Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)

1915-06-30 / 51. szám

4 SZATMÁRI HÍRLAP Szatmár-Németi 1915 junius 30. Nyugalomban. Nagyváradi Thury Mihály, nagykárolyi m. kir. pénzügyigazga­tósági főtanácsos, 41 évi munkálkodása után nyugalomba vonult. Nagyváradi Thury Mi­hály régebben sokáig hivatalnokoskodott városunkban is. Az uj termés maximális árai Szat- már-Németiben és Szatmárvármegyében. A hi­vatalos lap közli a kormánynak a búzáért, rozsért, kétszeresért, árpáért és zabért fize­tendő maximális árakról szóló rendeletét. Az uj maximális árak ez év julius 10-étől fogva lesznek érvényesek. Az általános árakat ki­mutató táblázatban Bihar, Mármaros, Szat- már és Szatmárnémeti sorsára vonatkozó té­teleket találjuk : Búza : jul. 10—20-ig bezá­rólag 40 K 50 fillér, julius 22—31-ig bezá­rólag 38 korona; aug. 11—2l-ig bezárólag 37 korona. Rozs 31 '50, 30 50, 29 50. Árpa, zab: 29, 28 K métermázsánként (100 kgr.) számítva. Az állatvásár azon idő alatt, mig a hidontuli vásártéren katonai foglyok vannak elhelyezve — a Szentvéren lesz. (Teleky-utcza végén, az uj kórháznak kijelölt terén.) Milyen lesz a szőlőtermésünk ? A hivatalos jelentésből olvassuk, hogy a „Be­regszászi kerületben,“ (Bereg és Ung) várme­gyékben bő termésre számíthatnak. A szat­mári kerületben Szatmáron és Ugocsa vár­megyében a peronaspora szórványosan jelent­kezett ugyan, azonban e szárazság a további fertőzést megakadályozta. A szatmári szőlő- birtokosoktól is halljuk, hogy a Szatmárhe- gyén elég bő termés mutatkozik, bár a ba­katort itt-ott lerúgta. A hatóság szalonnát árul. A város által beszerzett vastag (kenyér) szalonna árát a városi tanács kilogrammonként 4 K 20 f.-ben állapította meg. A szalonna kimé­réséről a gazdasági hivatal hirdetményileg tájékoztatja és egyidejűleg felhívja az érde­kelt közönséget szalonnaszükségletének be­jelentésére. Kisgazdák legfeljebb 5, közép­birtokosok 10, nagybirtokosok 100 kg. sza­lonnát kaphatnak. A szalonnát az előjegyzé­sek alapján hetenként fogja a tanács a fo­lyamodó gazdáknak kiutalni. Megdrágul a gyógyszer. A hivata­los lap minapi száma közli a belügyminisz­ternek rendéletét egyes gyógyszerek árának módosításáról. A miniszter, mivel egyes gyógyszerek beszerzési ára a mostani viszo­nyok miatt emelkedett, az országos közegész­ségügyi tanáccsal egyetértve a már korábban kiadott rendeletben fölsorolt egyes gyógy­szerekre nézve uj maximális árat szabott meg julius 1-től kezdődően. A rendelet han­goztatja, hogy ezek az árak ideiglenesek és a normális viszonyok helyreálltával a régi árszabás lép életbe. A cséplés eredményét be kell je­lenteni. A kormány újabb rendeletet bocsáj- tott ki a cséplés eredményének kötelező be­jelentése tárgyában. A rendelet kötelző mind­azokra, kik benzinnel, petróleummal, villa­mos, vagy más motorikus erővel hajtott csép­lőgéppel, vagy járgányos cséplőgéppel a ma­guk, vagy más részére az 1915. évi termés­ből búzát, rozsot, kétszerest árpát, vagy za­bot csépelnek. Kötelesek az általuk végzett csóplésekről községenkint és gabonanemen- kint pontos feljegyzéseket vezetni és az álta­luk elcsépelt búza, rozs, kétszeres, árpa és zabmennyiségeket a cséplés helyének köz­ségi elöljáróságánál bejelenteni. Ha a csép­lőgép bérbe van adva, úgy a bejelentésre a bérlő köteles. Közlegelők városunk utczáin. Vá­rosunk közönsége, de főleg egyes utczák la­kói panaszkodnak és tesznek bizonyságot arról, hogy a mi városunkban valóságos köz­legelők vannak. Libacsoportok, sertések, kecskék, lovak legelésznek dús, pázsitos tere­inken, utczáinkon. A sertések feltúrják az udvarokról kiszögelő csatornákat és kényel­mes fürdést rendeznek maguknak. A libacso­portok pedig libapásztorok vezetése alatt foglalják el az utczákat, pázsitos tereket — maguk után hagyva az emésztés eredmé­nyeit. A Kölcsey utcza végén levő tér vezet ebben alegelósi kedvben — írják lapunknak az utozabeiiek. És a Hármán Mihály-utcza is. A 18 évesek szemléje és a távol­maradtak pótszemléje. A rendőrség kö­vetkező tudnivalókat teszi közé. Az 1867. évben született, valamint a korábbi években született, de még népfelkelői szemlén meg nem jelent, úgyszintén a junius hó 10—15 napjain megtartott pótszemléről távolmaradt népfölkelők szemléje ez év julius hó 1. és 12. napjain a Gubaszinben lesz megtartva. Felhívom tehát a még eddig nem jelentke­zett, vagy a szemléről bármi okból lemaradt B.) alosztályu népfölkelőket, hogy a névjegy­zékbe való felvételre ez év julius hó 5. nap­jáig annyival inkább jelentkezzenek, mert a távolmaradók ellen a legszigorúbb megtorló eljárást fogom alkalmazni. Julius hó ll-én elő fognak állani a Szatmár-Németiben ille­tőséggel biró 1897. évi születésű és azok után a korábbi években született azok a nép­fölkelők, akik még eddig sem fő, sem pót­szemlén nem jelentek meg. Julius hó 12 én a Szatmár-Németiben tartózkodó és itt ösz- szeirásra jelentknzett 1897. évben és korábbi években született idegen illetőséü népfölke­lők fognak előállittatni. Figyelmeztetem a népfölkelőket, hogy a kitűzött napokon és helyen reggel 7 órai kezdettel megtartandó népfölkelői szemlén a legszigorúbb büntetés terhe alatt jelenjenjenek meg. Hajdú Károly tb. főkapitány. A pólai védőőrség leveleinek czim­zése. Illetékes helyről közük: Nemcsak a hajóhadhoz, hanem a pólai védőőrséghez tar­tozó egyének cziméie szóló tábori postai le­velezést is Póla, tengeri tábori postahivatal­hoz kell ezimezni. Két korona egy kiló kenyér. Zó­lyomról írják. Az élelmiszeruzsora dühöng. Zólyomban pl. egy pók. a ki suttyomban fehér kenyeret sütött, 2 koronát kért a kenyér ki­lójáért. Persze csak kiváltságos vevők jut­hattak hozzá jó áron. Történetesen egy vi­déki ur is vásárolt az üzletben és kivételes kegyként ilyen kenyeret is kapott. A kenyér­nek ára csak 1 korona volt, súlya azonban csak. 47 dekát nyomott. A vidéki ur termé­szetesen nyomban feljelentette a péket, a kire most a megérdemelt bünteés vár. (Szat­máron is árultak egy kiló dugott nullás lisz­tet — kettő koronáért. Tudomásunk van róla. Szerk.) Tanügy A hadbavonult katholikus tanítók családjainak segélyezése. Az Országos Katholikus Tanügyi Tanács hadsegélyző bi­zottsága által indított nemes segélyezési mozgalmat, már eddig is igen szép ered­ménye volt. Az adokozásra való felhívás a jótékony sziveknél viszhangra talált s a se- gélyzettek hálája és köszöneté az adakozó­kért égbeszálJó ama legszebb ima, mely a megnyugtató, könnyszáritó jótékonykodás ál­dásos gyümölcsét érleli. Ä bizottság igen kéri a katholikus nevelésügy lelkes jóakaró munkásait, fokozzák adománygyűjtő tevé­kenységüket, hassanak oda, hogy e nemes munkakörben minél eredményesebb siker le­gyen elérhető harczoló katholikus tanítóink családjai, gyermekei és árvái javára. Lelke­sítse a gyűjtőket diadalmas harczának ereje s ezzel gyújtsák lobogó lángra a jó ügyért készséggel áldozó, minél több adakozónak lelkét 1 A gyűjtött adományokat az Orszá­gos Katholikus Tanügyi Tanács hadsegélyző bizottságának pénztárába (Budapest VI., Ér- sek-utcza 2. szám.) dr. Zelünger Vilmos pénztáros ur czimén szíveskedjenek beküldeni. Két nyomdásztanulót fizetéssel felvesz a Pázmány-sajtó Szalmái1. könyvkötő SZATMÁR Kazinczy-utcza 4 Házi asszony. Tegyünk el télre zöldségfélét és gyümölcsöt: A Katholikus Karitász höl­gyei körében mozgalom indult meg egy mi­nél szélesebb körű mozgalom kezdeménye­zésére, melynek az a czélja, hogy most a zöldségfélék és gyümölcsök érése idején hívja fel a magyar társadalom nőtagjait arra, hogy télire a zöldségfélékből is a gyümöl­csökből is mentői nagyobb mennyiséget kon­zerváljon. Senki sem tudja ma még, hogy mikor lesz vége a világháborúnak, és ha ne­talán — amitől Isten óvjon — még egy téli háborút kellene átélnünk, a közélelmezés és a táplálkozás módfelett meg lesz könnyítve, ha kellő mennyiségű zöldségfélével és gyü­mölccsel rendelkezünk. Ha pedig még a tél beállta előtt véget érne a háború, számolnia keli mindenkinek azzal, hogy a normális vi­szonyok csak lassan állnak helyre és ha el is múlik a háború, sebesült és beteg kato­náink még jó ideig lesznek, akikről nem szabad megfeledkeznünk. Az mozgalom kez­deményezői ezzel az indoklással akarják fel­hívásukat a magyar nőkhöz eljuttatni és erős a rsményük, hogy vállalkozásukat siker fogja koronázni. Háborús-apróságok. Horribilis árak. A legutóbbi galgóczi marhavásáron szinte hihetetlen árakat kértek és fizettek a marháért. Égy pöstyéni tenyész­tőnek 4500 k t ajánlottak 2 darab 272 éves muraközi csikóért. Egy közepes minőségű tehénért borjúval 1500 k-t fizettek. Egy vág- menti paraszt gazda egy pár igásökörórt 5000 k-át kórt, — annyit azonban még sem adtak érte s a boldog tulajdonosa továbbra is sa­játjának nevezheti drága kincsét. Egész a háború végéig. Akkor aztán újra a vásárra viheti. A gyógyulok. Egy a katonasághoz berukkolt hatalmas tagbaszakadt ficsur, (aki­nek sikerült még csatát sem látni) gyakran haza-haza jött. Utóbb pláne hetekig itthon adta elő háborús látományait . . . elhaladt egy társaság előtt. Ennek a társaságnak sok-sok fia, rokona, barátai már rég a tűz­ben vannak. Azt kérdi egyik anya, megpil­lantva a szóba levő ficsurt, kifakadva keserűen — Hát ez még mindig itthon van ? — Ne bántsátok I Gyógyul, szól csen- desitőleg egy öreg családapa. Az ilyen gyó­gyulok kíméletet érdemelnek. Gazdakör. Burgonyaszállitáshoz nem kell iga zolvány. A juu hó 6-án életbelépett 1929. M. E. számú kormányrendelet a burgonyára vonatkozólag felfüg­geszti a búza-, rozs-, árpa-, tengeri- és burgonyakész­leteknek valamint az ezekből előállított lisztnek és rizslisztnek vasúton, hajón, vagy gépkocsin történő szállításhoz szükséges igazolványok tárgyában 952/915. M. E. szám alatt kiadott rendelet hatályát és igy a burgonya szállításához igazolványra többé nincs szük­ség. Gímes. A ki verset küld be és legalább is .vé­leményt" akar versére, az kérő levele alá írja ki nevét becsületesen. Falusi. Egyik másik lapban igenis ol­vastunk arról, hogy az ellenségtől nagyobb mennyi­ségű villát zsákmányoltunk és ebből a villából gaz­dasági egyesületek utján a magyar gazdák is ked­vezményes áron vásárolhatnak. Két ágú, több ágú vasvillákről van szó. Munkatárs. Igaza van; mi sem szeretjük ezeket a közös czikkeket, még ha Rákosi, Prohászka, vagy Apponyi írja is mélységes tartal­mukban és gyönyörű alakjukban. A közönség sem bírja megérteni, hogy a lapot ezek közlésére felkér­ték, és látva, hogy egyik napról a másikra ebben-abban a lapban is megjelenik, azt hiszi, hogy szükségkény­szerből egymástól átcsempésszük Nem is fogjuk kö­zölni ezután, hanem a tartalmát vesszük ki a magunk Bzerény módja szerint. — Szatmár. Hagyjuk. Mentői inkább kisebbít valaki akár pedagógiai, akár irodalmi értékelésben, annál nagyobb elismeréssel vagyunk mi az ő, az ők érdemei iránt. Nyomatott a Pázmány-sajtöban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmár-Németi 1915. — Kiadó: Szatmáregyházmegyei Irodalmi-Kör. — Felelős szerkesztő: Bodnár Gáspár.

Next

/
Thumbnails
Contents