Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)

1915-05-23 / 40. szám

4 „SZATMÁRI HÍRLAP“ Szatmár-Németi 1915 május 22. Hol a világ ? Nagy Frigyes kiváló gon­dot fordított az iskolákra. Hallja egysze\ hogy egyik külvárosi, berlini iskolában kiszolgált katona tanít. — No no! Jó katona volt, szólt a császár. De hogy jó tanító is kitelnék belőle, r az már más dolog. Elmegyek az iskolájába. És elment. Meglepte az öreg katonát. A vén katona meg egy csöppet sem ijedt meg. Bátran, katonásan üdvözölte a belépő csá­szárt és megkérdezte, hogy mely tárgyat kívánja a császár, hogy elővegye. — A földrajzot, szól szigorú komolysággal a császár.. Az öreg tanító köhögött egyet-kettőt. Aztán odabök a legközelebb ülő gyermek felé. — Felelj A gyermek katonásan ugrik fel. — Mondd meg, hol van a mi iskolánk? — Berlinben. — Hol fekszih Berlin ? — Brandenburg tartományban. — És hova tartozik Brandenburg ? — A porosz királysághoz. — Es hol van a poroszkirályság ? — Németországban. — Hol van Németország ? ■— Európában. — Hol van Európa? — A földön. — Hol van a föld? — A világon. A császár hirtelen, maga veszi át most a kérdést. — Es hol van a világ? (A gyermek hallgat.) — Isten kezében, felelt nyugodtan a vén katonatanitó. A császár mosolyogva bólintott és szó nélkül távozott. Pünkösdi királyság. A magyar szó járásban nagyon gyakorta hallhatók ezek a ki­fejezések : — Pünkösdi királyság. — Olyan pünkösdi király volt. Jelent pedig ez a szólásforma: valami rövid ideig tartó uralmat. Jó módot is. Urasá got is; a mi rendesen váratlanul jő és olyan hamar vége is szakad. De a történelem is nagyon sok olyan uralkodást jellemez, mely rövid ideig tartott. Úgy látszik, hogy a pünkösdi népünne pekben leli forrását. Réges régen szokásban volt a pünkösdi népünnepély, mikor a nép legszebb legényeiből királyt és legszebb leányaiból király­nét választott. Ma is divatban van egy-egy vi­déken. Most már inkább rózsakirály és királyné a nevük. (Karácsonyi gróf alapítványt is tett ez ünnepségre, illetőleg a rózsakirályné válasz­tására. Qyurits Antal, a szatmári kir. kath. főgimn. egykori tanára irt egy verses elbeszé­lést a rózsakirálynéról. (Szeretném, ha valaki hozzájuttatna. Szerk.) Aki az államnak befizet. Gyönyörű, lelket megindító jelenet játszódott le a na­pokban az ungvári m. kir. adóhivatalban. Egy kaposvidóki magyar jelent meg Mocsáry Béla adóhivatali pénztárosnál. — Hol kell befizetni az államnak ? 400 K-t akarok adni. Mocsáry arra gondolt, hogy magyarunk bizonnyára a hadikölcsönre akar jegyezni. Megmagyarázta neki, hogy milyen föltételek mellett történik a jegyzés. — Nem kölcsön adom a pénzemet, ha­nem ingyen, — volt a válasz. Amikor aztán Mocsáry felvilágosította a derék embert, hogy az adóhivatal nem fo­gadhat el ajándékot, nagy busán indult el a jószivü adakozó s még visszafordult: — Pedig nagyon szívesen fizetnék be a magyar államnak. Összetalálkoztak. Kérdezik a vásár­ban az atyafit: — Hová való kend ? — Mérgesre 1 — Hogy hívják ? — Torma ? — Mit árul ? — Paprikát. Lesz még pünkösdje is a magyarnak; olyan a milyen régen volt. Csudás lelke, aranyos kedve kinyílik még. Kinyílik, mint a pükösdnek rózsabimbója. Olyan egészséges, olyan vidám lesz a ma­gyar teste lelke, arcza, mint a pünkösdnek kinyílt rózsája. A karácsonya, a husvétja is olyan lesz, mint régen. A pünkösdöt meg tele szórja lelke, kedve virággal, pompával. Telisden-teli fűzi gyönyörűséges, szép piros rózsákkal. * A csalogány is elhagyja régi fészkét. Vagy el-elhaligat egy-egy nyárra. De aztán visszatér, visszajő. Vagy rnegjő daloló kedve. A magyar nép dala, pünködi csalogány éneke . . . hallgatásba vész el. Beleszakad most a világrendülésbe, ágyú bömbölésbe. Nem baj 1 A csalogány is elhallgat néha. Egy-egy nyáron . . olyan néma. Jön még a dal! Felcsattan a nóta. A mékben napsugarak cziczáznak. A virágok kaczagnak, sírnak, kérnek . . Madár-dal csat­tog majd megint bennük. Viszhangzik a pa­gony,- zsong az erdő, locsog-csobog a patak tőlük. A piros pünkösdi nóta: Sík a puszta, se halma, se erdeje, Sugár, magas a toronynak teteje . . . Sugár torony kilátszik a pusztába, Harangoznak piros pünkösd napjára. * Hej, mert van éneke minden ünnepnek. Karácsonynak. Husvétnak. De dala, nótája csak neked van piros pünkösd szép napja. Te szülted, te adtad, te teremtetted a világ legszebb nótáját is: Nem anyától lettél, Rózsafán teremtél, Piros pünkösd napján Hajnalban születtél. Orczád rózsái Ha enyém volnának, Égő szivem mellé Tűzném b »krétának. Halljátok a nótát? Mikor piros pünkösd napjára ébredtek ? Vitézek, ott a végeken . . . a lövész árok széleken ? Haliga 1 Itthon talán még felszáll . . hogy hozzátok érjen. Halljá­tok ? Vagy pünkösdi nóta helyett bömbölő ágyuszó a ti nótátok. Vitéz magyarok . . ott a végeken . . . Vagy hagyjuk is most ezt a dalt. Piros pünkösdi szép dalt? Hagyjuk. Lesz még pünkösdje is a magyarnak. Olyan, a milyen soha sem volt. Pirosabb lesz magyar földön a pünkösdi rózsa. Vérben fürdött . . újjá terem majd itt minden rózsa. Mint a maga vérének fürdőjében megujhodik a magyarnak . . lelke, kedve . . És lesz majd újra sose látott szép ünnepe, Piros pünkösd­győzelmes ünnepe. Mester. Isteni tizzteletek rendje a székes ­egyházban. Vasárnap 7 órakor Benkő Jó­zsef apát-kanonok, plébános ünnepi misét mond, Rónai Janos főgimn. tanár prédikál. 9 órakor a Püspök ur Öméltósága misézik és prédikál. Hétfőn: 7 órakor Sepsy Márton s. lelkész misézik, Kulíífay Mihály s. lel­kész prédikál. 9 órai ünnepi misét Benkő József apát-kanonok mondja, dr. Bakkay Kálmán theol. tanár prédikál. \ A székesegyházi énekkar pünkösdi prog­ramúja : Vasárnap. 9 órakor Haller Ecce sacerdos, 4. sz. v. k. org. kis. Introitus. — „Spiritus Domini“, Communio — „Factus est“, ehoralis unisono, org. k. — Graduate: Leitner, „Alle­luja, Emitte“ 4 sz. v. k. org. kísérettel. — Sequential Pataki L. „Veni sancte“, v. k. a capella. — Offertorium : Goller V., Confirma hoc Deus“, v. k. org. kísérettel. — Witt F.: Misssa in h. s. Luciae. Hétfő: Introitus : „Cibavit“, Communio: „Spiritus sanctus“ chor. org. k. — Graduate: Mitterer J.: „Alleluja, Loquebantur“ a capella v. k. Offert.: Goller V. „lntonuit“ v. k. org. k. — Stehle: Missa „Salve Regina.“ Kedd : Introitus, „ Accipite“, Comm., „Spi- ritui“ chor. org. k. Graduate: Mitterer J., „Hl. Spiritus sanctus“, a capella v. k. — Offertorium : Pataki L , „Portas coeli“, vegyes kar orgonakisérettel. Pünkösd másodnapján all órás sz. mise alatt az Oltáregyesület a sebesültek javára gyűjtést rendez, amely alkalommal a székes­egyházi énekkar Griesbacher: Missa „Stella Mariskának Kyrie-jét, Sanctus át, Benedic- tusát és Agnus-át énekli. Offertoriumra és Communióra Eötvös Dánielnó úrnő énekel Bodnár István képz. tanár orgonakisérete mellett. Újból sorozzák a 21—23 és 25—37 éves népfölkeló'ket. A m. kir. honvédelmi miniszter elrendelte a Szatmárnémetiben a háború folyamán már sor alatt állott 1878— 1890. és 1892—1894. évben született B. osz­tályú népfölkelői kötelezettek pótszemléjét. A pótszemle, melynek időpontja még nin­csen meghatározva, kiterjed úgy az alkal­matlanoknak osztályozott, mint az alkalma­soknak sorozott, de később szabadságolt nép­fölkelői kötelezettekre. A szatmári felsőbb kereskedelmi, iskolában dr. Schack Béla főigazgató tanul­mányi látogatást végzett. Tiltó rendelet. A belügyminiszler le­iratban arról értesitte a vármegyéket, hogy a hazai munkásoknak külföldre való elszer- ződését szigorúan megtiltja és felhívja erre a hatóságok figyelmét, hogy kövessenek el minden lehetőt, hogy a rendeletnek érvényt szerezzenek. A szatmárvármegyei lópanama. Napról-napra újabb fejlemények támadnak ebben a szerencsétlen, szomorú ügyben. A kirendeltség újabb botrányos anyagot hor­dott össze, melynek következményeként újabb letartóztatások történtek. És pedig letartóz­tatták Dörner Géza sárközujlaki földbirtokost, Német Sándor nyirmedgyesi gazdálkodót és Csemez Jenő fehérgyarmati állatorvost. Ez utóbbi letartóztatással a vizsgálatnak hullá­mai már átcsapnak a Nyírségbe. A letartóz­tatott szerencsétlen embereket a vizsgálat befejeztével valamelyik katonai fogházba szállítják. Hir szerint újabb letartóztatások vannak a lószállitások ügyében: Gallasz Ödön nagykárolyi járási főszámvevőt; Kemény Fe- renczet, Mándy Géza vállaji uradalmának intézőjét és dr. Feldmann Mór tasnádszántói ügyvédjelöltet. Lóhus árulás. Ungvárnak szenzácziója van. Felállítják a hatósági mészárszéket, amelyben lóhust árulnak, Nyugat-Európa csaknem összes városában, sőt Magyarorszá­gon Budapesten és több nagyobb vidéki vá­rosban már régóta árulják a lóhust, amely tisztaságára és tápláló erejére nézve kiállja a versenyt a marhahússal. Ha megszokja a a közönség a lóhust, akkor az éppen olyan élelmiszer lesz, mint a marha-, vagy a disznó- hus. A hatóság olcsón, kilogrammonként kb. 70—80 fillérért áruitatja a lóhust. Halálozás. Jendrássik Jenőnő szül. Sváby Ilona és férje Jendrássik Jenő, gyer­mekeik Ernő és Borbála; Ráthonyi Ákos és neje Borbély Erzsébet és gyermekeik; továbbá Ráthonyi György mély fájdalommal jelentik az egész család nevében, hogy a legjobb anya, após, nagyanya testvér és nagynéne özv. svábóczi és tótfalvi Sváby Sándorné adorjáni és nagyráthonyi Ráthonyi Borbála, hosszú kínos szenvedés után életé­nek öl ik évében f. hó 16-án elköltözött. Földi maradványai folyó hó 18-án helyezték nyugalomra a halmi-i családi sirkertben. Kö- kényesd, 1915. május 16 án. Halló! Kőrösmezőig újra megnyílt a posta vonat-közlekedés. Es pedig az 1620 as postavonat Kőrösmezőig és az 1613 as posta­vonat Kőrösmezőtől közlekedik. Adomány. Kovács Sándorné a hábo­rúban megvakult katonák részére 5 koronát adományozott. Rendeltetési helyére juttattuk

Next

/
Thumbnails
Contents