Szatmári Hírlap, 1904. január (3. évfolyam, 1-19. szám)
1904-01-06 / 4. szám
2 1904 január 6. 4 szám. Szatmár, szerda Az amerikai párbaj áldozata. Budapest, január 5. (Saját tudósítónktól.) Bakos Dezső, Bakos miniszteri osztálytanácsos joghallgató fia ma szüleinek lakásán agyonlőtte magát. Tettének oka állítólag amerikai párbaj. Gazdasági függetlenség. Szatmár, jan. 5. (Saját tudósítónktól.) Harmincz esztendő óta a kiegyezési műnek még talán sohasem volt kritikusabb fordulója, mint jelenleg. Kezdetben a kiegyezési mű megalkotói maguk is beismerték, hogy a »nagv mü«-nek vannak valami hibái, hiányai, gyarlóságai. És akkor Deák Ferancz nagy népszerűségével el- hittegették, hogy a bajokon, hiányokon idők folyamán javítani fognak s kiépítik a kiegyezés nagy müvét hazánk javára. A lefolyt harminchat esztendő beigazolta, hogy a kiegyezés alapján helyzetünkön javítani nem lehet. Nem ! Mert az úgy van megalkotva, hogy jogokat sem nem tart fenn, sem nem biztosit, nem hogy annak alapján valamelyik régebben elharácsolt jogunkat visszaszerezni lehetne. És a lefolyt három és fél évtized tényleg nem egyéb, mint a nemzeti jogfeladások hosszú kálváriája. Mert feladtunk mindent! Fel, any- nyira- hogy már-már oda jutottak, mint mikor Alosich Rómát feldúlta s elszedett minden mozdithatót, mire egy római ezt kérdezte tőle • De hát nekünk mi marad, ha mindenüaket elviszed ? Alosich gőgösen azt felelte a rómainak: »Megmarad a szemetek, hogy legyen mivel sírnotok!« No hát, ha szerte nézünk a hazában, igazán azt látjuk, hogy a népmillióknak nincs már egyebük, mint a szemeik, hogy legyenek mivel sirniok. És ennek dacára az a kullancs, az a reánk tapadó nadály, melylyel kelletlen-kénytelen szövetségben vagyunk, mégis azzal lármázza tele a világot, hogy mi élősküdünk rajta, s mi magyarok vele szemben tulkövetelők vagyunk. Én Uraim ! Mi is tulkövetelők Ausztriával szemben! Hiszen ha ez igy volna, ha nem mi tömnénk őket pénzzel, ha nem mi élelmeznénk olcsón Ausztriát, nem mi lennénk kénytelenek az osztrákok nyomorúságos 27 krajczáros iparrongyait drága pénzen megvásárolni, ha nem mi adnánk meg Ausztriának a nagyhatalmi állás tekintélyét, hát ragaszkodnék-e tovább is hozzánk ily szívesen az osztrák ? Nem, bizony nem! Ha pedig csakugyan volna ebben az országban közszellem, ha igazán alkotmányos életünk lenne, akkor nagyon, de nagyon hamarosan felvirradna gazdasági önállóságunk hajnala. Mert tudja mindenki, hogy a 36 év előtt kötött kiegyezés teremtette meg az általános elszegényedést; az hozta nyakunkra a köznyomort. Hazánk egész vidékei jutottak a miatt idegen kézre; iparágak mentek tönkre ; kereskedelmünk évek és évek óta pang a közös vámterület miatt; honfitársaink száz és százezer számra vándorolnak ki a nagy világba. És mind e bajnak az oka a közös kiegyezés. Gazdasági önállóság, az önálló vámterületért fel tehát a küzdelemre. Intimitások a királyról. Egy angol könyv nyomán. (Saját tudósítónktól) Az angol és franczia sajtó évek óta foglalkozik Ferencz József személyével s egész könyvtárra megy azoknak a dolgozatoknak a száma, a mik a magyar s az osztrák császár életét írják le. Ez az irodalom persze gazdag a kalandos és kötött részletekben, de van közte sok olyan könyv is, a mely a király viszonyai teljes ismeretére vall. A legujabbat egy asszony irta, állítólag az az ismeretlen hölgy, a kitől 1889-ben akkor feltűnést keltő könyv jelent meg Erzsébet királynéról. A munka cime: »A Keystone of Empire Franzis József of Ausztria« és Londonban, Harper és Brothers kiadásában jelent meg. Ferencz Józsefről legújabban jellemrajz- irója nagy szeretettel ir. Elmondja, mennyire magányoson tölti az életét, Egyetlen bizalmas barátja egész életében csak a most elhunyt szász király volt. Visszavonult természetét még zárkózottabbá tette, hogy túlélte legtöbb kortársát. Majdnem valamennyi tábornok és állam- férfiú, aki uralkodása első évtizedeiben a tanácskozó teremben, vagy a harctéren szolgálatára állott, elhalt az oldala mellől; a legnagyobb állami méltóságokat most olyan férfiak töltik be, a kik gyermekek voltak, a mikor a király már hosszú ideje uralkodott. Az élet örömeiből kevés rész jutott neki. Fájdalmában a munkában keresett vigasztalást. Elképzelhetlenül sokat dolgozik az uralkodó. Két parlamenttel, a magyar és az osztrák képviselőházzal van érintkezésben, három kormány terjeszt fel hozzá szentesítés végett okmányokat. Figyelemmel kiséri az összes szakminiszterek munkáját. Emellett ott van a hadsereg, a melynek sokszor mellék kérdéseivel is behr- tóan foglalkozik s nem történik intézkedés az ő tudta nélkül. Az udvartartás dolgában ellenőrzi, figyelemmel kiséri a Habsburg-ház tagjainak a sorsát, sőt a magánvagyonok igazgatása is az ő utasításai szerint történik. Végül részt vesz mind a két udvar állami funkcióiban s minden szertartásában. Ferencz József kora hajnalban felkél a kis tábori vaságyáról, borotválkozik s a komor nyikja segítségével felöltözködik. A hálószobájából egyenesen a dolgozószobájába megy, a hol a kávéból s a kifliből álló reggelijét elfogyasztja. Ezután rögtön dolgozni kezd két szárnysegéde segítségével. Az utolsó időben megtörtént, hogy magasállásu hivatalnokokat reggel liét órára rendelt magához audenciára. Rendesen azonban a kora reggeli órákban a sürgönyöket olvassa el s a minisztériumoktól érkezett jelentésekkel foglalkozik, amelyen sűrűk széljegyzetei. Sokszor a megjegyzéseiből a drasztikus kritika sem hiányzik, igy egyik osztrák nagykövet sürgönyének a szélére ezt jegyezte oda : »igen czifra és triviális«. Egy másik táviraton ez a megjegyzés áll : «X. gróf aláírta a jelentését, azonban aligha volt jelen, amikor megiródott.« A könyv azután Ferencz Józseffel, mint vadászszal és lovassal foglalkozik, majd behatóan leírja a mürzstegi vadászatokat. Sok intim apróságokat találtunk a muukának idevo- vatkozó részében, a melyek mély bepillantást engednek abba a miliőbe, a hol a király legjobban érzi magát. A ház belseje nagyon csinos. A falak s a menyezet fából valók, a déli fekvésű előcsarnok a padlózattól a tetőig vadászjelvényekkel van ékesítve. A menyezet közepétől hatalmas keselyű csüng alá, a melyet a király néhány év előtt lőtt; egyik ablak előtt egy vadmacska áll, a mit Rudolf trónörökös lőtt kevéssel a halála előtt. Földszinten van az étterem, a dohányzó- és billiárd szobák s n^olcz hálószoba a kiséret számára E fölött van az uralkodó lakosztálya s a vendégszobák. A királynénak s >Rudi«-nak egykori szobái érintetlenek maradtak, a mióta utoljára használatban voltak. A király szobái itt is a legegyszerűbbek, úgy, hogy a király, a mikor a német császárt fogadta Mürzsteggben, mosolyogva mondta bizalmas komornyikjának : — Jó volna mégis, ha alulról felhoznánk néhány tárgyat, hogy díszesebbek legyenek a szobák. így éppen nem vallanak arra, hogy a király lakik bennük. A király ágya felett két kis faragott keretben ott van a tizennégy éves Mária Valéria főhercegnő egy bájos kis verse és Erzsébet királyné elragadó akvarell vázlata. SZÍNHÁZ. Készséggel konstatáljuk, hogy tegnap, esti alakítása minden tekintetben értékes és élvezetes volt. Széli Gizella gyönyörű szerepe színtelenné vált kezeiben. Szerepének kincsekkel gazdag részleteit teljesen kiaknázatlanul hagyta és a leghatáso- sabbnak ígérkező jelenetek teljesen elvesztek. A kisasszonytól, ha már ilyen tehetségét felülmúló szerepre vállalkozik, mindenesetre több igyekezetét várunk. A férfiak közül Nagy Sándor, Toronyi Gyula és Szentes János elfogadhatók vol- fak. Pápai Antal most sem tudott lelket önteni szerepébe. $. k. ÚJDONSÁGOKÉ — (Lady Windermere.) Wilde Oszkár szellemtől sziporkázó 4 felvonásos színmüvének tegnapi bemutatója a közép számban megjelent közönséget csak részben elégítette ki, ami semmiesetre sem a kitünően megkonstruált színműnek, hanem egyes szereplők ugyancsak fogyatékos játékának tudandó be. A szereplők közül Lányi Irma magasan kiemelkedett társai felett gondos tanulmányra valló alakításával, helyes hangszi- nezésével, értelmes, kifejező játékmüvészetével. Felhívás előfizetésre. Az újév beköszöntésével harmadik évfolyamába lépett a »Szatmári Hírlap«. Az elmúlt időre bátran mondhatjuk, — büszkén tekinthetünk vissza, mert a »Szatmári Hírlap« mindenkor lankadhatatlan erővel, az igazságba vetett hit elszántságával állott abba a sorba, a mely kitartással küzd mindenki jólétéért. A »Szatmári Hírlap« az országos politikai elvek hirdetése mellett sohasem feledkezett meg arról, a mi bennünket közelről érdekel. Szatmár város és Szatmárvármegye törekvései, mozgalmai' ha a köz javát czélozták, mindig bátor volt, szókimondó harczosra találtak a »Szatmári Hírlapiban. így leszünk ezután is. Ez az újság mindig a közönségé volt és az is marad a jövőben is. A »Szatmári Hírlap« távirati és telefon rovata a legkorábban számol be olvasóinknak az ország és a világ eseményeiről. Hírrovatunk friss, változatos és eleven. Tárczarovatunkban a főváros és helyi irók adnak találkozót egymásnak. Ez volna talán rövid vázlata munkásságunknak és ha hozzá tésszük még azt is, hogy olvasóközönségünknek olyan ajándékokkal kedveskedünk, a melylyel egyetlen vidéki újság sem, nincs okunk kételkedni abban, hogy olvasóink ezután is méltányolni fogják törekvéseinket. A közel jövőben ismét valami szenzácziós reformmal fogjuk meghálálni előfizetőink bizalmát. Egyelőre csak annyit jelzünk, hogy újításunk még nagyobb feltűnést fog kelteni, mint újévi almanachunk. Újonnan belépő előfizetőinknek szintén megküldjük a Szatmári Hírlap albumát. Mutatványszámot úgy helyben, mint vidékre 8 napig ingyen küldünk, ha ez irányban értesítik kiadóhivatalunkat. A Szatmári Hírlap előfizetési ára : Helyben: Vidéken: Fél évre 6 kor. I Fél évre 8 kor. Negyedévre 3 kor. Negyed évre 4 kor. A »Szatmári Hírlap« szerkesztősége és kiadóhivatala. Lapunk legközelebbi száma a mai ünnep miatt pénteken reggel a szokott időben fog meg elenni. * Személyi hir. Pap Géza polgármester, tegnap délután a gyorsvonattal Budapestre utazott, hogy a kormánynál az építendő lovassági laktanyák, nem különben a mátészalkai és bikszádi vasút ügyében több fontos kérdést személyesen intézzen el. * Vizkereszt ünnepe. A római katholikus világnak mai napon jelentőségteljes ünnepe van. Vizkereszt, azaz a Három királyok napja, emlékéül annak, hogy Menyhért, Gáspár és Boldizsár a hajdani napkeleti bölcsek egy csillag fényétől vezetve elmentek Betlehembe, a kisded Jézust, mint a megszületett és rég várt Messiást imádni. Egyes keresztény házaknál még most is szokásban van, hogy az épületet a pap megszenteli e napon s az ajtó felső fáján krétával a három királyok kezdő betűit jelöli meg. Még azért is jelentőséges a mai ünnep, mivel a keresztény katholikus világban a farsang ma veszi kezdetét, mely az idén aránylag elég rövid ideig, — öt hétig tart. — A mai ünnep alkalmából a zárda templomban a plébániai mise reggel fél 8 órakor, mig az ünnepélyes káptalani mise délelőtt 9 órakor veszi kezdetét.
