Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)
1915-05-02 / 34. szám
XXIV. évfolyam. Szatmár-Németi, 1915. május 2. (> í (HETI SZEMLE) POLITIKAI ES TÁRSADALMI LAP ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre 10 K — i. Negyedévre — 2 K 50 f. Félévre — 5 , — , Egyes szám ára 6 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 8 korona. Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár. Felelős szerkesztő : * BODNÁR GÁSPÁR. Lap tu lajdonos K SZATMAK - EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖK. A kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, bir detések atl>. Or. Bakkay Kélnifin kiadóhivatali főnök.czimére Szatmár-Németi Szeminárium küldendők. Pályázati hirdetések egyszeri közlése S koron. ----------------- Nyllttér sora 40 fillér. ----------------Me gjelenik minden héten kétszer: szerdán és vasárnap. Csudás elragadtatással beszéltek már a télen a német tisztek, katonák a mi kárpáti hegyko- szoruinkról. Pedig csak a léli képét látták. Gyönyörködtek, de törtek, szenvedtek is. És szenvedéseik, har- czaik közt, lövészárkokban való tartózkodásaik között is csudálták. Mikor a beláthatatlan, óriási méreteiben hatalmas hegyeinket elborító örök zöld fenyők ágait ellepi a hó. Mikor jégpánczél vonja be a hegy gerinczeih Mikora patakoknak százait megöli a fagy. Mikor elhallgatnak a madarak énekei. És nem virulnak a bérczeknek és völgyeknek virágai. A kárpátoknak csak téli életét ismerték még. Háborús életét. Mégis, oly csudásnak, fönsé- gesnek találták. Titoknak. A természet csudás titkának és Isten keze legiemekebb alkotásának. Azt mondották, hogy egyes részleteiben, kialakulásaiban. meglepő fordulataiban csudásabbak, elragadóbbak ezek a hegykoszoruk, mint Svájcznak magasztalt havasai. Azt hangoztatták, hogy a mi hegyeinknek és völgyeinknek téli élete, a Napnak, május. A nagy harczok idejében is a magyar kék ég szelíden és biztatóan mosolyog reánk. A kék ég mindig a békességnek, a lélek harmóniájának képe marad. A rónákon -langyos szél ezirógatja a kalászát hányó vetést. Az áldott nap teli kézzel szórja életfakasztó meleg sugarait. Szinte hallani véljük, amint az anyaföld boldogan fellélegzik, mikor reánk virrad május virágos hónapja, a munkának, a reménykedésnek, a lélek ideálisabb életének időszaka. Azt hittük, hogy te szép május, virágoknak gyönyörűséggel teljes hónapja . . , meghozod nemzetünknek a békesség virágait is. Azért vártunk forfóbb epekedóssel, mint valaha. . Reménységünk nem teljesült. Nem haragszunk azért reád. Sőt üdvözlünk hónapok-királynéja. Mert ha felnézünk egedre, szelidebbnek, kékebbnek látjuk, mint valaha. És ha körülhordozzuk szemeinket, szépségeddel eltelni alig tudó tekintetünket: mindenütt bájadat, ifjúságtól duzzadó életedet szemlélhetjük. A nagy télnek, a rettenetes tűznek megpróbáltatásából kikerült nemzet meg- ujhodott életét, életének békességét és tartalmasságát keressük a te képedben. a Holdnak, a milliárd csillagoknak a téli kárpátokra való ráragyogása, vele való harmóniája, játéka valami leirhatatlanul elragadó hatással voltak az ő lelkűkre. Ilyen csudás érzéseket váltottak ki a téli kárpátok a német lélekből. Kedélyükből, egész lényükből. Mit fognak érezni most, mi kor az ősi hegységben megmozdul a tavasz élete? Ha a téli képet az ébredező életnek erőfeszítései, pompái, ílórái kezdik felváltani. Ha a jégpánczé lók helyett a csudás selyeupázsitok fogják bevonni hegyeink oldalait és völgyeinknek hajló mélységeit. Ha csevegni, zokogni, kaczagni fog ezer és ezer patak. Ha erdeinkben csattogni fognak a hazatért madarak. Megszólalnak a rigók és búgni fognak szomorúan a gerliczék. Azt elgondolhatjuk. De le nem írhatjuk. Hát hogyne volnának nekünk drága kincseink a kárpátok. Ezer éves őrállóink. Védő bástyánk. Történelmünk óriási oszlopai. Egyéniségünknek, fajunk szívósságának és ellenállási erejének kifejezői. Érzéseink, emlékeink megtestesítői. FlóAz ifjúság majd olyan tiszta lelkű leszen, mint a te napsugarad. A férfiak aczélos erőt, kitartást, életszeretet nyernek a nagy megpróbáltatásból, télből kikelve, haza jövet. Az öregek, a hamvas fejű öregek újra élnek és remélnek. S te mosolyogasz szép Május ezekre a dicséretes reménységekre ? És elpirulsz talán, mint a szépséges szűz leány, mikor magasz- talását hallja ? Nincs okod reá! Mert ezután jobban megértjük szépségedet. És tiszta örömöket szerzünk lelkünk számára tőled. Mint egykor. Nem is oly régen, apáink és anyáink szerezni tudtak. Az uj nemzedék ismét megérti majd a szép májust. Megújul a magyar föld. És gyűlölet helyett szeretettel borul egymás keblére. * Hazánkban — régi-régi Írások szerint — a május kiválóan az ifjúságnak hónapja volt. Úgy is képzelték el ezt a hónapot, mint egy szépséges ifjút. A ki kibontja virágos hajzatát. Nefelejts kék szemével feléjük — feléjük mosolyog. Tulipános szép ruhában van. Csipkéje a gyönyörű fürtös orgonavirág. Öregeink még most is emlegetik a majálisokat. Az ifjúságnak kiránduló vigalmát. Mikor még a komoly férfiak és öregek is visszafiatalodtak. Tánczra perdültek és vigadtak — a természet szabad ölén. Vagy ki ne emlékeznék a május fákra. Virágos, pántlikás zöld galyakra, melyekkel az ifjúság kedveskedett a magyar leány — világnak. A május elsejét a magyar nép kölráink csudái, nemzeti regéinknek és mondáinknak forrásai. Gyógyító balzsamunk, üdülésünk, kristályos levegőnk, vizünk, édes mindenünk. S ha eddig az volt, most százszor, ezerszer az. A mi büszkeségünk. Hiszen hegykoszorujának csaknem minden talpalatát magyar vér öntözte meg.. Még jobban telkünkhöz csatolják mártírjaink ön- feláldozásai és a sok sir, mely alatt bőseink nyugszanak. Még drágábbak lesznek azok a begykoszoruk nekünk, mert forró vérrel, hősiességgel, magyar lélekkel hódítottuk újra magunknak. És egy nagy müveit nemzetnek. S tartjuk meg okossággal, tanulsággal is a magyar nemzet védő bástyájának ezután is. ___________________*_______________A_ Do mahidy Viktor képviselő. A szat- már krassói kerületben Domahidy Viktor an- gyalosi földbirtokost egyhangú választással a kerület országgyűlési képviselőjévé kiáltották ki. Helmeczy örökét méltó utód fogja képviselni. Az uj képviselő már évekkel ezelőtt huzamosabb időn át a csengeri kerületet képviselte. tószettel, szép érzésekkel aranyozta meg. Most már egy idő óta az „<>»ius“-sok a veres zászlóval, felvonulásokkal, idegen indulókkal világünneppé akarták tenni. A háború legyőzte a piros zászlót; a nemzeti lobogó elfoglalta helyét. És megtanított minden magyart arra, hogy ez a föld, ez a szükebb világ, a nagy földnek ez a kis röge a mienk. Nincs a nagy világon e kívül a magyar számára hely. Itt élnie, halnia kell. * A kath. Egyház e hónapot a b. Szűz Máriának tiszteletére szenteli. Sok-sok templom tornyában naponkint megszólalnak a harangok. És száll az ének ajkról-ajkra . . . „Máriát dicsérni hívek, jöjjetek.“ És jőnek. És hozzák a május virágait. A templomok oltárai is virágdíszben pompáznak. A lelkek az imádság szárnyain emelkednek égbe. Akár hány családban kis oltárokat emelnek — leányok és a családtagok. A kertek legszebb virágaival diszitik. fel — a Szűz képét. Gyertyákat, mécseseket gyújtanak. Boldog az a család, mely munkái közt, napi gondjai körében ilyen tiszta örömet élvezhet. * A május főleg a gazdák hónapja is. Ők tudják legjobban, hogy a májusnak milyen döntő szerepe van — a termésre. A májusi eső Istennek látható áldása. Szinte szemük előtt fogamzik, terem — az élet. El-elbeszóljük e hóban azt a hagyományt, melyet gr. Károlyi György bóres-kis gazdájáról jegyzett fel a krónika :
