Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)

1915-06-16 / 47. szám

közönségnek, örvendetesen Írjuk, legintelligensebb közönsége is oly buzgósággal, pompával, komoly méltósággal vett részt e hitet és nemzeti érzést átölelő körmeneten, hogy a szemlélő lelke a világ legtisztább örömével telt, el.

Papság, világiak, egyesületek, nők, férfiak és gyermekek hatalmas kórusba olvadtak.

. . . Virágszó> ó, kis magyar leányok ! Ennek a napnak emléke sok ideig, egész éltetekben talán fel fog lobogni. Megörökítem a neveteket. Ha majd kezetekbe kerül ez az Írás . . . szökjék könny a ti szemetekbe . . . Nagy időkben uj nemzedékek ilyen ünnepébe :

A virágszóró leánykák : 1. Bezdek Annus, Szeibert Ilonka 2. Németh Gabi, Berrei Erzsiké. 3. Dobos Erzsiké, Szoták Ella. 4. Pál Jolánka, Fazekas Ilonka. 5. Bodnár Du- dus, Török Editke. 6. Szentpétery [Ilonka, Yizler Mariska. 7. Szőke Mariska, Kardos Kató. 8. Egri Czella, Páll Boriska. 9 Szabó Olga, Mihály Icza. 10. Grád Mariska, Székely Lolika. 11. Újhelyi Erzsiké, Krompaszky Margitka. 12. Páll Lolika, Bujáki Mariska.

A liliomot vivő leánykák : 1. Kozma Ilonka, Renyó-Hencz Irénke. 2. Luczky Mariska, Mudrony Anna. 3. Pataky Mariska, Mosztátzky Mariska. 4. Linczbauer Erzsiké, Hajnal Toncsika. 5. Podolcsák Agicza, Balogh Irénke. 6. Koiss Juliska, Szoták Manczi. Hó- ner Einmus, Dingkreve Irénke. 8. Flontás Margit, Horváth Magda. 8. Kaszaniczky Piroska, Ádám Erzsiké. 10. Moldován Etus, Kovács Ilonka. 11. Oláh Erzsiké Markos, Annus. 12. Adorján Ilonka, Erdélyi Nanóka. 13. Runyay Ilonka, Pápai Erzsiké. 14. Tol- nay Piroska, Szabó Margit.

Az utat, a hol Jézus Szive elhaladt virággal hintettétek be. Virágos, szép élteteket

az ő áldása, virága kisérje.

*

Jézus Szivének megkérlelése következett. A szemek könnyben, a szivek és lelkek égben. Hit és honszerelem összeborul ... és a nemzet Géniusza ráborul. Ki tudná ezt leírni?

... A hívők sokasága még mindig gyó- nik. Bóta páter beszédet tart.

Nem volt még a világnak ilyen fegyelmezett, tartalmas és gyönyörű kivonulása. A leg- példásabb rend, harmónia. Azok a négyes sorok, melyeket jóformán senki sem vezényelt a feldíszített házak, ablakok, melyeknek teljesítését senki sem parancsolta 1 . . az a rengeteg virág, melyet napokon keresztül összehordottak ? Ki mondja, ki írja le . . . mi ez ? Mit jelent ez ?

. . . Jézus jött; Jézus járt itt. . . Jézus Szive hatott itt 1 Ki tudja miért, kiért ?

Egy bizonyos!

Ezért a szegény magyar nemzetért.

A

Kigyónyelvek. A kigyónyelvek arról nevezetesek, hogy akkor is marnak, amikor hízelegni látszanak. Ilyen nyelvekkel találkozunk a nemzetközi istentelenség berkeiben. Ez a divatos hóbort tobzódva átkozódásra késztette híveit a múltban mindig, ha felsőbb hatalomról volt szó, most fogcsikorgatva nézik mennyire kénytelen mindenki belátni, hogy legerősebb várunk az Isten! A nemzetköziek újságja mégis megengedi magának azt, hogy a könyörgő körmenetet ki akarja figurázni és éretlen vicczelődóst visz véghez e körül a tárgy körül. A közlemény Írója természetesen nem volt a lövészárokban, mert ha ott lett volna, bizonyára ő is megtanult volna másként gondolkozni s másként Írni! (Ezt nem mi, egy tekintélyes lap a Gazdaszövetség Írja. Szerk.)

Szatmár-Németi 1915. juuius 16.

1 százalék pótadó kivetése által a gyermek- védelmi törvény meghozatala előtt több mint egy évtizeddel fényes példát adott a szegény székelyvármegye a gyermekvédelemnek ön- kormányzati hivatásul fölkarolására : elmondunk egyet-mást a mintaszerű nevelőtelep múltjából és jelenéből. . ^

Vármegyei támogatás mellett társadalmi l fentartással virágzott már Háromszékmegyó- ben és a kézdivásárhelyi leányárvaház. Sok ' ‘ * ok, főleg a Romániában tömeges kivándor- ■ *

lás sürgősnek mutatta fiárva- és szeretet- * ház alapításának szükségét is. A kormánnyal * lefolyt hosszadalmas tárgyalások után végre oly szervezéssel jöhetett a nevelőtelep létre, hogy az árvaszék közvetlen vezető hatósága ' . érinthesse az elhagyatott gyermekek nevelése érdekében az eddig megközelithetlen „atyai hatalmat“ is. Az első építkezés az adott viszonyokhoz alkalmazkodással nem követve ugyan a telepjellegii facskon rendszert, de a vezetés elejétől kezdve oly czél- tudatosan családias volt, hogy a gyakorlat addig is családcsoportokat alkotott az intézetben mig a továbbfejlesztés lehetővé tette kisebb családházak létesítését is. E látszólagos „kaszárnyarendszer“ ellenére 10 óv alatt oly sikereket ért az árva- és szeretetház el, hogy az 1899 ben Budapesten tartott nemzetközi gyermekvédelmi kongresszussal kap- ' csolatos nemzetközi szakkiállításon ez nyerte a legnagyobb kitüntetést el.

Ugyancsak kongresszus kereste meg az összes államok kormányait gyermekvédő törvény alkotása is abban az atyai hatalom ellen a gyermek jogainak és érdekeinek hathatós megvédése iránt. Onnét indult tehát ki uj lendülete az állami gyermekvédelemnek. Dicsősége magyar törvényhozásunknak, hogy az első szerves állami gyermek- védelmi törvény alkotás első volt Európában.

A sepsiszentgyörgyi fi árva- és szere- tetháznak nevelési rendszere, foglalkoztatása, életmódja és a .volt növendékeket az életbe is átkisérő gondozása feltűnő szép eredményeket ért el. Ezek közt nem a legértékesebbre, hanem meglepő eskumentálásával a legérdekesebbet abban mutatunk reá, hogy bár éppen nem czélja az intézeti nevelő munkáltatásnak a jövedelmezés : csodás eredménye mégis az lett, hogy a szeretetház vagyont szerzett, kiterjedésében és jövedelmében megsokszorozta a két évtized előtti berendezkedést.

„SZ ATM ARI HÍRLAP“

5 „hadi gyermekek“ védelme.

Irta: Eötvös K. Lajos nyug. kir. tanfelügyelő.

„Gyermekfalva“ nevelőtelepek minél sürgősebben és minél nagyobb számmal állitan- dók fel. Első sorban az állam hivatása ilyeneknek az állami gyermekmenhelyek területén fentartása. De az állami szervezés mellett hangsúlyozottan ráutalunk egy más anyagi és erkölcsi erőforrásra; az önkormányzati testületek, a vármegyék és városok hatalmas alkotó és fentartó erejére.

Az önkormányzat nem merülhet ma már ki a közigazgatásban ; társadalmi és közgazdasági munkaköre mindjobban kiszélesedik. A gyermekvédelem egyik legbecsesb uj hivatása az önkormányzatoknak. Maga a gyermekvédelmi törvény is ráutalja erre a munkásságra, midőn 1 százalék gyermekvédelmi pótadó kivetésére jogosítja a törvény- hatóságokat. Ezen kívül, is számos alap és alapítvány, meg egyébb törvényszerű jövedelemforrás áll az önkormányzati testületek rendelkezésére. A sok közül csak egyet említünk.

A gyámpénztári tartalékalap-nak már alig van legkisebb rendeltetésük, miután a gyámpónztárakat maga az állam vette anóhii utján kezelésbe. Sok-sok millió korona felhalmozott tőkéje a törvényhatóságoknak „gyümölcsözők“ igy czéljavesztetten. Legalább egy részüket törvényhatósági gyeimekvédő telepek fentartására fordithatnók, jelentékenyebb tőkerészüket pedig teleplétesítési kölcsönül bocsáthatnák rendelkezésre. Száz nö- vendékes „Gyermekfalva“ nevelőtelepnek 20—24 kát. hold telekre és 80—90 ezer korona épitési beruházásra van szüksége: ez első befektetés után csak az állami menedékhelyek szabályszerű tartásidija, meg ahol iskola nem áll rendelkezésre, a tanerőknek szintén államilag engedélyezendő javadalma vétetnék igénybe.

Mindegyik törvényhatóság alapíthat igy 100—200 „hadigyermek“ és más elhagyatott gyermek számára nevelőtelepet. A városok a helyiviszonyokhoz képest módosíthatják, vagy kibővithetik a telep foglalkoztatását: csak a teljesen családias nevelés legyen biztosítva. Mintául egy volt alföldi és egy meglévő erdély hegyvidéki nevelőtelepre mutathatunk. Mindakettő külföldi példákon okulás mellett is teljesen magyar nemzeti nevelőrendszer, népies foglalkozási és életmód jó telepe, s mint tisztán magyar néplélekből fakadt intézet megszivlelósre, követésre méltó. Szatmár- megye a hegyvidék és alföld ölelkezésével mindkét típusból az alkalmas, találkozó irányok figyelembe vételére és meghonosítására utalt.

A magyar gyermekvédelem első gazdasági irányú nevelőtelepe a több mint hót évtized előtt alapított zeleméri „gazdasági gyámintézet“. Karap Sándor és Diószeghy Sámuel hajdúböszörményi birtokos alapítók 1844-ben készült alapítólevele és annak megfelelőleg Gönczy Pál által keresztülvitt szervezés oly példaszerű, hogy még ma is messze jövőben is mintaképéül szolgálhat a gyermekvédelmi nevelőtelepeknek, valamint az alföldi gazdálkodás intenzív fejlesztésének. A „Magyar Paedagogia“ f. évi májusi füzete nagyobb tanulmányt közöl Hajdumegye a fölötte becses gyermekvédő nevelési telepéről. Olvasóinkat annak megszivlelósóre hívjuk hát föl, itt van annyit hangsúlyozván, hogy a két „Europaes“ magyar földbirtokos alapítása megmutatta, hogy még csak nem is áldozat, hanem hasznot hozó beruházás az alföldi birtoknak ily nevelőteleppel ellátása; hogy tehát egyes nagybirtokosok is vállalkozhatnak „Gyermekfalva“ nevelőtelepnek birtokuk alkalmas pontján felállítására; menynyivel inkább megtehetik ezt az alkalmas fekvőséggel biró, vagy ilyennek (esetleg hosszú bérlet utján) szerzésére képes városok és megyék !

A hegyvidéki gyermekvédelmi nevelőtelep a Háromszék vármegye törvényhatósága által alapított és fentartott sepsiszentgyörgyi fiárva- és szeretetház.

Minthogy ez tisztán törvényhatósági alkotás és minthogy a fentartásra fordított

A mi román testvéreinknek hazafias megnyilatkozását, melyet főispánunk előtt; tettek — nemcsak a magyar, de maga a ro mán sajtó is melegséggel és magasabb felfogással kisérte. Mi lényegében ennek a külső manifetácziónak értékét nem tagadjuk. Időszerűségét is értjük. De mikor azzal a történeti igazsággal állunk szemben, hogy a mi román testvéreink a legnehezebb és mondjuk terhesebb időben tettel mutatták meg, hogy mi a hűség, mi a szeretet, mi az áldozat- készség e föld iránt, mely őket szülte; itt táplálja lélekben és testben . . . akkor nem tartottuk szükségesnek sem az akadémikus, sem a szocziologikus, sem a demokratikus .. sem másnemű tárgyalást. Egy bizonyos, hogy alapjában és eredményében Magyarországon nem az a politika hódította meg a mi román testvéreinket, mely annak örült, hogy a román gyermekek ajkain ünnepségeknek alkalmatosságával felhangzott a magyar himnusznak méltósággalteljes dallama. Valami másnak is kellett történni. Érzelmi, értelmi és akarati meghódításnak. Ez a meghódítás a mi itthon való harczunknak, munkánknak . . legnagyobb győzelme. Alapja, hogy a mi román testvéreink hittek, hisznek és hinni fognak a magyar becsületességében, őszinteségében, és — életképességében. Ez a jövő demokrá- cziája. A magyar igazi demokrácziója.