Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-05-02 / 34. szám
Szatmár-Németi, 1915. május 2. SZATMÁRI HÍRLAP“ 5 Tej razzia. Minap ismét razziát tartott a rendőrség a piaczon. A debreczeni vegyvizsgáló állomás kiküldöttje váratlanul megjelent ismét és daczára a tejhamisitók tömeges büntetésének, megint szép eredményt produkált! Ez alkalommal már a vámoknál összeszedték a tejárusokat és vitték a rendőrségre, ahol a közveszélyes hamisítók ellen megindították az eljárást. Mindez nem Szat- máron, de Nagyváradon történt. Az áru-uzsora ellen. Ä „Pester-Lloyd“- nak nem kis feltűnést keltett az a czikke, a mely minden kertelés nélkül arra az állás pontra helyezkedik, hogy az áruuzsora ellen törvényes rendszabályokra van szükség 1 Drágán kellett megfizetnünk ezt az eredményt, igyekezzünk tehát a jövőben fokozott erővel megépíteni azt a várat, amely megvédi a fogyasztót az uzsorától ! Vasúti étkezőnk dicsérete. A napokban egy magasrangu katonai előkelőség utazott át vasúti állomásunkon. Rövid ideje volt, hogy megvacsoráljon. Étkezés után magához hivatta Gödör Gyulát, az állomás vendéglősét és igy nyilatkozott: — Gratulálok önnek a vendéglőért. Valóban kitűnő vacsorát adtak, egyszerűt, magyarost. Bécs legelőbbkelő vendéglőiben sohasem tudtam úgy étkezni, mint itt önnél. Gratulálok. Tűz. Csütörtökön délben szobatüz volt a Kossuth Lajos-utcza 23. sz. lakásban. A kár mintegy 4000 korona. A tűzoltóság bár idejében kivonult, nem akadályozhatta mega bútoroknak ágynemüeknek és más tárgyaknak pusztulását. A tűz oka — ismeretlen. Az ezüst pénz. Előkelő úri ember értesít minket, hogy a zsibbói vásáron egy paraszt gazda két ökröt vett és a meglehetősen magas vételárt öt koronás ezüst pénzzel fizette ki. Ez a népből való ember és vevő . . csak nem bizonyosan — azok közül való, a kik ez ezüst pénzt gyűjtik és a papír pénz iránt ellenséges érzülettel viseltetnek. Az „alkalmatlanok“ összeír ása. Azokat a 24—36 éves népfölkelőket, akik a múlt év deczemberében megtartott benutató- szemléken katonai szolgálatra alkalmtalanok- nak találtak, a közel jövőben összefogják Írni és évfolyamonkint hadiszoldáltatások teljesítésére behívják. Ezen hadiszolgáltatások lóápolásból, betegápolásból és irodai szolgáltatásból állanak s mindenkit foglalkozásának, vagy képzettségének megfelelő munkakörbe osztanak be. Hindenburg. Nevét mindenki ajkán hordja, ő egyik legfőbb reménységünk, bizakodásunk s minden, amit hallunk róla, érdekel. S ezért örömmel fogadjuk —■ s velünk mindenki — Radó Antal kedvelt vál- latának a Magyar Könyvtárnak legújabb füzetét, amely Hindenburgról szól. Elmondja mindazt, amit tudni akarunk róla: eddigi életpályáját, jellemrajzának fővonásait olyanok Ítéletei alapján, kik jól ismerik, hü képet ad a főhadiszálláson folyó életről, arról a módról, ahogy a dolgokat intézi, összefoglalja hadvezéri tetteit, méltatja katonai jelentőségét. Az életrajz Százados István müve nagy utánjárssal készült, a háború folyamán felmerült adatok és értesülések gondos kritikájával s az olvasó szempontjából kiváló érdeme a könnyed, friss és vonzó előadás is, amelyből plasztikailag domborodik ki Hindenburg alakja. A nagyértékü füzetet, amelyet bizonyára el fog olvasni mindenki, a Lampel R. (Wodianer F. és fia) czég adta ki; ára 60 f. A Vidék Beregszász hatósága, hogy elejét vegye a már szinte szemérmetlenné vált napszámuzsorának, lehetetlenállapotnak, a napszámosoknak napi dijait egyelőre a következőleg állapította meg: szőlőmunkások (metszés, sülyeztés, oltás, permetezés) 3 kor. 60 fill., mezei munkások 2 K 60 f., női munkások 1 K 80 fillér, 18 éven aluli munkások 1 K 50 f., favágás ölen-, kint 6 K. A napszámos munkaideje napkeltétől, napnyugtáig tart, a szokásos étkezési pihenővel. A ki e rende kezés ellen vét, szigorúan büntetteti k. TANÁCSADÓ Az ablak táblákról a mész legköny- nyebben úgy tisztítható le, ha az ablaktáblákat lehetőleg erős eczettel megnedvesitjük, mire azok a foltok melyeket az ablaktáblákról másként le nem surulhatunk, önmaguk- tól elfognak tűnni. Ha ezután most az ablaktáblát vízzel leöntjük, az egészen tiszta lesz. GAZDÁK világa. A termés. Vármegyénknek termési kilátásai biztatók. Egy szakember, a ki hivatásából kifolyólag a közelebbi időben csaknem az egész vármegyét beutazta a következőkről értesít minket: — Az őszi vetések jók, biztatók. És ha a május jól fogja magát viselni, örvendetes meglepetésben részesülnek azok a gazdák is, a kik még most aggódnak. A tavaszi vetéssel bizony késtünk. Részint az időjársás, részint a vetőmagnak késedelmes megérkezése miatt. De a tavaszi munkálatokban is sole helyen szinte meglepő eredményeket tapasztalhatunk. Egyes vidékeken és általános benyomásként szinte kiszökkelik . . . hol volt résen és éber figyelemmel a közigazgatási hatóság a kormányzatnak intenczióit és rendeletéinek megértésében és végrehajtásában. Emelkedett lélekkel lehet látni mint nyüzsögnek a mezőkön öregek, asszonyok, leányok és főleg felnőttebb iskolásleányok és fiuk. És dolgoznak serényen, jó kedvvel. Mig más tájékon szinte halotti csend van. Itt a vezető, indító, serkentő kéz — béna volt. És még most sem tevékeny. A fagytól tartottak a napokban. Egy-egy helyen talán kissé csipte is — a gyümölcsöst. De általában nem történt, (ápr. 27.) Ha a jó Isten is velünk lesz és mi is megfogjuk a dolog végét . . jó kilátásaink lesznek. Egy tábori lelkész elbeszélése. A magyar égboltozat két halaványulni kezdő csillaga ragyogott fel a háborús küzdelmekben. Mint szikrázó meteorok, úgy suhantak végig az emberi közönytől és hitetlenségtől megfertőzött levegőn. Ez a két izzó csillag a magyar égboltozaton : a vallásosság és a hazaszeretet. A hazaszeretet érzése ösztökéli a katonát a küzdelemre s a vallásosság az, amely erkölcsi hatalmat és vigasztalást ad. Oh vájjon hány lázverte ajak lehelte utolsó csókját a feszületre, hány haldokló léleknek lett utolsó vigasztalása a hit szava ? Ezeknek az érzéseknek az apostolai, az Ur szolgái a nagy harezok közben is járják a halál országát. Fegyverük az eleven hit. Lehajolnak a sebesültek haldokló testéhez, elhozzák nekik a béke és szeretet Istenének a malasztját. A tábori lelkészek megteszik szent kötelességüket. Ilyen kiváló és hivatásának magaslatán álló tábori lelkész az északi hadszíntéren teljesitette magasztos kötelességét és érdekes részleteket beszélt el tapasztalataiból: — Harcztéri szereplésem alkalmával megrázó és megindító jelenetek egész sorozatát éltem át. Ezeket mind elmondani nem lehetséges s ezért csak egy pár képet fogok kikapni a nagy küzdelmek káoszából. A komornói harezok alatt történt. Nagy volt az erőfeszítés mind a két részről úgy, hogy 3 nap alatt 600 sebesült katonát kellett elhelyezni. Alkalmas helyet kerestünk és erre legmegfelelőbbnek láttuk a vasúti állomás épületét. Ide hoztuk tehát a sebesült katonákat. Egész éjjel srapnellek világítottak. A nagy hideg, amely át meg átjárta az épületet, megborzongatta a sebesülteket. De nem lehetett ezen segíteni. Megható volt látni mint csillannak meg a szemek az örömtől látásomra. Mikor a feszületet az ajkukhoz tettem, alig tudtam azt később onnan elvenni. Az arezokban a kínnak ránczai elsimultak, a kezek enyhe Ívben szelíden kul- csolódtak imára és az ajkakról oly fenségesen és egyszerűen szállott el a könyörgés : — Segíts meg Istenem! Nagyon érezhető volt a hideg ; a kényelmetlenség még jobban fokozta a sebesültek szenvedését, de azért egyetlenegy panaszos szó sem hagyta el ajkaikat. Mind a kínok és szenvedések e poklában is türelmesek voltak. Mindnyájan összetett kezekkel és imás ajkakkal könyörögtek. Sebesültek a templomban. A kárpáti harezok alkalmával egy nagyobb sebesült szállítmányt Sztropkóra hoztunk. Itt nem találtunk megfelelő és kényelmes helyre. A legjobban megfelelt még a templom. Ide helyeztük el a sebesülteket. A templomból az ösz- szes padokat kivittük, a padlót telehintettük szalmával és erre helyeztük a sebesülteket. Mintegy 700 sebesült volt itt. Mindegyiknek volt valami kívánsága. Egyiket gyóntatni kellett, mert nagyon rosszul volt ; a másiknak levelet kellett írni, a harmadiknak levélpapír, czeruza kellett. Mind-mind e kívánságokat teljesíteni kellett. Bámulatos, milyen nyugodtan és hősiesen tudnak ezek a magyar katonák meghalni. Volt egy nagyon intelligens szakaszvezető, fővárosi kertész. Egy srapnell szilánk érte a karját és ő is itt feküdt a templomban. Nagyon meghatották a lelkét szavaim és gyakran mondta, hogy hálából virágcsokrokat fog küldeni nekem. Csak jusson vissza Pestre. Egy este azonban infekciót kapottt a sebe és reggel már bivott, hogy gyóntassam meg. Meggyónt, szépen elbúcsúzott tőlem, átadott egy fényképet, azzal a megbízással, hogy juttassam el feleségének és minden panasz nélkül, alig egy pár perez múlva lehunyta örökre szemét. Általában mindig ezt a hősies magatartást tapasztaltam a sebesültek halálos peremeiben. Háborús-apróságok. Meg lehet hús nélkül is élni. A mester ebédhez ül inasaival. Legényei nincsenek, háborúba mentek. Az étkezés előtt igy szól a mester: — No fiuk, aki legtöbb krumplit tud megenni köztetek, az kap egy darabka húst is. Az inasok neki esnek a krumplis tálnak és halál megvetéssel eszik a krumplit. — Nos — kérdé a majszter, ki lakott jól közőletek legjobban? Mindannyan jelentkeznek. — Én, én, én ! Mester: Akkor hát ne féljünk. Rendben vagyunk. Hús nélkül is meg lehet élni. Ö is azt gondolta. Egy menekültet fogadott be a falusi gazda. Á fia nagy beszédbe egyeledett a menekülttel. Egyszer csak azt kérdezi: — Ugye bácsi a muszkák is emberek . . ? — Fiam, én is azt gondoltam, válaszolt a menekült nagy felindulással, mig a muszkákhoz szerencsénk nem volt. Van-e valami betegsége? A katonaorvos felülvizsgálja az újra sorozottakat. Egy sáppadt vézna nagy szemüveges fiatal ember elé ér és kérdezi tőle: — Hát önnek mi a betegsége? A szemüveges fiatal ember zavarában azt hitte, hogy az orvos foglalkozása után tudakozódik. Zavartan feleli: — Bölcsész vagyok, orvos ur. Az orvos elgondolkodva: — Bizony a bölcselkedés sok ember betegsége. SÍ n .................ft.................... U m SZERKESZTŐI 11 ZENETEK (g) Falusi. Más lapokba beküldött adományokat nem közölhetjük napról napra és nem is tarthatjuk számon. — Cs. V. dr. Nehézségekbe ütközik most a közlése. Miért? Szóval elmondjuk. Várjunk kissé. — Népbarát. Fogalma sincs egy lap szerkesztésének nehézségeiről. Tessék egyszer benézni hozzánk. Mi lenne akkor, ha minden szállongó hirt azonnal közölnénk. Még rágondolni is nehéz. — Viola. Már elkésett. Hiszen a tavasz pompájába jutunk — A. B. Ung. Az ungi lapokat megkésve kapjuk. Ez az oka. — I. L. Msziget. Megérkezett a mi levelünk ? És jönnek reá a kérelmezett hangok — Mármarosból ? Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz.
