Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-09-25 / 218. szám
Szatmár, 1903. szeptember 25. Péntek. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél érre ... 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. hóra . . 1 kor. v.dékre postán küldve: Egész évre . • 16 kor. Fél évre ... 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám. SZATMÁRI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PART KÖZLÖNYE. Megjelenik naponta ' (hétfő Második évfolyam 218- szám. Lapvezér: URAY GÉZA Főszerkesztő : BARTHA KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNY! SÁNDOR Tomboló vihar a képviselőházban. — Saját tudósitónk távirata. — (H.) A granicsárnak, a milyen vastag a bőre, olyan rövid az emlékezőtehetsége. Azt keli hinnünk, hogy a granicsárt egészen cserben hagyta a memóriája és tökéletesen elfelejtette annak a nevezetes éjszakai ülésnek a lefolyását, a melyen a vesztegetési ügyet tárgyalták, a mely az ő csúfos bukását vonta maga után. Olyan gyönge a granicsárnak a memóriája, hogy az sem jutott eszébe, mielőtt újból ka- binetalakitásra vállalkozott, hogy a hírhedt vesztegetési ügynek aktái még nincsenek végleg lezárva és hogy az ő neve nagyon is sűrűn fordul elő a gyalázatos, csúf pornók irataiban. Szóval: a granicsárt még nem mentette fel az ország közvéleménye a politikai vesztegetés gyanúja alul, s ő, a vastagbőrü horvát, a képviselőház mai ülésén újból mint dezignált miniszterelnök ült bele abba a bársonyszékbe, a melyből — valóban bámulatos higgadtságára vall a függetlenségi képviselőknek — hogy a füleinél fogva nem ránczigálták ki. Mert megérdemelné, hogy ilyen módon tegyék ki a szűrét a magyar parlamentből; megérdemelné, hogy lángostorral űzzék ki ebből az ország- ból, a hova erőnek erejével betolakodott, hogy békés állapotainkat felforgassa, hogy kerékkötője legyen nemzeti jogaink teljesítésének ; hogy keserűséget, zavart és felfordulást okozzon az egész vonalon. Vájjon megtudná-e mondani, hányszor tessékelték ki szép szóval és hányszor mutattak neki utat a fölháborodásnak legkeményebb és nem egyszer legdurvább hangján ? De ő nem megy. Belevájta körmeit a nemzet testébe, s a nemzet nem képes őt lerázni magáról. Ha kidobják az ajtón,-visszajön az ablakon. Pár hót előtt kidobták. A nemzet azt hitte, hogy megszabadult tőle, s ime most visszajött. Királyi kézirattal, a nemzethez intézett manifesztummal vértezve jött vissza. Mit akart azzal a kézirattal? Elégtételt adni a nemzetnek a chlopy-i arczulcsapásért ? Ez ugyan nem annyira elégtétel, mint inkább egy újabb arczulcsapás. Mert mi lehetett volna az elégtétel? Nem más, mint megadása a katonai kérdésekben mindazon nemzeti jussainknak, a melyek tételes törvényeinkben is biztosítva vannak : a magyar ezredekben a ma gyár szolgálati, vezényleti nyelvet, a magyar jelvényeknek alkalmazását és a haderőnél a magyar szellem és alkotmánytisztelet ápolásának lehetővé tételét. E nélkül nincs elégtétel! Valamint akkor és addig nem lesz elégtétel, nyugalom és béke, a mig nemcsak a király, hanem az általunk is föntartott hadsereg köréből el nem távolittatik az, aki fölidézte a legsötétebb múltnak annyi szabadság- és véráldozatot követelt kisérteteit, s a 37 óv óta eloltott ellenségeskedésnek tíizét élesztette föl a király és nemzet között, aki ezzel gyöngíteni igyekezett még a korona erejét is: báró Beck táborszernagy, vezérkari főnök. És nem lesz addig elégtétel, nyugalom és béke, a mig el nem távolittatik a nemzet rossz szelleme: Khuen-Héderváry, aki a jólismert „ bécsi kéz11-nek leghűségesebb szövetségese. Ha ez megtörténik, akkor majd megtudjuk ki uralkodik Magyaror szágon. Nem az undok férgekkel telt, sírjából kimászni igyekvő ka- marilla, hanem a király és az alkotmányos nemzeti akarat. Ez jutott ma kifejezésre a képviselőházban, a midőn az ellenzék nem engedte szóhoz jutni a granicsárt. Az ülés egyébként egyike volt azoknak a melyek a parlamenti ülések történetében a legviharosabbaknak vannak följegyezve. Az ülés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő: Már a kora reggeli órákban mozgalmas képet nyújtott a képviselőház és annak környéke. A főbejárat előtt óriási ember tolongott, a kik 10 óra előtt belépő jegyekért ostromolták meg a háznagyi irodát, de jegyet már két nappal ezelőtt nem lehetett kapni. A karzatok zsuffolva voltak, köröskörül s az álló karzatokon ember ember hátán tolongott. A folyosókon reggel kilencz óra körül kezdődött a nagy mozgás. A függetlenségi képviselők csaknem teljes számban jelentek meg az ülésen s a kormánypártiak is szokatlan nagy számban jöttek el a képviselőházba s az ülés megkezdéséig a folyosókon nagy csoportokba verődve tárgyalták meg az izgalmas, rendkívüli eseményeket. Tíz óra után megszólaltak a villanycsengők s a képviselők a terembe tódultak, de Apponyi sokáig várató t magára. A nagy türelmetlenség és izgatottság már már fenyegető jelleget öltött, midőn fél tizenegykor Apponyi gróf megjelent az elnöki emelvényon és az ülés megnyitotta. (A vesztegetési ügy.) Az ülés megnyitása után Olay Lajos emelkedett szólásra és Héder- váry ellen összeférhetetlenségi esetet jelentett be a Pap Zoltán-féle vészte- getési ügyből kifolyólag. (Kossuth Ferencz beszéde.) Kossuth Ferencz megindokolja, hogy a függetlenségi párt azért hivatta össze a Házat, mert a korona, úgy a chlopy-i hadiparancscsal, mint a hivataloslapban megjelent, manifesztummal, túllépte jogait. Hazafias kötelessége a függetlenségi pártnak, hogy ezt meg akadályozza. Ezután részletesen foglalkozik a hadiparancscsal, a melynek szelleme ellen a nemzet nevében tiltakozik. (Helyeslés és éljenzés a baloldalon.) A király — úgymond — csak a törvény alapján a legfőbb hadúr, a ki esküt tett az alkotmányra . - . Barabás Béla . Hamis esküt! ... Elnök: Barabás Béla képviselő urat rendreutasitom. (Felkiáltások a baloldalon : Éljen Barabás ! Hoch !) Kossuth Ferencz folytatja fejtegetéseit a király és a nemzet jogairól, végül beterjeszti a függetlenségi pártnak határozati javaslatát, mely e szavakkal végződik : „Ha országunk java, csak nyelvünk jogainak árán érhető el, úgy azt az kiáltjuk: soha! soha!“ (Hosz- szantartó viharos tetszés, lelkes éljenzés a baloldalon.) Elnök az ülést felfüggeszti. (Tomboló vihar.) Szünet után : Héderváry miniszterelnök emelkedett szólásra. Ebben a pillanatban nagy nyugtalanság, zaj. végül tomboló vihar tört ki az ellenzék padsoraiból. — Halljuk a vesztegetőt! — kiáltották feléje. — Mennyi pénzt hozott ? lengyel Zoltán a miniszterölnök felé fordulva ezt kiáltotta: — Nem tetszik nekem a pofája ! Kubinyi Géza átkiáltja Lengyelnek : — Szemtelen bitang! Erre perczekig tartó, fülsiketítő lárma keletkezett. A képviselők a terem közepére tódultak, s már már úgy látszott, hogy tettlegességre kerül a dolog Az elnök csengetése elveszett a tomboló viharban. Rigó János izgatottan Héderváry- hoz rohan, megáll közvetlen közelében és a fülébe ordítja: — . Ne próbáljon beszélni, ne provokáljon bennünket! Flnök: végre is kénytelen volt az ülést felfüggeszteni. Szünet után Héderváry folytonos dörömbö- lés, dobolás, fütyülés és sípolás közt beszél. Szavát nem lehet hallani. A hadparancsot magyarázta, mire Barabás Béla elesen közbekiáltott : — Nem hiszünk a királynak Elnök Barabás Bélát ismét rend- reutasitotta. Héderváry nagy nehezen folytatta beszédét, végül indítványozta, hogy az uj kormány megalakulásáig a képviselőház napolja el üléseit. Barabás Béla személyes kérdésben kér szót és ki akkrja magyarázni előbbi közbeszólását. Azzal kezdi, hogy nincs ebben az országban senki, akinek szive nem volna .eltelve, még a kormánypárton sincs olyan. . . A joboldalról viharos ellenmondásba törtek ki, mire Barabás leült és nem folytatta beszédét. Elnök indítványozza, hogy Barabás a házszabályok értelmében, a közbeszólásért jegyzőkönyvileg rovassák meg. Az indítványt a többség elfogadta. Ezután hosszabb házszabály vita indult meg, melynek .végén szótöbbséggel elhatározták, hogy a Ház üléseit az uj kormány megalakulásáig elnapolják. TÁVIRATOK. Egyetemi ifjak a hádparanes ellen. Budapest, szeptember 24. (Saját tudósitónktól.) Az egyetemi ifjak körében ma mozgalom indult meg, hogy a nemzeti érzületet sértő hadiparancs ellen tüntetést rendeznek. A tüntetésben az egész egyetemi polgárság részt fog venni. Szentes város az adóbehajtás ellen. Szentes, szeptember 24. (Saját tudósítónktól.) A város mai közgyűlésén elhatározta, hogy csatlakozni fog azokhoz a városokhoz, amelyek az adók befizetését beszüntették. Az állami adók befizetését mától kezdve nem fogadják el. Öngyilkos országgyűlési képviselő Budapest, szeptember 24. (Saját tudósítónktól.) A képviselöházai ma mély gyász érte. Feszty Béla ország- gyűlési képviselő agyonlőtte magát és szörnyet halt. Feszty már régóta szívbajban szenvedett, s betegsége miatt a halálban keresett gyógyulást. Az ön- gyilkosság hire képviselői körökben mély részvétet és megdöbbenést keltett. Fitplmezteíég!! ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást, Közvetlen a Pannónia szálloda mellett, Szatmár és vidéke legnagyobb cziporaiítára _____ el őrehaladott nyári idépy miatt a ipég raktáron leVő nyári szipes czipők " eredeti gyári árakon kaphatók. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Megjelenik naponta (héttő kiréjeíerei^ * rí Hirdetéseket méltányos. ^zabolt árban éj'»Am? egyezség Ttój&mt Apró hirdétésetT' 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 106.
