Szatmári Hírlap, 1904. január (3. évfolyam, 1-19. szám)

1904-01-09 / 6. szám

1904. január 9. S ZA T M Á Bl HÍRLAP A magunk részéről örömmel üdvözöljük a kolozsvári kir. főügyészség rendeletét. Helyesel­jük azt, sőt elismerésünket nyilvánítjuk azért, mert csak is igy lehet végre csökkenteni a pár­baj mindjobban terjedő őrültségét. Amikor tud­niillik úri emberek néha gyilkolnak, legtöbbször nyomorékká tesznek valakit. S megvagyunk ar­ról győződve, hogy ez az üdvös és helyes ren­delet megszünteti a párbaj-hiénákat. Azokat a segédeket értjük ez alatt, akik komoly nagyké­pűséggel akarnak vért látni — másnak a vérét — egy görbenézésért, vagy egy lábtaposásért. A gyakorlatból tudhatja mindenki, hogy mennyire igazunk van. Hogy majdnem mindig a segédeken múlik a békés elintézés. Ezután ez megszűnik, Ha majd a segédek szabadsága is koczkán forog, ha a segédeknek is kijár, haesak néhány napi államfogház is, vagy nem vállalkoz­nak a közreműködésre, vagy pedig meg fogják gondolni mielőtt megbízójukat pisztoly, vagy kard elé állítanák. Csak óhajtandó lenne, ha követnék ezt a rendeletet a többi főügyészségek is és mi nem kételkedünk abban, hogy a törvényszékek be­látva e kérdés valóban nagy horderejét • segít­ségére lesznek áz ügyészségeknek avval, hogy helyet adnak vádinditványaiknak és büntetéssel fogják sújtani a segédeket minden olyan eset­ben, a midőn a párbajra nem volt meg a kellő komoly ok. S ekkor ne vizsgálják csupán a jegyzőkönyv formaságát, hanem azt: mi volt a sértés és valóban törlént-e komoly es határozott kezdeményezés az ügy békés elintézésére. Ha nem: bűnösök a segédek és sújtsa őket a törvény teljes szigora. Ez a rendelet és annak céltudatos keresz­tülvitele oly eredméuyeket szülhet, melynek uyomán egy egészségesebb társadalmi kiforrás és alakulás támadhat. sokszor az a kedves, félelemtől reszkető dalia pi05 Rglhang­Megismerkedett a leánynyal és megszerette. Karácsonykor megtartották az eljegyzést1, farsang után pedig a volt telefonos kisasszony a vár­megye egyik népes városának legirigy|ltebb asszonya lesz. Vannak az élet regényeinek ilyen kedves fejezetei is a sok, sötét és megrázó jelenetek mellett. SZÍNHÁZ. A HÉT MŰSORA: Szombat: Aranyvirág (újdonság.) Vasárnap délután: Hüvelyk Matyi, tündér- rege. Este : Aranyvirág, másodszor. — (Aranyvirág,) Szombaton kerül színre először Huszka Jenő 3 felvonásos operettje az »Aranyvirág*, melynek szövegét Martos Ferencz irta. A darab meséje Nápolyban játszik, az I-ső és Il-ik felvonás a tengerparton, a Ill-ik felvo­nás egy nemzetközi Aiagy fogadó csarnokában. Az operett czimszerepét Kornay Margit játsza, a fő férfi szerepet pedig Papír Sándor. — (Gésák.) Tegnap este zsúfolt ház gyö­nyörködött ismét Sidney édesen kedves melódiái­ban, a melyek szivet-lelket melegítenek föl. Az előadás pompásan gördült. Márkus Aranka Mi­mózájáról a legjobbat mondhatjuk. Előadott ének­számai igaz gyönyörrel töltöttek el mindenkit. Kornál Margit aranyos és ennivaló franczia le­ány volt, aki a tarkáló szinekbe sok zamatot, elevenséget hozott. Énekszámai zajos tetszésre találtak. A többi szereplők Reviczky, Szentes, Papír, Toronyi stb. pompásan illeszkedtek bele az ensembléba. TJ1JRKJ1ROJ3J1T­A pestis kisasszony szerencséje. Házasság közvetítő telefon. Szatmár, jan. 8. (Saját tudósítónktól.) Az élet csinálja a legszebb regényeket. Nincs az a költői szárnya­lás, a mely utólérje a regényírás ezen igazi nagymesterét. Az élet gyönyörű regényeinek egyik feje­zete az a bájos szerelmi történet, amelynek vége : boldog házasság, a közvetítője pedig nem szenzal, sem apróhirdetés, hanem a — telefon. Szatmármegye egyik népes mezővárosá­ban történt, hogy G. Imre földbirtokosért évek hosszú során át reménytelenül epedezett T. Ilonka telefonos kisasszony, árvaleány. A gaz­dag földbirtokos mit sem tudott a sápadt or- czáju leány szerelméről, de külömben nős em­ber volt. Pár hónap előtt örvendetes családi ese­ményt várta a földbirtokost, de az gyászra vál­tozott. Az asszonyka, mikor életjelt adott gyer­mekének, meghalt. A kétségbeesett férj telefo­non tudatta a szerencsétlenséget Budapesten lakó szüleivel és többek között azt mondta a beszélgetés után: — Kettős temetés lesz, mire megérkeztek. Ezt meghallotta a telefonos kisasszony is, aki titkon szerette és kétségbeesett remegő hangon mondta: — Ha Istent ösmer ne legyen öngyilkos. Az izgatottságtól remegő női hang egészen megrendítette a férfit. — Kicsoda ön ? — kérdezte. — Nem mondhatom meg. Szerencsében nő vagyok, talán még önnél is boldogtalanabb. Nyugtasson meg engem, hogy nem emel fegy­vert önmaga ellen. — Különös kérés. Miért érdekli önt, isme­retlent az én sorsom ? — Megmondom, — mert szeretem — hangzott halkan a telefonból és a központban a sápadt árvaleány arcza kipirult. Ezzel megszakadt a beszélgetés. T. Imre nem lett öngyilkos és mikor lassan enyhülni kezdett a nagy fájdalma, a fülébe visszacsengett politika. — Válasz egy levélre. — Érdekes levelet hozott ma a posta szer­kesztőségünkbe. Egyik előfizetőnk, a ki eddig lapunknak hűséges olvasója volt, lemondott a lapról azon okból, mert lapunk a Kossuth Ferencz vezérlete alatt álló függetlenségi és 48-as párt eszméit szolgálja, holott pedig a levélíró szerint csakis az Ugron-párt az, mely nemzeti önállóságunkat kivívhatja. Hát mi respektáljuk mindenkinek a poli­tikai meggyőződését, a mint megköveteljük, hogy a mi naponkint hirdetett politikai el­veinket mások is respektálják. Tudni kell azonban, hogy a politika nem abstrakt tu­domány, melynek sheoretikus alapján nyugvó axismái megdönthetetlenek, hanem a gya­korlati életnek olyan megnyilatkozása, mely mindig a közszükségletet tar'ja szem előtt és azt igyekszik megvalósítani, a mi a leg- czélszerübb. Ebből a szempontból mindig mérlegelni kell a kitűzött czélra közreható mellékkörül­ményeket és ha a higgadtan taglaló elme arra a konklúzióra jut, hogy a mai viszo­nyok között a végczélt elérni lehetetlen, úgy semmi kedve sincs ahhoz, hogy fejjel menjen a falnak és aztán vértől csepegő, bekötözött fejét tartsa oda a nemzetnek, bizonyitván, hogy ime a fejét is beverte a nemzetért, hanem megelégszik azzal, hogy sikerült az idő óramutatóját rövid egy év alatt annyira előbbre vinni, mely felér egy évszázados küzdelem eredményével. A függetlenségi és 48-as pártnak van annyi sütni valója, hogy tudja azt, hogy senki sem ugorhat fel a negyedik emeletre, hanem lépcsőről-lépcsőre lépve juthat csak fel a tetőzetig. A független és önálló Ma­gyarország díszes épületének betetőzéséhez, is csak fokról-fokra haladva érhetünk el s ha csak egy fokkal is előre törhettünk, ez oly eredmény, a mit magunktól eldobni bűn volna. Azt pedig senki sem tagadhatja, hogy a Kossuth Eerencz vezetése alatt har- czoló országos függetlenségi és 48-as párt küzdelme értékes vívmányokkal gyarapí­totta az országot s ha ma nem is folytatja a küzdelmet, ez csak fegyverszünetet jelent* de nem a harcz teljes elejtését. A fegyver- szünetet pedig országos érdekek teszik szük­ségessé. A politikai czélszerüség, de nem elv vagy jogfeladás volt a leszerelésnek igazi oka. Az a kisded tábor, mely a harczot foly­tatja, meg fog győződni róla, hogy más ered­ményt elérni nem fog, hacsak a kormányt meg nem buktatja. A kormánybuktatás azon­ban nem lehet czél, csak eszköz a czél ér­dekében. Kérdés azonban, hogy a megakasz­tott államgépezet kibirja-e ezt az újabb te­herpróbál ? Mi tehát — már engedjen meg a t. visz- szalépő előfizető — már csak megmaradunk a mi kipróbált vezérünk mellett s annak a politikának leszünk továbbra is lelkes zász­lóvivői, melyet az ország általánosságban helyesnek fogadott el. Hiszen ha minden egyes előfizetőnk szájaize szerint akarnánk írni, akkor egy és ugyanazon lapszámunk­ban kormánypárti, ellenzéki, Ugron-párti, nemzeti-párti, néppárti és Bánffy-párti czik- keket kellene közölnünk. Mert hát a hány fej, annyiféle a gondolkozás. Mi pedig a magunk fejével gondolkozunk! Juvenal. ÚJDONSÁGOK. 6 szára. Szatmár, szombat Felhívás előfizetésre. Az újév beköszöntésével harmadik évfolya­mába lépett a »Szatmári Hírlap«. Az elmúlt időre bátran mondhatjuk, — büszkén tekinthe­tünk vissza, mert a »Szatmári Hírlap« minden­kor lankadhatatlan erővel, az igazságba vetett hit elszántságával állott abba a sorba, a mely kitartással küzd mindenki jólétéért. A »Szatmári Hírlap« az országos politikai elvek hirdetése mellett sohasem feledkezett meg arról, a mi bennünket közelről érdekel. Szatmár város és Szatmárvármegye törekvései, mozgalma, ha a köz javát czélozták, mindig bátor volt, szó­kimondó harczosra találtak a »Szatmári Hír­lapban. így leszünk ezután is. Ez az újság mindig a közönségé volt és az is marad a jö­vőben is. A >Szatmári Hírlap« távirati és telefon ro­vata a legkorábban számol be olvasóinknak az ország és a világ eseményeiről. Hírrovatunk friss, változatos és eleven. Tárczarovatunkban a főváros és helyi irók adnak találkozót egymásnak. Ez volna talán rövid vázlata munkássá­gunknak és ha hozzá tesszük még azt is, hogy olvasóközönségünknek olyan ajándékokkal ked­veskedünk, a melylyel egyetlen vidéki újság sem, nincs okunk kételkedni abban, hogy olva­sóink ezután is méltányolni fogják törekvéseinket. A közel jövőben ismét valami szenzácziós reformmal fogjuk meghálálni előfizetőink bizal­mát. Egyelőre csak annyit jelzünk, hogy újítá­sunk még nagyobb feltűnést fog kelteni, mint újévi almanachunk. Újonnan belépő előfizetőinknek szintén megküldjük a Szatmári Hírlap albumát. Mutatványszámot úgy helyben, mint vidékre 8 napig ingyen küldünk, ha ez irányban értesí­tik kiadóhivatalunkat. A Szatmári Hírlap előfizetési ára : Helyben: Vidéken: Fél évre 6 kor. Fél évre 8 kor, Negyed évre 3 kor. Negyed évre 4 kor. A > Szatmári Hírlap« ■ szerkesztősége és kiadóhivatala.

Next

/
Thumbnails
Contents