Szatmári Hírlap, 1915. július-december (24. évfolyam, 52-104. szám)

1915-09-26 / 76. szám

6. szám XXIV. évfolyam. Szatmáp-Németi, 1915. szeptember 26. ^1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 10 K — f. Félévre — 5 , — , Negyedévre — 2 K 50 f. Egyes szám ára 6 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 8 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár Felelős szerkesztő : BOD3STÄR GÁSPÁR. Laptulajdonos A SZATMÁR-EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. A kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hir detések stb. Dr. Bakkay Kálnián kiadóhivatal, főnök czimére Szatmár-Németi Szeminárium küldendőki Pályáxatl hirdetések egyszeri kOzlése S korona ----------------- Nyllttér sora 40 fillér. ----------------­Me gjelenik minden Réten kétszer: szerdán és vasárnap A hivatalnokok bevásárlási előleget kapnak a kor­mányzatnak jóvoltából. A pénzügy­miniszter pedig körlevelében súlyt vetett arra, bogy ez az előleg be­vásárlási előleg legyen. Kivánja, hogy az elsőrendű fogyasztási czik- kek olcsó beszerzésének érdekében „beszerzési csoportok“-at alkossanak a hivatalnokok, hogy a czikkeket ezen engedélyezett előleg segélyé­vel könnyebben beszerezzék. Az államiak Országos Egyesü­lete nyomban fel hivta a vidéki kö­röket, hogy hivatalonkint alakítsa­nak, szervezzenek ilyen csoportokat. Zárjanak ezek a csoportok magukba, rangkülönbség nélkül minden al­kalmazottat. Tarka csoportok ala­kulnak tehát. Bírósági, pénzügyi, mérnöki, gazdasági, vasúti, mimás beszerzési csoportok. Nem vonjuk kétségbe a kor­mányzatnak jóakaratát, sőt teljes jóhiszeműségét. De itt élvén a hiva­talnokok miliőjében, közvetlen és bőséges tapasztalatok felvernek lel­kűnkben gondolatokat, mik eme jó­akarathoz, jóhiszeműséghez tár­sulva — a való életet, helyzetet és bevásárlási előleget egymással vilá­gosabb vonatkozásba hozhatják. A súlypont, mely a beszerzési elő­legre esik az, hogy beszerzési csopor­tokat alakítsanak. Mert az elsőrendű czikkeketigy könnyen beszerezhetik. Hát a csoportok alakítását csak meg lehet csinálni. De mit fog hasz­nálni? Ez a kérdés. Ha nincsenek olcsó beszerzési források, amelyek­ből bevásárolhatják a csoportok az elsőrendű tömegfogyasztási czikke­ket : a csoportosítás segíteni nem fog a hivatalnok-családok sorsán. Pedig nincs forrás, — még a tömeg bevásárlásra sincs jutányo­sabb árban. Tapasztaljuk, hogy a rendes városi piaczokon a tömegbevásár­lásnál még tulfizetnek. (Kórházak, katonaság, fogoly-kórház.) Megajánl­ják a maximális árakat is, csakhogy a szükség szerint gyorsan az élel­miszerekhez juthassanak. Ezek a jelenségek a polgári, helyi lakossá­got sújtják. Azokat ez esetre vonat­kozóan, — a kik a csoportokba nem tartoznak nehéz, legyőzhetetlen hely­zetbe taszítják. Menjenek ki a csoportok a fal­vakba? Még jobban növelni fogják a drágaságot. Felnyitják a falu sze­mét, mely már úgyis tágra végre van meredve. S a mi fő: előmozdítják a városok piaczának elnéptelenedé­sét. Még jobban, érezhetőbben, mint most elnéptelenedve van. A beszerzési csoportoknak ott van hatása, súlya, eredménye, ahol a közérdeket, a kicsiben vásárlókat nem érintik. Tehát van olcsóbb forrás. Fájdalom, Magyarországon ma ilyen forrásoknak bugyogására, meg­nyitására nem igen találhatunk. Félő, hogy a tömeges vásárlás is napról-napra kénytelen lesz még jobban alávetni magát a vad ösz­tönösuzsora— áraknak. A termelők­nek nein elég soha a maximális ár, mint a möTfinistáknak a mindig nö­vekedő adagok. Nem beszerzési csoportokra van első sorban szü kség, hanem, mint már többször irtuk .. . erélyes pallosra, mellyel szétverik és lehetetlenné te­szik ezt a vad gazdasági anarkiát. A másik gondolat, mely a hi­vatalnokok bevásárlási előlegéhez társul: hogy a kormányzat miért akar csupán a maga hivatalnokain segíteni és nem a többi, egész sereg, tisztviselő osztályon? Hírre a kérdésre^is megfelelünk közelebb. Levelek. « Kedves Emmám ! Bocsáss meg, hogy oly sokká késtem levelemmel, de tudod megle­hetősen sok az elfoglaltságom, különösen mióta a szakácsnét elbocsátottam s csak egy mindenes leánnyal vagyok. De jobb igy, ke­vesebb a bosszúság s férjem is szívesebben eszi az ón főztemet, pedig (neked megsúgom) hogy már asszony koromban tanultam bele a főzésbe. Ne hidd, hogy csak én vagyok az egyedüli, aki redukáltam a cselédség számát, mi itt asszonyok összebeszéltünk s mindenki úgy tett s dolgozunk magunk is, hisz a munka nem szégyen. Már napokkal ezelőtt készültem Írni, de tudod nagy mosás és nagy takarítás volt. Ugy-e nem irigyled? Három napig itt tűrni egy nem kedvelt személyt s kiszolgálni. Ja, mert a háborús idő felvitte a mosónők s a takarítónők dolgát. Már kevés nekik a régi 2 K napi bér s az úri ellátás (tudod oly ebédet kell készíteni a mosás napján, akár ünnepnap, mert máskép széthirel) most már 4 K-t kell fizetni No meg csak reggel 6-tól este 6-ig akar dolgozni, pedig ezelőtt már reggel félötkör munkába állott. Képzeld csak H-nót, hogy szóthirelte a mosónője, azért, hogy háborús kosztot adott neki s szólni mert, hogy jöjjön korábban. De nem soká lesz ez igy I Mi már moz­galmat indítottunk, hogy a mint az élelmi­szerek árát szabályozták, úgy szabályozzák a munkabéreket is. Úgy tudom már nemso­kára meg is lesz s a hadisególyt élvező munkaképes asszonyok — segélyük elvesz­tése mellett — lesznek kötelezve, hogy ha bírják, a meghatározott összegért tartoznak munkába menni. — Mert tudod sok van, akinek a hadisegély többet hoz a konyhájára, mint férje hozott, mielőtt bevonult. A férjemnek nem is merem megmon­dani, hogy már a mosónő is stájgerolt, mert a múlt héten sokat bosszankodott a favágó miatt. Képzeld 12 koronát fizettünk egy öl fa felvágásáért, de 16-ot kértek. Nem is tud­ják már ezek a favágók, hogy mit kérjenek. Ha az ember alkuszik, azt mondják: ja há­ború van, drága minden, nehéz megélni. De még szinte követelőbbek is, mint régebben. Délben rendszerint szoktam a favágónak is juttatni egy kis meleg ételt, bár az nem jár neki s most kivételesen nem jutott (tudod nagyon takarékoskodom a konyhapénzzel, mert bizony nehéz a mostani időben, amikor minden két, háromszoros áru, ugyanabból a fizetésből kijönni, adósságot pedig nem aka­runk csinálni) s képzeld délután volt arcza a favágónak mondani: de nehéz főtt étel nélkül ellenni. Erre olyan dühbe jött a férjem, hogy majd kidobta, nekem kellett lecsendesitenem. És neki állott a fa fűrész­nek. így állunk a favágókkal is 1 Elpana­szolta ezen esetet este a férjem a kaszinóban s egyik befolyásos barátjának pompás ötlete támadt: alkalmazzon a város hadifoglyokat favágókul, a foglyoknak is jó egy kis kere­set s még a városnak is lesz egy kis jöve­delme belőle. Az eszmét, magától értetődik, az illetékes tényezők is pártolták s már ké­szítteti is a város a 100 darab fűrészelő bak­kot s legközelebb már orosz foglyok fogják a fánkat felvágni. Ugyebár itt nálunk az intéző körök mily üdvös dolgokat visznek keresztül. De talán nagyon sokáig untattalak ezekkel. De ennek is meg volt a czólja, mondd el ezeket untauglich férjednek s ha nálatok is hason­lók a viszonyok, kezdeményezzen ő is efféle intézkedéseket. Különben hogy vagytok? Szeretnék még sok mindenről Írni, de nincs helyem a papiroson, meg a kis leánykám is ébredezik kocsijában s ón magam szeretek hozzá sietni. Ugy-e jó kis mama vagyok? És feleség is. Meg Istenben bizó. A jó Isten. sem hazán­kat, semminket el nem hagy. Ölel barátnőd : Mariska. (Titokban lemásolta) J. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents