Szatmári Hírlap, 1915. január-június (24. évfolyam, 1-51. szám)

1915-03-21 / 22. szám

Szatmár-Németi 1915. márczius 21. Most derül ki, hogy igazi katbolikus nő vagy-e? Most tűnik ki majd, hogy derék magyar honleány vagy-e? az életre-halálra küzdő férfiak vitézségéhez csak úgy lesztek méltók ti magyar asszonyok, ha emelkedett lélekkel, nagy béketüréssel hozzátok a szent áldozatot a haza oltárára. A nyavajgó, pityergő fehérnépek lelő- hasztják a hadbavonulók harczikedvét. és ez által bizonytalanná teszik a hadjárat sikerét. Hamarabb elmúlik a háború semmint azt ti odahaza gondoljátok 1 Győzni fogunk biztosan és azután egy jobb és boldogabb világ lesz, jönni fog egykor, a mely után buzgó imád­ság epedezett százezrek ajkán! Kedves fele­ségem ! Légy boldog, hogy a te férjed is hősként küzd a hazáért. Mi lett volna ebből a szép országból, ha fiai nem ontották volna soha vérüket? Csak úgy tudtuk megtartani ezt a szép hazát, hogy a magyar férfiak min­den időben megtették kötelességüket! Bár­milyen fájó érzés tőled elszakadni, kis cse­metéinket elhagyni, még fájóbb érzés volna, ha azt kellene tudnotok, hogy a te férjed és a ti édes apátok félreállott, mikor a király, a haza oltalmára fegyverbe szólították. Addig is mig itt, vagy oda fönn viszontlátjuk egy­mást, imádkozzátok el minden este a követ­kező röpimát: Jóságos Üdvözítő, ki azt mond­tad, hogy „hagyjátok a kicsinyeket hozzám jönni, mert övék a mennyek országa“ kérlek oltalmazd a mi apánkat a háború veszélyei között és vezesd őt vissza hajlékunkba. Édes őrangyalom, kísérjed őt oltalmazva mindenütt. Boldogságos szűz Mária ne hagyd el őt halá­los tusájában 1 Isten velünk! és ha Isten velünk, ki ellenünk? Ezzel zárom soraim ős maradok hü férjed Venen. Hadifoglyokat bámuló, czigarettával traktáló, beczézgető kö­zönség ülj ide mellénk, s hallgasd szavainkat. Te a bibliai nyolc boldogság mellett akkor érzed a kilenczediket, hogy ha orosz fogoly szemébe nézhetsz, czigarettával, süteménnyel kínálhatod s esetlen munkája játókvaczakjait megvásárolhatod. Neked ez most szórakozás, hadidivat, mert hát neked mindig kell valami divat. Ruhadivat, zenedivat, szinházdivat, zsur- divat, korzódivat, flörtdivat, vöröskeresztesdi- vat, sebesültkatonadivat és most a hadifo­golydivat. Még pedig orosz hadifogolydivat. Az orosz katona a háborús jogok daczára feldúlja az otthonokat, felperzsel mindent, pusztít, rabol, kegyetlenkedik. Békés, védetlen pol­gárokat megkinoz, agyongyötör, keresztrefe- szit. Asszonyainkat, leányainkat meggyalázza, a világ összes háborúinak borzalmait felújítja, hatványozza, a vadállatnál vadállatabb. Zsi­dótestvéreit gyerekestül, asszonyostól a frontra hajszolja, hogy azok legyenek a védőpajzsok a magyar puska ellen. Nincs előtte semmi szent,, sértetlen, csizmával mindent agyonta­pos. És mikor ez a vadállat fogságba kerül, s elviszik az ország különböző megfigyelő fogolytáboraiba, akkor a közönségünk divatja lesz, akinek ámulás-bámulás, czigaretta jár s pénzbeli segítség játóktákolmányok ellenében. Hát csak Jegyen továbbra is divatezikk az oroszfogoly. A Kárpátok, Galicia és Bu­kovina lakói, különösen az asszonyok és leányok, majd megdicsérik ezt a szórakozást. A vármegyei elemi iskolában áp­rilisban lesz az évzárás. Gazdasági szem­pontból igazán nagyfontosságu a kultuszmi­niszter azon rendelete, amelyben az elemi iskolák évzárását április hóra tűzte ki. A nagy munkáshiány miatt minden kézre szük­ség van, még az iskolás gyermekeket is fel lehet használni. A könnyebb g°zdssági mun­kák elvégzésénél nekik is n így hasznukat „bZ ATM ARI HiRLAR' lehet venni. A másik az, amely a minisztert ezen rendelete kiadásában vezette, az volt, hogy az egész nap külső gazdasági munkák­kal elfoglalt szülőket a délelőtt és délután iskolába járó gyermekek munkájukban ne akadályozzák és a kisebb gyermekek felvi- gyázását rájuk lehessen bizni. A városi is­kolák évzárásáról még nem történt intézkedés. A vidéki pénzintézetek reformja. Említettük már, hogy Stoll Béla nagybá­nyai pénzintézeti igazgató ily czimen egy füzetet adott ki. Mi felkértünk szakembert arra, hogy részünkre mondjon ismertető kri­tikát, ítéletet. Örömmel kell közölnünk, hogy a dolgozat igen érdemes munka és teljesen méltó arra, hogy mindazok, a kik a pénzin­tézetek kérdésével foglalkoznak, megszerezzék és olvassák. A mii ára 56 fillér. Dr. Wekerle Sándor is, mint olvassuk elismeréssel nyilat­kozott a füzetről. Egy nagyváradi lap a menekül­tekről. A Tiszántúl így ir a menekültekről: — Galicziából 'összesen 114 család ér­kezett. Ezek közül 93 család már elutazott Nagyváradról, csupán még 21 család van itt és pedig mind rabbi család. A Felsőmagyar- országról jött menekültek szintén mind ha­zautaztak egy kivételével, aki megtelepedett s halkereskedésre ipart is váltott. Azelőtt otthon is halkereskedése volt. Bukovinából 66 család érkezett Nagyváradra, ezek között sok tisztviselő. Jelenleg még egy „család“ van itt közülünk: Hagel Izrael visnici rabbi és 52 tagból álló családja. Tulajdonképpen csak néhány tagból áll a család, a többi családtag mind bócher, akik a rabbival egész nap a Talmudott ol­vassák s a felett vitatkoznak. A nagy család két egymás mellett levő házban lakik s a rabbi gondoskodik élelmezésükről. Hazaeresztik a mezőgazdasági mun­kás katonákat. A katonai hatóság úgy intéz­kedett, hogy a nem tüzvonalban levő mezgaz­dasági munkás katonákat a lehetőség szerint 14 napra szabadságolják, hogy a tavaszi vetési munkálatoknál segédkezhessenek. Panamák. A háború alatt nemcsak a külső, bevallott ellenséggel kell küzdenünk hanem sajnos „honfitársaink“ között is akad­nak olyanok, akik akadályozzák, késleltetik a háború szerencsés kimenetelét. Napról-napra olvashatunk, láthatunk visszaéléseket a há­borúból kifolyólag és a haza rovására. Párját ritkítja azonban az a két banda, melyet ide­jében lefülelt kitünően berendezett rendőrsé­günk. Az egyik papirtalpu bakkancsokat akart szállítani a hareztéren küzdő hőseink szá­mára, a másik silány posztóval akarta Ibeta- karni hőseink didergő tagjait. Milliókat je­lent a csalás, ha sikerült volna. Finom, erős lakkezipőben és prémes, íjól bóléit bundában jártak ezek a lelketlen hiénák. Gyenge a toliunk, hogy kellőképen megbélyegezzük ezt a hazaárulást, mely jobban megérdemli a kötelet és golyót mint a galicziai árulások. Türelmetlenül várjuk a gyors és igazságos, példát statuáló Ítéletet, mely mindenkit arra buzdítson, hogy kérlelhetetlenül jelentse be a tapasztalt visszaéléseket. Hősi halál. Misky Béla a 11. honvéd gyalogezred zászlósa múlt hó 23-án az északi harezokban hősi halált halt. Az elhunyt, mint hős küzdött a toronyai—majdánkai üt­közetekben, ahonnan kevéssel ezelőtt meg­sebesülve hazatért. Rövid pihenő után visz- szament a hareztórre és a Kárpátokban ví­vott egyik ütközetben elesett. A reménytel­jes fiatalembert Fehérgyarmaton előkelő és kiterjedt rokonság gyászolja. Arad burgonyaföldje. Az arad-gáji rendőrkapitányság előterjesztést tett Arad város tanácsának, hogy Gájban a tizenhat- ezer négyszögnyi parlagon heverő területet, tekintettel a mai állapotokra, adják ki feles­ben a gazdáknak. A városi tanács az indít­ványt magáévá tette. Egy gazdálkodó ember küldte be ezt a hirt nekünk, kivágva vala­melyik gazdasági lapból. És arra kér, vessük fel itt Szatmáron is a burgonyaföld eszméjét 3 és segítsük sikerrel. Szívesen megtesszük. Kérdés: mit szól hozzá a gazdasági taná­csosunk ? Negyvennyolczban ős ma. Valaki kérdést intézett, hogy: 1. miért harczoltak 1848-ban és mit vívtak ki; 2. miért küzdünk most s mit akarunk kivívni ? Erre a két kérdésre sok komoly és sok helyes válasz érkezett be az ismert felfogá­sokból összeállítva. A leghelyesebb volt a következő válasz : 1. 1848 ban azért harczol- tunk, amink nem volt (a szabadságért) s s kivívtuk. 2. Most azért harczolunk, amink van (a szabadságért) és megtartjuk, amink van (a szabadságot). A szerzője egy okos kis leány. Hősök halála. Matusevic Toma, a 2. sz. cs. és kir. Bosznia és herczegovinai ezred 11. századának (Grácz) közlegénye, szül. Bu­kovina (Banjaluka, Bosznia) 1894., róm, kath. vall., f. hó 15-én este meghalt. — Raff Fe- rencz a cs. és kir. 7. gy. e. 11. századából (Klagenfurt) szül. St. Enten (gráczi járás, Steier orsz. 1874., róm. kath. vall., nős, f. hó 15-én meghalt vórmérgezésben. Az elhunyt hős két századot megmentett. — Bikfalvi Pál, a 10. munkásosztag 3 kőmivesszakaszá- ból, 1876. évbeli nagybányai születésű, ref. vall., nős, Toronyén szerzett betegségben a barakkórházban meghalt. — Majtényi Ferencz a 6. tréndivizió (Kassa) közlegénye szül. Mérk (nagykárolyi járás) Szatmár m. 1887. soro- zási éve 1908., ref. vall., — Biencsik Ludwig a 221. század sz. német tartalékezred 3. szá­zadának közvitóze, felszerel, áll. Türfer, szül. Spabl (Németország). 1898., róm. kath. vall., a Barakkórházban meghalt. — A Barakkór- házban e hó 17-én meghaltak: Major Kaje- tán cs. és kir. 8 tábori vadászzászlóalj (Kla­genfurt) 2. századának közvitéze, szül. 1888., Heinersdorf (Stájermark), r. kath. vallásu. Haláloka tífusz. — Kovács Bálint, cs. és kir. 65, gyalogezred, 12. századának közvitéze; született 1891., Párádon, r. kallásu. Halál oka tifusz. — Sommer Lajos, cs. és kir. 93. gyalogezredbeli szakaszvezető; született 1883., Marsch, neustadti járás (Sternberg), r. kath., nős. Halál oka szivhüdés. — A cs. és kir., tartalékkórházban meghalt Tormási Mihály m. kir. 29. honvéd gyalogezredbeli közvitéz, ref. vall., 32 íéves, kecskeméti születésű. A Barakkórházban e hó 18. és 19-őn meghal­tak : Lorsch József Vilhelm, a müncheni 2. számú szki-zászlóalj élelmezési főhadnagya, szül. 1865 évben Koncenheimban (Németor­szág), ev. vallásu, nős, konzervgyáros. Halál oka tifusz. — Resseb Mihály a cs. és kir. 17. sz. gyalogezred 17. századának közem­bere, szül. 1894., Torro községben (Stajer- mark), r. kath. vallásu. — Brodavics Ilia, a 27. sz. gyalogezred 3. zászlóaljának (Eszék) közembere, született Bodrovats (Horvátország) r. kath. vallásu, nős, munkás. Uj postahivatal. Szatmárnémeti sz. kir. város területén létesített megfigyelő ál­lomás telepen 1915. évi márczius hó 15-ére „Szatmárnémeti 5“ elnevezései m. kir. posta és távirda hivatal lép életbe. Ezen hivatal kincstári kezelésben teljes fel és leadó szol­gálattal és a postatakarékpénztár közvetítő hivatala gyanánt fog működni s postai ösz- szeköttetését a szatmár erdődi h. é. vasút „Szatmárnémeti gőzfürész“ megállóhelyén át a 6066 és 6012/6013 számú vonatok utján a „Szatmárnémeti 2“ sz. posta és távirdahi- vatallal fogja nyerni. A postahivatal forgalmi körébe a megfigyelő állomás telepe osztatott be. A bevonulók katonaládát ne vi­gyenek magukkal. Régi idők október ele­jén, a háború alatt pedig sürü időközökben látjuk a bevonuló hadköteleseket utczákon vé­gig vonulni a laktanyák felé. A czivil gúnya a legváltozatosabb a bevonuló hadfiakon; egymás mellett jól megfér a magyar paraszt posztó zekéje, az oláh ifjú báránybőr beke­csével, vagy szürdaróczával, a Kossuth-kalap a báránybőrsapkával, a csizma a bocskorral.

Next

/
Thumbnails
Contents