Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)

1915-05-02 / 34. szám

Szatmár-Németi 1915. május 2. Francziaország népessége. A fran- czia munkaügyi minisztérium legutóbb jelen­tést tett közzé, melyben szomorú adatokat közöl az ország elnéptelenedéséről. Franczia- országban volt 11.494.971 házasság és e nagy számból 1805.744 családnak egyetlen gyermeke sem volt; 2.966.171 családnak csak egy gyermeke volt: 2.661978 család­nak volt 2 gyermeke és 1.643.414 családnak volt 3 gyermeke. A 4 gyermekkel biró csa­ládok száma volt 987.392, mis az 5 gyer­mekkel biró családok száma 566.768; hat gyermeke volt 327 241 családnak. Innen már a családok száma nagyon csökken, úgy, hogy a 11 gyermekkel biró családok száma már csak 8.4305, mig a 12 gyermekkel bíróké 3508-ra csökken. A 13 gyerekkel megáldott családok száma már a két ezret sem éri el, csak 1437, mig a 14 gyermekes családok száma 654 re rúg. A következő sorok ter­mészetesen még jobban ritkulnak; a 15 gyermekkel biró családok száma 229 és csak 79 családnak van 16 gyermeke és 89 család­nak 17. A statisztika végül felemiiti az agg­legények számát is, melyet 1.350.000 állapit meg, mig a 20 éven felüli férjhez nem ment hajadonok számát (micsoda udvariasak a francziák még a statisztikában is !) 1 4000.000 re teszik. Ebből természetesen legfeltűnőbb az, hogy a házasságoknak majdnem felében, körülbelül 5 millió családban csak egy gyer­mek van, vagy egyáltalán nincs gyermek. Mit hoz tehát a háború Francziaországra ? Egy borzasztó elnéptelenedést, mert hiszen milliókra megy majd azoknak a családoknak a száma, amelyeknek teljesen magva szakadt, így bünteti az önkéntes gyermekpusztitás bűne önmagát. Orosz ravaszság hadifoglyainkkal, A nagy bizonytalanság, meiy orosz fogságba jutott véreinket aggódó tekintetünk elől el­fedi némileg enyhült ugyan, de valami ra­vasz fogást takargat sok olyan nyom, ami eddig köztudomásra jutott idehaza is. Emlé­kezhetünk arra, hogy kerülő utakon idejutott hírek alapján napilapjaink megemlékeztek, hogy az oroszok a hadifogságba jutott* oszt­rák-magyar katonákat nemzetiségük szerint osztályozva, külön-kölön fogolytáborokba gyűj­tik. Sőt szláv ajkú katonáinkat jobb bánás­módban részesítik, mint a többieket. Ezekből a hírekből pedig arra is lehet következtetni, hogy nem minden czél nélkül csinálják eze­ket. Lehet, hogy a moszkovita ábrándokat rendszeres előadások keretében igyekeznek beléjük táplálni s ha lesz módjuk és idejük, talán ellenséges érzületet óhajtanak lelkűkbe csepegtetni szülőhazájuk s a fenn álló alkot­mányos rend ellen. El kell készülnünk te­hát arra, hogy a fogságból visszatérőket alapos lelki vizsgálat alá vesszük, mennyiben fogott rajtuk a ravasz muszkatanitás s nincs o lelkűk megfertőzve utópisztikus szláv álmok­kal ? Az orosz politikus erköcstelen fegyver­rel küzdött ellenünk a közel múltban — a debreczeni pokolgépes merénylet mögött is orosz kéz és orosz rubel működött, valamint Ferencz Ferdinánd trónörökös és fenséges hitvesének életét is az orosz politika oltotta ki, amint ez ma már kétségtelen — joggal tételezhetjük föl, hogy az orosz politika czélt tűzött ki maga elé akkor, mikor a monar­chia szláv nyelvű katonáit külön választotta a német- és magyaroktól. A czél pedig a világuralom megszerzése s ehhez a legbizto­sabb ut a monarchia megsemmisítése. Zava­rokat ugyan okozhat még eleget az orosz zsarnokság és telhetetlenség,: de bennünket rabigájába dönteni és megsemmisíteni nem fog. A Káipátokban küzdő német sereg hős vezére csak most küldötte el hozzánk üze­netét, hogy a budapestiek . föllobogózhatják házaikat, mert az orosz Magyarországot már invázióval többé nem fenyegetheti. A néme­tek pedig nem szoktak a szavakkal játszani s szavak értékét mi is ismerjük, amint tud­juk azt, hogy katonáink felülmúltak minden felülmulhatót ezekben a kárpáti harczokban, melyen megtörött a nagy orosz offenziva s meg fog törni az orosz ravaszság is, hogy hozzájuk jutott testvéreink lelkét eszméikkel megmételyezzék. Résen JálJunk, szembe né­zünk velük s ha kell a fájó sebeket gyógyító balzsammal, a megértés és testvéri szeretet szavával fogjuk hegeszteni, gyógyítani. „SZATMÁRI HÍRLAP“ 3 A drágaság Przemysl utolsó nap­jaiban. Svéd lapok közük annak jellemzé­séül, hogy milyen nélkülözéseket élt át a przemysli várvédő sereg, azokat az árakat, amelyeket az utolsó napokban egyes élelmi- czikkekért kellett fizetni. Egy font czukor 9 márkába kerül, egy font sóért 30 márkát kértek, egy font kenyérért pedig 20 pfen­ning hijján 2 márkát. Milyen hosszú a világháború haroz vonala ? A párisi Matin kiszámította, hogy a szövetségesek harczvonalának hossza 2668 kilométer. A francziaországi front 870 kilo­méter, az angol 50, a belga 28, az orosz 1370 és a szerb montenegrói front 350 kilo­méter. Miért harczolnak a németek a kár­pátokért? Szövetségesünknek — írja egy müncheni német újság — a Kárpátok bir­toka vagy elvesztése gazdasági szempontból mintegy életkérdésnek tekinthető, mivel ez a hegyvidék Magyarország kapuja és egyben a gabonatára a Habsburg birodalomnak. Bi­zonyos, hogy nem egyedül politikai okra vezethető vissza, hogy az oroszok éppen eb­ben az időben akarnak behatolni Magyaror­szágba. Ha sikerülne a magyar Alföldre be­nyomulni, úgy szövetségesünk gabonaaratása kérdésessé válna. Németországnak hasonlóan roppant érdeke fűződik a magyar aratáshoz, mivel ez az ország a legjelentékenyebb ga­bonaexport államai közé tartozik Európának. Első helyen áll a búzaexport terén. Ismere­tes, hogy a német búzatermés saját szükség­letünket nem fedezi és Magyarország évi 15 millió métermázsa búzatermelésének fölösle­gét mi vásároltuk a legszorgalmasabban. Mikor lesz vége a háborúnak ? A kabalisztikus számtani műveletek között, me­lyekkel a háború eseményeit, sőt végét jó­solgatják, fölöttébb érdekes, az alábbi szám- játék, mely tételeit a király életének legfőbb mozzanataiból veszi. íme : Ha most azt keressük, melyik évben lesz vége a háborúnak, az összeget el kell osztani kettővel, a főtételek számával. íme : 3830 : 2 = 1915. Ha pedig a másik két al­tételt összeadjuk s a tételszámmal elosztjuk, megkapjuk a közelebbi dátumot is. íme : 85 4~ 67 — 152 : 2 = VII. 6 így a békéscsa­bai tartalékkórház számjátszója elég optimisz- tikus, hogy ez év julius 6-ára számítja ki a nagy háború végét. A világháború és a családi tűzhe­lyek. A világháború hatását a családi tűz­helyekre — jellemezte frappánsul Hazay honvédelmi miniszterünk e számokkal rend­kívüli érdekes beszédében. — A most folyó háború — mondta — huszonhét millió embert szóllitott el a csa­ládi tűzhely mellől. A huszonhét millió ka­tonának több mint kétharmada fegyverrel kezében viaskodik egymás ellen. A legna­gyobb ütközetállományt hét nyolcz millió emberre teszem. Ez alatt azt értem, hogy egyszerre, egy időben legfeljebb 7—8 miliő ember állt egymással szemben a harcztere- ken. Az összecsapások ugyanolyan jelensé­gek: között indultak meg a háború elején, mint a tizenkilenczed.k században nevezete­sen nem túlságosan széles arczvonalon. Két- háromnapi csatározás eredményéhez képest a a felek előre, vagy hátramentek. — Az átkarolási szándék miatt — mondta Hazay — lassankint kiszélesedett a front. Ma a keleti harcztéren ezerötszáz kilo­méter, nyugaton nyolczszázhetven kilométer hosszú a front. A harczosoknaknak olyan törhetlen energiáról és szívósságról még egyetlen háború folyamán se kellett tanús­kodtok mint most. A családi tűzhelyekből a lövészárkokban harczolnak hónapok óta a magyar katonák és a legnagyobb vitézséggel állják meg helyüket. Szivünkre öleljük Őket — úgymond — és áldjuk emlékét azoknak, a kik elvéreztek. Gyümölcsfák közt. • — Bakkay Béla. — Szót a köjál melleit (Barack az almáRoz: mi galyunk minden év6en Sjózsás virágot Roz.“ (jelel rá az alma (Békésen, szelíden : „DKinden szirmunk ottan él az Arcok szépségi6en. (gyermek üde szája, Jjányok 6im6ózása Szent tavaszi vágyainknak Aatk-piruló mása.“ Aogy a körte, szilva hallja a tseszedet, DKegszÖlatnak a valóság teljessége végett: 3lem a remény, 6ánat jár a kéklö ég6e, Sir az anya, sir az özvegy Virágunkra nézve. Ájrázatuk fekér, Aljkuk viaszsárga, — A uh a szirmunk a sok Ralott, Aatotl katonára ! Különös fogság1. Nem mindennapi dolog történt Varga János magyar származású trénkocsissal. Ma­gyar ember létére a mi hadifogságunkba került s mint hadifogoly a josefstadti fogolytáborba internáltatott. Erről az érdekes esetről számol be a „Bars“ egyik olvasója. Áz elmúlt napokban Josefstadtban je­lenleg állomásozó m. kir. X. népfölkelő őr­zászlóalj III. századának szolgálattevő őrmes­tere, Deutsch Ede szolgálati ügyben a jósef- stadti tüzérségi laktanyában járt az oda internált, körülbelül 10,000 orosz fogoly között: amidőn egy polgári ruhába öltözött, orosz sapkás fogoly lépett eléje s tiszta magyar kiejtéssel szólította meg az őrmestert: — Őrmester ur, kérem 1 . . . Deutsch Ede őrmester csodálkozva né­zett végig a sápadt arczu foglyon. De ez nem jött zavarba. —- Igen, igen őrmester ur, én is ma­gyar vagyok. Az őrmester előtt hihetetlennek látszott a fogoly beszéde. Magyar ember létére ho­gyan lehet orosz fogoly ? De nem zavarta beszédében a foglyot. — Én Varga János n; iresdi (szatmár- megyci) születésű, magyar állampolgár va­gyok. Két hónappal ezelőtt mint polgári trónkocsis szolgáltam a hazát. De 3—4 órányira Homonnától egy ütközet alkamával orosz fogságba kerültem s az oroszok ma­gukkal vittek. Rövidesen orosz sapkát nyom­tak a fejembe s erőszakkal besoroztak hoz­zájuk. Már már kétségbeestem szomorú sor­som miatt, amidőn egy napon magyar honvé­dek ütöttek az orosz táborra s ón az oroszokkal együtt magyar fogságba jutottam. Magyar voltomat sehogyse igazolhattam, mert mielőtt még a nagy zavarodásban a lefegyverzés után igazolhattam volna magamat, egy cseh századnak adtak át. Szerencsétlenségemre nem tudok csehül, minden tiltakozásom da­czára a csehek mint orosz foglyot idehoztak Josefstadtba s itt élem már madjdnem két hónapja nehéz rabságomat. De a magyarok Istene megkönyörült rajtam. Hozzám vezérelte őrmester urat l A király született .... 1830-ban A „ trónra lépett . . 1848 ban A „ jelenleg .... 85 éves A „ uralkodásának id^je 67 óv Összesen 3830

Next

/
Thumbnails
Contents