Szatmári Hírlap, 1904. január (3. évfolyam, 1-19. szám)

1904-01-22 / 17. szám

Szatmár, 1904. január 22 Péntek. Harmadik évfolyam Í7. szám. jss—aasi— i mi r - —tíí . t .í ■ ■ Wi Wfa­A SZATMÁRI és SZATMÁRMEGYE! FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyben házhoz hordva: Vidékre postán küldve: Egész évre 12 K. I Negyedévre 3 K. Fél évre . 6 K. | Egy hóra I K. Egész évre IG K. I Negyedévre 4 K. Fél évre . 8 K. | Egy hóra . 2 K. Egyes szám ára 2 kr. (4 fill.Y Felelős szerkesztő: BALASSA 5ÁTO0SS. Megjelenik mindennap, hétfő és ünnep után való napok kivételével SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kazinczv-utcza 6. sz., a hova úgy az előfizetési pénzek, hirde­tések, valamint a lap szellemi részét illető levelek lldendók A nagy liarcz. Szatmár, január 21. Néhány nap óla sűrűn fordulnak elő, hogy képviselők lépnek ki a pártokból. Van ezeknek az évek óla folyó be- és ki­lépések játékának* elvi oldala is, t. i. az, hogy Magyarországon a politikai nagy ráz- kódtatásoknak nem az a következménye, mint más alkotmányos országokban. Itt nem váltják egymást fel a hazafiságban vetekedő pártok, hogy külömböző eszkö­zökkel ugyanazt a őzéit elérhessék: a ha­za boldogulását. Itt mindig csak egy párt jlehet ural­mon; az a párt, mely igaz érzelmeinek megtagadásával egy másik ország boldo- gulásá mozdítja elő a haza rovására. Pár­tok, melyek Magyarország érdekeit Ausz­triára való tekintet nélkül akarnák meg­óvni, egyszerűen kormányképtelenek. Nincs meg a parlamentáris és alkotmányos vál- lógazdaság ; a magyar parlamentáris ter­mőföldbe egyre csak osztrák búzát vetnek és legfeljebb bécsi fenyegetésekkel és szi­tokkal trágyázzák az agyoncsigázott talajt. Ha egy-egy kérdésben valamelyik hon­atya lelkiismerete megmozdul, kilép a párt­ból és ha a kérdés felett napirendre tér­tek, visszalép a pártba; de a pártok ma­guk nem cserélnek helyet, vagy ha cse­rélnek, akkor jog- és elvfeladás alapján tehetnék és az ország érdeke ezzel nem nyerne semmit; csak a parlamentárizmus története gyarapodnék egy szégyenteljes lappal. Úgy, ahogy vagyunk, nemcsak függet­lenségünk, de alkotmányosságunk sincs. Alkotmányunk csak addig működik, mig alkotmányos formák között az abszolút akaratot teljesitjük. Mai állapotunk csak annyiban különbözik az abszolutisztikus korszaktól, hogy most magyar emberek szolgálnak az abszolutisztikus rendelkezé­sek takarójául. Az a nagy harcz, mely népképvisele­tünkben oly régóta folyik, végelemzésében ezt a képtelenséget akarja megszüntetni. Ha egyetlen egyszer sikerül a magyar or­szággyűlésnek alkotmányos eszközökkel Becs akaratját megtörni, akkor az alkot­mánynak nemcsak formája, hanem lénye­ge is fog érvényesülni», és többé az alkot­mány nem lesz az abszolulizmus egyszerű \ takarója. Ha ennek a népnek elég szolgaként csak a gyomrát megtölteni és az idegen robotban ellöltött nap után mélán kese­regni : megteheti alkotmány nélkül is, de ha ur akar lenni a saját portáján, ha nem csak a bendö'nek él, hanem önérzetes em­ber akar lenni, akkor haladjon rendilhet­lenül a megkezdett utón és ideáljaiért, áll­jon vagy bukjék, de ne tespedjen el fele­más viszonyok közölt. TÁVIRATOK. TARCZA. Katonák a faluban. I. A községbe két század katonát helyeztek el. A nyári hadgyakorlatok folytak s az egész vidék el volt árasztva katonasággal. Füzespatakon nagy izgalmat okozott ez a katona elszállásolás. Huszárokat helyeztek oda s ahány istálló — szin és úri szoba, mind meg­telt a huszárlovakkal és gazdáikkal A családos házaknál volt csak a nagy föl­fordulás az elszállásolás miatt. Minden úri por­tára jutott egy-egy daliás, napsütött képű hu­szártiszt. Persze a tiszturak elkovártélyozásában is volt bizonyos osztályozás A Sávosdy kúriára, melynek gazdája megyei virilista volt, az őrna­gyot szállásolták be. Ä doktorékra és patikáriu- sékra kapitány jutott, a jegyzőék egyszerre két kapitányt is kaptak. A postamesterék kapták másokkal együtt a kisebb sarzsit, a hadnagyot. Mikor a postamesterék udvarának kapujá- i ban beugratoít fényes délben a rájuk kiosztott ! hídnagy, a postamester kurtaszoknyás kisasz- szony lánya, Ilona izgatottan szaladt a nappali I ablakhoz és eleven bogárszemeivel a bazsaliko­mok és fuksziák közt kíváncsian kukucskált ki az udvarra. Azt hitte hogy a virágok közt nem látja meg őt a vendég és majd holtra ijedt a meglepetéstől, mikor a huszárló, mint a ezövek úgy állott meg az ablak előtt s a gazdája mo­solyogva hajlott ki a nyeregből, kezét csákójá­hoz emelve, hangosan bemutatkozott : — Györgyi hadnagy / Olyan váratlanul jött a dolog, hogy Ilonka az első ijedtség percében mintegy védelmül hir­telen maga elé tartotta a két kezet, aminek az a szomorú következése lett, hogy a lilaszin fuk- sziás virágcserép — zsupsz! — kifordult az udvarra. A hadnagy abban a pillanatban már lent is termett a nyeregből és mosolyogva nyújtotta fel a virágcserepet, amelynek különösképen semmi baja sem történt. Ilonka észrevette, hogy a hadnagy közben megcsókolta a virágo­kat s ez a körülmény már annyira felbillentette lelkében a már amúgy is megingott egyensúlyt, hogy majd elsirta magát. Szerencsére, — oh, mit is csinálna a meg­szorult ember néha a szerencsés véletlenek nélkül? nyíltakért felőli veranda ajtó s a had­nagy gyorsan arra fordult. Az Ilonka papája uía. Isépv-isslőliáz ■ü.lésa. Budapest, január 21. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülésén Perczel Dezső elnö­költ. Az ülésen ma ismét olyan vihar vonult vé­gig, a melynek már hetek óta nem volt párja. A zajos jelenetekre Lengyel Zoltán és Szeder­kényi Nándor házszabály vitája adott okot, a melyben Lengyel Zoltán erősebb kifejezést hasz­nált, úgy hogy elnök több ízben volt kénytelen rendreutasitani. Szóló védelmére az ellenzék több szónoka kelt, a mire olyan lárma keletke­zett, hogy az ülést fel kellett függeszteni. A napi­rendhez elsőnek Uray Imre szólt, a ki beszédé­ben erősen bírálta Tisza István személyét. Tisza Rakovszky István tegnapi beszédére refl ektált. a mire Rakovszky kijelentette, hogy a nemzet az ellenzéki képviselőket azért küldi a Házba, hogy a törvényben gyökerező jogokat megvéd­jék. Ezután Szederkényi Nándor, Lengyel Zoltán Ugrón Gábor beszéltek. Végül Zichy Aladár gróf pártja nevében tett több rendbeli kijelentést és Sághy Gyula bejelentette a Háznak, hogy a nem­zeti diszidensek csakis akkor támogatják a kor­mányt, ha a katonai reformokra nézve biz tositást nyernek. A Ház ülése délután fél 4 órakor ért végett. jött, Bardócz Ádám postamester ur s a hadnagy újra szalutált. . . . II. Györgyi hadnagy és Ilonka három nap alatt a legkitűnőbb pajtások lettek. A hadnagy bohókás, jó liu volt, a ki estenként, amikor Bardócz Ádám postamester ur a vacsoránál vendégül látta a hadnagyot, bolondos ötleteivel az egész úri társaságot megkacagtatta. Györgyi hadnagyot egyébként egész nap nem látták a postamesterék. Ott attakirozott századával reggeltől estig a környéken s csak késő este tért vissza nyakig porosán a szál­lására. Az első napon e kéréssel fordult a had­nagy Ilonkához : — Az édesanyám minden nap levelet ir uekem. Ha napközben megérkezik a levél, kerem őrizze meg Minék vigyék el előbb a század­irodába. Ez a bizalom Ilonkát rendkívül boldoggá tette. Egész nap türelmetlenül várta a postát ott lebzselt az öreg postáskisasszony nyakán és lázasan turkált a levelek között. Csakugyan jött is levél. Estére pedig ott feküdt a levél, az édes Urak!!! I a legújabb báli mellén jak is báli idényre sza,„„ «a»'’«** posztó és g^apj-u-szö^T-st -ü-zlstélos, Szatmár. Deáktér, Freund-ház.

Next

/
Thumbnails
Contents