Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-05-05 / 35. szám
Szatmár-Németi 1915. május 5. SZATMÁRI HÍRLAP 3 Tehát ha valaha, most van szüksége a nemzetnek ősi erejére és erényére. Fajának szívósságára és arra a nagy lelki virtusra is, mely ezer éven által legnagyobb javai közé tartozott; lelkierejére és rendíthetetlen élet bátorságára. Örömmel szemléljük, tapasztaljuk és hirdetjük, hogy ez a nagy szellemi jó, nemzeti kincs, erő és hatalom a nemzet óriási többségének lelkében elevenen él, lobog és kiséri a mi hőseinknek csudával határos harczait és kitartó küzdelmeit. Hogy akadnak elernyedt lelkek is, csüggedt emberek, a kik türelmetlenségükkel, feldúlt idegzetükkel, kurta eszükkel, rémlátásukkal ezt a nagy lelki erőt, bizalmat és életbiztonságot a nemzetben csak gyengíteni akarnák, azon ne esudálkozzunk. Hiszen, a ki nem képes értelmével átfogni ezt a mi kilenczedik hónapos háborúnkat az orosznak szinte elképzelhetetlen tömegével szemben; a ki nem érzi, hogy erről a szívós harczról a történet, mint soha sem hitt lehetőségről fog Írni: annak lelke, értelme nincs normális állapotban. A mi mostani harczunkban a nemzetnek lelki ereje, életbátorsága tükröződik vissza. Az a nagy virtus, mely a nemzetet ezer éven át fenntartotta s a mely e világháborúból is . . diadalmasan fogja kivezetni. A Jflilyen fogásokkal lelkesítik az orosz katonákat. — A pocsajevi Szűz anya .szent“ levele. — Debreczenből Írják a Magyar Kurírnak: A legutóbb ideszállitott orosz foglyok között volt Gucsabkij Andre 58-ik gyalogezredbeli katona, akinél a pocsajevi orosz kolostorban írással másolt következő szent levelet találták, melyet a hadvezetőség a katonák lelkesítésére osztogat. A levél igy hangzik magyarul : — Szent levél az orosz katonához! Ezen irás Pocsajevben, a kolostor templomában, a Szüzanya képének háta mögött találtatott. A levelet maga a Szűz- anya fia, Krisztus irta és aki elolvassa, annak szerencsét hoz a háborúban, szerencsét hoz az Atyuskának, minden oroszok cárjának, hogy ellenségeivel elbánhasson. Orosz katona I Én Jézus Krisztus megparancsolom neked, hogy ezen levelemet, ha elolvastad, add oda a bajtársadnak. A mi urunk és parancsolónk a nagy és hatalmas czár bajba jutott népeivel együtt. Ellenség támadta meg országát, pedig neki az egész világra ki kell terjesztenie a hatalmát, az ő kezének jóságát és áldását minden élő lénynek, ki e földön van, éreznie kell. A nagy és hatalmas czár fegyvert fogott, hogy veletek orosz katonák atyáinak örökségét megsokszorozza. Elindult veletek egy győzelmes háborúba. Nektek kötelességtek a czárért véreteket ontani és életeteket feláldozni. Dúló csatákban veletek van e Szüzanya áldása, az kisér benneteket az igazak utján. Az ellenség gonosz és Oroszországnak kárt okoz. Gondoljatok otthon maradt, családotokra, feleségetekre és gyermekeitekre. Ha ti a czár országát meg nem védelmezitek, győzelmet nem arattok, nem érdeműtek meg a napot, hogy melegét érezzétek, nem érdemlitek meg a levegőt, hogy magatokba szívjátok, nem a föld termését, nem a czár kegyét, mely felétek sugározza a boldogságot. Vigyázzatok. Az, aki az ellenség kezébe kerül, halálnak halálával'hal meg. Elkárhozik, elveszti lelkének üdvét, családja hetediziglen fog megbünhődni és érezni fogja a czár sújtó haragját. Harczoljatok a Szüzanya és a czár nevében, mert ők mindenütt jelen vannak! Uj pápai kamarás. Nem rég adtunk hirt arról, hogy városunk szülöttét, néh. Ma- zurek Pál fiát, Gyulát, a nagyváradi püspök titkárává nevezte ki. Most jelenthetjük, hogy Mazurek Gyulát a pápa őszentsége Széchenyi Miklós, ezüstmiséje alkalmából — pápai t. kamarássá nevezte ki. Az első áldozás. A legszebb napnak emlékét vitték lelkűkbe, a kik most vasárnap az első áldozáshoz járultak. Szülők és gyermekek örömét jelentette ez a nap. Hosszú sorokban vonultak az Gitár szentségéhez, hol Krisztus Urunk forrásából vették az élet igéjét. Sajnáljuk, hogy e szép eseményről semmi néven nevezendő értesítést nem kaptunk. A hős halála. Spitkó Gedeon nagykárolyi járásbirósági írnok, a 12. honvédgyalogezred népfelkelő őrmestere, a Kárpátokban vívott harcz közben, Telepicz mellett megsebesült. Sebeibe belehalt. Harminczhat éves volt, vitéz társai ugyanott közös sírba temették. Helyettes tűzoltóparancsnok. A városi tanács Thurner Albertet, törvényhatósági bizottsági tagot megbízta, hogy úgy az önkéntes, mint a fizetéses tűzoltók parancsnokságát ideiglenesen lássa el. Thurner Albert e megbízatást elfogadta. Mint a tűzoltóságnak egyik régi vezető és cselekvő embere e téren is embere lesz elfogadott megbízatásának. A tűzoltóságnak évi rendes közgyűlése május hó 9-én d. e. 10 órakor lesz. Hétről-hétre. A budapesti rendőrség nyomozó kirendeltsége újra letartóztatott egy lószállitót, Papp Árpád udvari földbirtokost. A letartóztatás azon ,gyanuokok kapcsán történt, melyek Papp Árpád lószállitási vállalata körül állítólag a kincstár terhére, visz- szaélések révén történtek. Adomány a sebesülteknek. Rónai János kir. kath. főgináziumi tanár 5 (öt) koronát adományozott a sebesült katonák fehérneműjére az Otáregyesületnek. Vizsgálatok. Á kir. kath. főgimnázium Vili. osztályában szombaton, máj. 1-jén kezdődtek meg az osztályvizsgálatok. Reggel fél 8 órakor Veni Sancte volt a gymnasium kápolnájában szent misével, 9 órakor pedig megkezdődött a hittanvizsgálat Benkö Jőzsef apátkanonok, püspöki biztos elnöklésével az igazgató s több tanár jelenlétében. A vizsgálat megkezdése előtt lendületes szavakkal üdvözölte az ifjúság szónoka a püspöki biztoselnököt, a ki a jól sikerült vizsgálat befejeztével mély hatású, irányító gondolatokkal teli, bensőséges beszéddel (kötötte az ifjúság lelkére ama szent kötelességeket, a melyek teljesítését tőlük az egyház és haza várja. Az orosz fogságból. Lator Zoltán, a szatmári 12. honvédgyalogezred főhadnagya már életjelt adott magáról Nagy Lajos alezredes levelében, hogy t. i. Przemysl átadásakor orosz fogságba került. Most ő maga irt Penza orosz városból feleségének, a melyben értesíti családját, hogy egészséges és e városból tovább mennek. Lator Zoltán a kitörésekben részt vett és hősiességéért századossá léptették elő. — Barabás Andor szatmári kereskedő szintén tudatja családjával, hogy orosz fogságban van. A „Szamos“ szerkesztőjének, Dénes Sándornak könyve. Dénes, (a ki a harczté- ren, mint haditudósító több ízben megfordult, tapasztalatait le is irta) most egy könyvben összegyűjtve adja ki élénk, szines riportjeit. A könyv czime : „Egy komitácsi újságíró feljegyzései. A könyv művészi czimiapját Boro- misza Tibor neves festő művész rajzolta. A könyv kiadását nagyban előmozdítják azok, kik megrendelésre előre jelentkeznek Huszár Aladár könyvkereskedésében. A gazdasági egyesület hivatalos órái. A vármegyei gazdasági egyesület titkári hivatalában május hó 1-től kezdve a hivatalos órákat vasár- és ünnepnap kivételével délelőtt 8 órától délután 1 óráig tartják. Szüzgulya legelőre, melyet a vármegyei gazdasági egyesület a szatmári határban tart fenn a felhajtás május 1-én megkezdődött. Legelőbér 1 éven aluli üszőért 18 K, 1—2 év közöttiért 20 K, 2 éven felüliért 24 K. Bejelentéseket elfogad az egyesület titkári hivatala (Szatmár, Deák tér 23) A szokás hatalma. Gyógyszerész: (A szolgához.) Maga különös ember. Kimossa az üvegeket s mindig visszatölti a vizet. Már rég figyelem magát. Miért önt az üvegekbe vizet ? — Szolga : Ez nálam kérem szokás. Meg szoktam az előbbi foglalkozásomban. — Gyógyszerész: Mi volt maga ezelőtt ? * — Szolga: Tejet árultam Nagyváradon. A vidék. Markovics Mór halmii kir. járásbirósági végrehajtó hosszas betegség után Budapesten elhunyt. — Országos vásárok meqyénkben. Szatmárvármegyében május hóban a következő helyen tartanak országos vásárokat : Május 7-én Sárosma- gyarberkeszen, 10-én Felsőbányán, Nagypaládon és Sárközön, 11-én Szamoskrassón és Áranyosmegyesen, 13-án Jánkon, 14-én Kő- várhosszufaluban. TANÁCSADÓ A jó kenyérreczeptje. Aradról Írják: Aradon, miután a városi kenyérgyárban az uj keverésű lisztből sütött kenyér nem vált be, negyvenféle módon próbálták ki a sütést amig végre jó kenyeret kaptak a következő reczept szerint: 1. Gondosan kiszitált liszt minden kilójából tizenöt dekát igen forró, bugyborékoló vízzel le kell forrázni. 2. Ezt a forrázatot a többi liszthez csak akkor szabad hozzákeverni, ha az már lehűlt, mert különben nélkülözi az élesztő hatását. 3 Minden kiló liszthez két és fél deka élesztőt és két deka sót kell adni. 4. A dagasztásnál arra kell vigyázni, hogy lehetőleg kevés vízzel dolgozzuk meg a tésztát. 5. A kenyeret ezután rendes módon kell tovább kezelni. Fontos, hogy két-három órát keljen. A kelési idő a helyiség melegétől függ. A kelt tésztát kiszakítva kell a kemenczébe rakni. A kiütéses tífusz. É veszedelmes betegségnek nevét sokan ismerik a nélkül, hogy a betegségről fogalmuk lenne. A „V. K.“ megjelent e czikket azért közöljük le két szakban, hogy olvasóinkat tájékoztassuk a háborús időknek e veszedelmes betegségéről. A háború több olyan betegséget is visz- szahozott hozzánk, amelyek máskülönben már nagyon régen a legnagyobb ritkaságképen fordultak csak elő. Ilyen betegség a kiütéses tífusz is. Régi időkben „éhtifusznak“ nevezték és azt hitték, hogy az éhezés vagy a nagy elgyöngülés okozza. Azért hitték ezt, mert mindig éhínségek idején voltak kiütéses tífuszjárványok és mindig leginkább azok kapták meg, akiknek a legnagyobb volt a nyomorúságuk. Amikor néhány év előtt Budapesten is volt egy kisebbfajta járvány, akkor is a legszegényebb nép között voltak a betegei, a jobbmóduak között voltak a betegei, a jobbmóduak között alig kapja meg valaki. A háborúval aztán újra elkezdődött, az orvosok szerint valószínű, hogy az orosz foglyok hozták magukkal. Most már tudjuk, hogy miféle betegség a kiütéses tífusz, tehát tudjuk azt is, hogy a nevén kívül semmi köze sincs a tifuszbeteg- séghez és hogy nem az éhség okozza, hanem mint a többi ragadós betegséget, baktériumok. De azért van valami köze az éhezéshez is, mert azt már igen jól látták a régiek, hogy mindig ott támadt a járvány, ahol nagy éhínség volt és azok kapták meg leginkább, akik a legtöbbet éheztek. A kiütéses tífusz fertőzete ugyanis nem olyan erős, hogy a jól táplálkozó, egészséges vérü embert beteggé tudja tenni, csak azt teszi beteggé, akinek az erejét már meggyöngitette a rossz táplálkozás és más nélkülözés. Ezért keletkezett a járvány most is a háborúban, amikor, kivált eleinte, sokszor nem táplálkoztak a katonák elegendőképen és amikor természetesen mindig a legnagyobb fáradalmakat szenvedik. így történhetett, hogy a betegség lábrakapott és hogy olyan veszedelmessé lett, amilyennek most látszik. A járványos betegségeknek az a természete, hogy a veszedelmességük nem mindig egyforma. Rendesen amikor már valahol valami járvány régen nem volt, ott aztán ha elkezdődik, sokkal veszedelmesebb, mint ahol már régóta igen sokszor van. Hogyha pedig, úgy mint most, elcsigázott emberek között HÍREK
