lajos gazdálkodó 7 éves fiacskája is. Valaki pajtásai közül tré­fából meglökte a gyermeket, aki fejjel esett a 80 cm. mélységű vízbe. A kis fiú elmerült és a mély iszapból nem tudván kivergődni fuldoklani kezdett. A parton levő gyermekek kétségbeesetten sikoltoztak segélyért, de egy­nek sem volt bátorsága a fuldokló segélyére sietni. Rózsa Péter kereskedő 6 és fél éves kis leánya volt az egyedüli, aki nem sejtvén a veszélyt, amely reá várakozott, behatolt a pocsolyába és lábánál fogva húzta ki játszó­pajtását a vízből és megmentette a biztos haláltól. Mire a sikoltozásra felnőttek siettek kimenteni a kis fiút, már a parton volt, ahol ápolás alá vették. A kis életmentőt a szere­tet jeleivel halmozta el az egybegyült kö­zönség. Mikor a magyar nem tudja, hogy mikor született. Egy volt csabai ev. lel­készhez egyszer beállított egy öreg ember. — Mi jót hozott öregem ? — szólította meg barátságosan a lelkész. — Hát főtisztelendő atyám, öreg ember, vagyok, ma-holnap meghalok és még azt sem tudom pontosan a fiammal közölni, hogy mikor születtem ? — Azon könnyen segítünk; csak azt mondja meg, hogy úgy körülbelül hány éves Majd egy néhány évről átnézzük a születési anyakönyvet és megállapítjuk. Jöjjön el egy pár nap múlva.

Next

/
Thumbnails
Contents