Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-10-29 / 247. szám
Előfizetési árak: * Szatmár, 1903. október 29._____________________________Csütörtök. Második évfolyam 247. szám- Megjelenik naponta Helyben házhoz hordva: Egész érre . . 12 kor. Fél érre ... 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . . 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre ... 8 kor. negyedévre . . 4 kor. Egy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) POLITIKAI NAPILAP A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. wwHiBgMBgv.yMiMiM»yyTy»i3iwiBWiio » iao.txxgrs ' ■■■»■WWansgaaTOBani^gawn^^ (hétfő kivételével^ Hirdetéseket méltányos, szabott árban egyezség szerint felvesz kiadóhivatal, Kazinczy-u6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Telefon 106. Szerkesztőség : Kazinczy-uteza 6 szám. Bécs bizalma. Szatmár, okt. 28. A hajdan népszerű ellenzéki vezér fiát Bécs miniszterelnökké nevezte ki, hogy mindenáron ha keli, „erős kézzelu csináljon rendet ebben a napiparancs által néptörzszsé degredált országban. Tisza István erős keze ma a mumus. Ezen az erős kézen senki eem csodálkozik. Nem! Mert atyja Bevét hajdan ; politikai pályája kezdetén a nép szeretetónek szele kapta szárnyra és ennek daczára Tisza Kálmán mint bécsi kiszolgált ma- meluk-obsitos végezte be a közpályát. Nagyatyja szintén nem Beöthy Ödön oldala mellett küzdött Biharban a nemzet igazaiért. Úgy látszik tehát, a Tiszacsaládban apáról fiúra marad drága örökség gyanánt Bécs bizalma, mint Eliezusra Illyés próféta palástja. Ki is várna Tisza Istvántól mást, mint az erős kéz politikáját ? Nem is ez a kérdés. De az, mit tesz a szabadelvű tábor? Ezt azonban ma még kiszámítani lehetetlen. Legvalószínűbb, hogy békében együtt marad. Pedig ez a két frakczióból ösz- szeverődött egy tábor a fúzió első órái óta olyan, mint Ocalia ikergyermekei, kik már születésük előtt összevesztek. Tegyük fel azonban, hogy a szabadelvű tábor továbbra is megmarad veszekedő házastársnak, akkor Tisza István háta mögött lesz egy pretoriáeus gárda, melynek Lapvezér: URAY GÉZA mindegy, bárki kezében a hatalom. Mi ennek a nemzet joga, alkotmánya, törvényei? Ennek a gárdának hite ott van, a hol az erő. Ma Bécs, holnap Berlin, holnapután esetleg Pétervár. Ha pedig az az előző nem várt eset állana be, hogy nem lesz' Tiszának most többsége. Sebaj! Majd lesz ! Katonája, puskája, ágyúja van. Ezzel csinálhat többséget. Mert Tisza István keresztül fog gázolni a nemzeten. Ha kell kétszer is. Ha kétszer nem elég, háromszor. De többségének kell lenni. Az eszközökben sem lesz válogatóbb nagyapjánál. A nép, a magyar nép azonban egyet tartson szem előtt. Nem első eset, hogy Bécs hazánkat kurta pórászra akarja fogni. Sőt próbáltak velünk már más egyebet i*. Mindig akadt magyar, aki szívesen szolgált nemzete ellen a bécsi kéznek. Szomorú idők voltak azok. A maiak sem rózsások. És ma a nemzetnek nyugodt méltósággal, minden ingerültség nélkül kell keresztül esnie a tüzpróbán. Hisz történelmi múltúnk azt bizonyítja, hogy csak ideig óráig diadalmaskodhatni Magyaror szág alkotmányos szabadsága felett,.! TÁVIRATOK. A válság. Budapest, október 28. Saját tud.) A képviselőház holnap, csütörtökön ülést tart, a melyet a SzederFelelős szerkesztő: Kiadóhivatal: HARSÁNYI SÁNDOR Kazinczy-uteza 6. szám. kényi párt hívott össze. Az ülés előtt azonban Tallián Béla alelnöknek átfogják nyújtani a visszavonó kérvényt, a melyet Tallián az összehívó kérvénynyel együtt fel fog olvasni. Az ülésen ezenkívül Tisza István gróf miniszterelnök kérni fogja a Házat, hogy az ülést a kormány megalakulásáig napolja el. Tisza István gróf fővárosi tudósítónk előtt a válságról igy nyilat kozott: — Én a párt minden tagjának közremüküdésót óhajtom és nagyon sajnálnám, ha lényegtelen módosítások miatt kilépések történnének. Késő este távirja tudósítónk, hogy a szabadelvű párt tanácskozása még egyre tart. Minthogy a bizottság minden tagja fel fog szólalni, kétségtelen, hogy ma nem is lesz határozat, hanem az ülést félbeszakítják és holnap folytatni fogják. Döntő határozat csak holnap délután várható. Kolossváry nem vállal tárezát. Budapest, október 28. {Saját tud.) Politikai körökben ma csaknem határozott formákban hire jár, hogy Kolossváry Dezső honvédelmi miniszter nem fog többé tárezát vállalni. r’.rre vonatkozólag állítólag már a király beleegyezését is megnyerte. Utódjául Nyíri Sándor vezérőrnagyot emlegetik, de arról is beszélnek, hogy a honvódminiszteri változás még nem befejezett tény. Fadrusz János temetése. Budapest, október 28. (Saját tud.) A magyar képzőművészet legnagyobb tehetségét, Fadrusz Jánost ma délután helyezték örök nyugalomra. A temetésen óriási közönség jelent meg. A fővárosi kultur egyesületek, társulatok, egyletek küldöttségileg képviseltették magukat a temetésen Pozsony, Kolozsvár, Zilah, Arad és Szeged városok küldöttségileg helyezték el koszorúikat. A halottas kocsi után három kocsi vitte a rengeteg koszorút. A háziipar támogatása. 10000 korona a debreczeni kamarának. Szatmár, október 28. Az utóbbi időben az ország megannyi részéről mind erőteljesebben hangzottak a panaszhangok; de főleg onnan, a hol a nép javarészt mező- gazdasággal foglalkozik. Ezek aztán tömegesen jajveszékeltek, siránkoztak, hogy munkakedvelő, dologtevő családos ember létükre, télen nincs betevő falatjuk, mert nincs munkájuk. Van két erős karjuk, valamennyi érzékük ép, semmiféle nyavalyában nem sínylődnek s semmint koldulásra adnák magukat, oda hagyják az anyaföldet. így teremtődött meg a nagyarányú kivándorlás. A kormány nagybölcsen belátta, hogy ennek féle semm tréfa s minden módot kieszelt, praktikus és kevésbbé praktikus törvényeket honosított meg, h melyek segélyével valahogy iparkodott a kivándorlás félelmetes elterjedésének útját állani. Sikerült is részben. Ha igazán hasznavehető, nemes és okos módon lehet a kivándorlást meggátolni, úgy első sorban a háziipar megteremtéséről és fokozatos fejlesztéséről lehet szó. A földmivelésügyi miniszter már ez ideig is nem egy példáját adta annak, hogy lelkesedéssel karolta fel a TARCZA. Az aranysziv, mint válóok Tárgyalás egy válóperben. A szó legszorosabb értelmében vett aranyszivről van szó ebben a válóperben, melyben a felperes egy csinos fiatal asszonyka, az alperes Bödögi Tóni, a tanú Mici kisasszony, a ki nevelőnő volt Bödögiéknél. Az asszonyka felperelte az urát, mert azt tapasztalta, hogy az ura ő mellette a nevelőnöt is szereti, s több rendbeli aranyszivekkel halmozta el. A biró konstatálta, hogy a felek együtt vannak, azt kérdi alperestől, hogy mit szól ahhoz, hogy a felesége válni készül? — Nem lesz abból semmi tekintetes biró ur, mert én nem válók. Nincs alapja a válásnak. — De van, tudja van — vágott közbe az asszonyka. A biró csöndre inti a feleket s felolvastatja váló keresetet, a mely szerint Bödöginé csupán azért akar elválni az urától, mert Mici kisasszony nyakában látta azt a kis aranyszivet, mely jogosan őt illette. — Hát kérem — szólt tovább a biró — a mint hallotta őnagysága, kedves neje, válni készül öntől, mert ön a házasságot megszegte az által, hogy a Mici kisasszonynak egy aranyszivet ajándékozott és hogy viszonyt folytatott vele. — Nem igaz — szólt Mici kisasszony és mélyen lesütötte szemeit. — De igaz — vágott közbe az asszonyka szapora beszéddel — én láttam, én tudok mindent. A biró újból megkérdezte a férjet, hogy mit szól mindezekhez, de a férj álhatatosan megmaradt annál, hogy ő még most is jobban szereti a feleségét, mint Miéit. — Akkor majd elmondom én a többit — kezdte a szót az asszonyka. — Úgy történt a dolog, hogy az én nevem is Mariska, azé a „kedves“ kisasszonyé is (rámutat a nevelőnőre). Csakhogy őt Micinek hívtuk, hogy még is legyen némi különbség közöttünk. Természetes tehát, hogy névnapunk is egy napon van. Előre kell bocsájtanom, hogy boldogan éltünk addig, mig ez a hölgy nem jött házunkhoz. Mikor ő oda jött tapasztaltam, hogy a férjem . . No de inkább itt se szólok, mint a hogy neki se szóltam akkor. Szeptember 11-én volt közös névnapunk. Tizedi-I kén, tehát az előestén a férjem későn jött haza, nem tudom hol volt s reggel a midőn Julcsa hozzáfogott . . . Biró: Ki az a Julcsa ? — Az kérem a szobalány. Tehát a mikor a Julcsa takarítani kezdett s az uram, pfuj, dehogy az uram, mikor ennek az embernek (rámutat a férjére) a ruháit tisztogatta, kiesett a zsebéből egy remek és antik kivitelű aranyszi- vecske. Julcsa okos lány volt. Megmutatta nekem a leletet. Én azt mondtam, hogy csak tegye vissza, biztosan nekem hozta a férjem. Vártam délig, vártam estig, a mikor már a névnapom el is múlt, de az aranyszivvel nem jelentkezett ez a minta férj. És képzelje mit mondott nekem. Azt, hogy az üzletek panganak, nem telik, hanem hogy aranyszivéről biztosítson, adott egy csókot. Juj 1 még most is borzadok tőle. A férj: Mariskám édes nézze . . Az asszony: Ne Mariskázzon, ott van a Micije. Megtiltom önnek, hogy e szót a szájára vegye. Nem vagyok semmiféle Mariskája, A férj: De édesem . . . A biró: Türelem kérem, folytassa nagysád . . . Az asszony: Nos tehát mikor már megcsókolt, belépett a nevelőnő és a legszemtelenebbül ragyogtatta nyakán azt az aranyszivet, a mely jogosan engem illetett, Mici: Bocsánat, hogy közbe szólok, de talán engem is ép oly jogosan megilletett. Az asszony: Tessék, hát még itt is azt mondja, hogy megillette. Persze a viszony. A férj (elpirul): Nem úgy van . . A biró: Ezek szerint tehát hogy van. A férj: Igaz ugyan, hogy azt az aranyszivet odaadtam ennek a hölgynek, mert oda kellett adnom. Szegény leány annyi sokat vesződött a gyerekekkel a nyáron, mikor az én drága feleségem a fürdőn volt, hogy megígértem neki. A biró : No lássa nagysád, hát igy áll a dolog. Jó lesz ha kibékülnek. Az asszonyka egy daraoig vonakodott, de aztán a férje nyakáb t borult. — Hát mért nem szólt mindjárt. — Hiszen nem engedett szóhoz jutni. Hát a Miéit megtartjuk? — Hogyne, nagyon jó leány. Az asszony (Micihez): No lássa ezért tőlem is kap egy aranyszivet. A férj (a Mici fülébe súgja): Tőlem meg kettőt. A tárgyalás ezzel véget ért. Jegyezte: Rococo. W Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárát JBL ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolesóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára f V az őszi és téli idényre megrendelt úri-, női- és gyermek /♦'ff/ft •• - azipfiir és csizmák a legjobb kivitelben. » S'
