Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-07-28 / 170. szám
170 szám. Szatmár, kedd SZATMÁRI A d'ebreczeni színtársulat megkezdené működését szeptember elsején s egy huzamban tíz hónap, julius elsejéig játszana. Julius és augusztus hónapokat Mármarosszigeten töltené a társulat és szeptemberben uj repertoárral vonulnának be Debreczenbe. Ez a részleges állandósítás végtelen hasznára lenne a debreczeni színészetnek. Szünet nélkül működő társulatok tudvalevőleg erősebben szervezkedhetnek, jobb erőket kapnak. A társulat ereje konszonáns, működése fegyelmezett lenne, Debreczen közönsége pedig teljes tiz hónapon át láthatná a maga színtársulatát, a melyet minden időkben a legnagyobb szeretettel támogatott. Anyagi áldozatot nem kivan a terv sem a várostól, sem a színigazgatótól, sőt az utóbbinak helyzetét feltétlenül megerősitené. Kulturális szempontból pedig jelentős szolgálatot tenne Deb- reczennek. ÚJDONSÁGOK Szatraárvármegye üdvözlete. A megyei függetlenségi párt határozata. A volt horvát bán belecseppent a miniszterelnöki székbe, mint légy a tejbe és most éppen úgy vergődik és vivja haláltusáját, mint az a légy, mely rövid életében tolakodó szemtelenségével mindig csak kellemetlenkedett. Az ellenzék nyoicz hónapos hősies küzdelmében a magyar állameszme integritása azonban olyan hatalmas arányokban domborodott ki, hogy ma már lehelletszerüen elsepri utjából mindazon akadályt, mely diadalmas érvényesülése elé tolakodik. A függetlenségi és 48-as párt uralja ma a helyzetet. Ez a párt, a tántorithatlan, lelkes, magyar érzésnek igazi szószólója, öntudatosan, megfélemlítést nem ismerve, törhetlen akaraterővel halad a maga utján előre mindaddig, inig a magyar nemzet törvényben biztosított jogainak érvényt nem szerez. A kormányhatalom feje megdöbbenéssel látja a függetlenségi párt erejének elementáris megnyilatkozását és a mindinkább bonyolulttá váló helyzetben a korona első tanácsosa magára hagyottan, elszigetelten áll — tanácstalanul! Az ellenzék pedig, mely küzdelméhez a törvényből meríti a jogos alapot, egyre szükebbre szorítja a hurkot az osztják párt kidirigált vezére körül és addig nem is adja ki kezéből a kötelet, mig a magyar nemzetnek jogos követelései kielégítést nem nyertek. Az egész ország biztató szere- tete, osztatlan együttérzése edzette meg az ellenzéket és a nemzet eszményéért folytatott eme lélekemelőén szép küzdelemhez ugyancsak az egész ország lobogó lelkesedése szolgáltatja a kimeríthetetlen erőforrást. Ennek a küzdelemnek a magyar nemzet diadalával kell végződni! A magyar hadfiakat idegen országban halálra hajszolják és rosszabbul bánnak velük, mint a kutyákkal. A katonai absolutizmus állatias lelketlen- séggel rakásra öli gyermekeinket. Fel- jajdulunk ennyi barbarizmus láttára, de azért a hatalom süketté lesz, nem hallja meg a felháborodás viharos dübörgését, hanem elénk áll és kér újabb emberanyagot, hogy azt elpusztíthassa, és újabb milliókat, hogy azt elfecsérelhesse. A magyarnak magyar nemzeti hadsereg kell. Erre aztán adunk embert is, pénzt is, amennyit csak kérnek. Ezért küzd hónapok óta az ellenzék, s küzdelmében az egész ország vele van. A mi szükebb hazánk, Szatmár vármegye is kiveszi a maga részét a nemzet küzdelméből. A vármegyei füg getlenségi és 48-as párt istápolja e küzdelmet szent lelkesedéssel. A vármegyei függetlenségi párt legutóbb Adler Adolf dr. elnöklete alatt ülést tartott, melyen elhatározták, hogy az országos függetlenségi és 48-as pártot a legmelegebben üdvözlik; a küzdelemhez kitartást kivánnak, mert a kitartó, lankadást nem ismerő küzdelem elöbb-utőbb meghozza a kívánt, sikert és megteremti a békés fejlődésre szükséges alapot. * A németi-i ev. ref, egyház- község közgyűlése. A németi-i ev. ref. egyházközség vasárnap délelőtt közgyűlést tartott. A közgyűlés elhatározta, hogy az egyházközség tulajdonát képező magtárt nem szüntetik meg. Nagy érdekű az a határozat, melyet a közgyűlés a lelkészeknek, a temetéseknél való eljárására nézve hozott, a mennyiben a közgyűlési határozat értelmében a lelkész minden temetésre köteles díjtalanul elmenni. Ezzel a két tárgygyal a közgyűlés tárgysorozata kimerittétett. A közgyűlés ezután egy- háztanácsesá alakult át. Az egyháztanácsban Uray Károly fögondnok jelentést tett, hogy a leányiskola czél- jaira átalakítandó épületre pályázó nem jelentkezett. Az egyháztanács megbízta Uray Károly főgondnokot, hogy magán vállalkozóval lépjen érintkezésbe, a Intői tervet és költségvetést kérjen, melyet aztán az egyháztanács fog felülbírálni. A kántori hivatalra nézve elfogadták Saja Sándor jelölését, a kit megválasztottak azzal a kikötéssel, hogy tanitói állását is meg kell tartania. * Gyászmise a pápáért. Lapunk egyik múlt számában megírtuk, hogy Meszlényi Gyula megyés püspök gyászmisék megtartását rendelte el az egész egyházmegyében. A gyászmiséket részint tegnap tartották meg az egyházmegyében, részint pedig ma kedden fogják megtartani. Szatmáron, tekintve, hogy a székesegyházban a restaurálási munkálatok folynak, a zárdatem- plomhan mondottak gyászmisét a pápa le'ki üdvéért. A gyászmisét harangzúgás jelezte, mely a mise végéig tartott. A gyászisteniliszteleten maga Meszlényi Gyula megyés püspök czelebrált fényes segédlettel. A gyászmisón az óriási közönségen kívül a város, kir. törvényszék, tanfelügyelöség, a tisztikar díszben, testületek, egyesületek és intézetek voltak jelen. * A régi honvédlaktanya bérbeadása, A régi honvédlaktanya bérletére hirdetett árverést tegnap d. e. 10 órakor tartották meg a város gazdasági hivatalában. Csupán egy pályázó jelentkezett, Brolik Nándor, aki évi 1000 korona bérösszeget ajánlott fel. Az esetben, ha ajánlkozó a pontos házbérfizetésre biztosítékot nyújt és az első negyedévi házbért előre leteszi, úgy a lakbérleti szerződést a város megfogja vele kötni. Megjegyezni kívánjuk, hogy a város a régi honvédlaktanyából csupán egy nagy szint és nagy termet tart magának fenn, mivel ezekre katonai elszállásolás czéljából szüksége van. * A szocialisták népgyülése. A szatmári szoczialdemokrata párt va sárnap délután fél 4 úrahor a Sétatéren népgyülést tartott mely a legna- nagyobb rendben folyt le. A népgyülé- sen a rendőrség részéröl Gönczy József és Makay Sándor rendőrtisztvi- selök jelentek meg. A népgyelésen a szoczialisták az uj kormányt alaposan megcsepülték, az egyik vezér pedig, Mónus József czipészmester Kossuth Ferenczet is megtámadta, akit a nagy Kossuth kis fiának, Görgey Lajosnak nevezett. Nyisztor József Khuen Hédervárynak rontott s a volt horvát bánt ugyancsak helyben hagyta. Egy H IRLA P Max nevű szoczialisla szólott még a tárgysorozathoz, a ki a kormánynyal szintén elbánt a maga módja szerint. A gyűlésen nagy néptömeg vett részt, mely a gyűlés befejeztével rendben oszlott szét. * A Vetés—csengeri közút Vetés és Óvári községek elöljárósága még a tavaszszal az iránt folyamodott a vármegyéhez, hogy a Vetés—csengeri utat a törvényhatósági úthálózatba helyezze vissza. A vármegye közgyűlése elutasitotta a kérelmet. A községek megfelebbezték a vármegye határozatát, de a kereskedelemügyi miniszter tegnap érkezett leiratával jóváhagyta a vármegye döntését. A miniszter azonban megjegyezte, hogy az esetre, ha a vármegye útalapjának helyzete megengedi, akkor nem tagadja meg hozzájárulását, hogy a vármegye az ut jókarban tartásának és kiépítésének költségeit viselje. * Zsebmetszés a vasúti állomásnál. Danes János általánosan ismert közveszélyes alakja, a szatmári piaczi tolvajok és zsebmetszők gárdájának. Alig múlik el hét, hogy lapunkban valamely stiklijéről ne kellene beszámolnunk. Ahol Danes János megfordul, ott okvetlen a kezéhez ragad valami. Tegnap este egy merészebb productió keresztülvitelére határozta el magát, de a vakmerő vállalkozásba beletört a bicskája. A vasúti állomásnál egy utast akart kifosztani, a mi mégis csak nagy vakmérőségre és elszántságra vall, mert tudvalevőleg este 7 órakor az állomáson a legnagyobb a forgalom, és igv a tettenérés veszélye is nagyobb. Danes János azonban szembeszállt a veszélylvel és vakmerő tettét végrehajtotta. A kiszemelt áldozat, zsebe gyönyörűségesen elvált a kabáttól, de mikor a lárcza az ügyes zsebmetsző kezébe hullott, abban a pillanatban nyakon csípték. Persze nyomban letartóztatták és most a rendőrség börtönében ül. * Kéménytüz a Vörösmarty- utczán. Tegnap délután Beke Sándor rendőr, telefonon jelentette a tűzoltóknak, hogy a Vörösmarty-utcza 2-ik számú házat komoly tűz veszedelem fenyegeti. A tűzoltóság a vészhir vétele után nyomban kivonult a Vörös- marty-utezára, a hol özv. Félegvházy Antalné házának kéménye égett. A tűzoltók még a csirájában fojtották el a tüzet s elejét vették a tűz tovább terjedésének. MULATSÁGOK. — Tánczmulatság Batizon. A batizi fiatalságnak „feledhetetlen“ napja volt tegnap. Bált rendeztek, még pedig próba bált, a mely igen jól sikerült. Fehér Endre táneztanitó ugyanis már több hét óta tartózkodik Batizon, hogy mindakót nembeli fiatalságot beavassa Terpsichore istenasszony művészetébe. A kurzus véget ért, a minek próba bál volt az apotheozisa. A mulatságon a batizi intelligenczia kivétel nélkül megjelent és kedélyes hangulatban ropták a tánezot reggelig. E G V LET. )( Uj társaskör a megyében. Fehérgyarmaton nemrégiben „Fehór- hérgyarmatí Társaskör“ czimen uj egyesület alakult, a melynek czólja a fehérgyarmati társasélet érdekeit előmozdítani. Az uj egyesület alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta és visszaküldte a vármegye alispáni hivatalának. TANŰGY. (*) Uj iskola Nagy-Ecseden. NagyEcsed községben a népesedési viszonyok szükségessé tették egy uj elemi iskola építését. Az iskolát az állam Révi Miklós szatmári épitővállalkozóval építteti. Az uj állami elemi iskola már fedél alatt van, a kőműves munkák teljesen befejezést nyertek s csupán az asztalos munkálatok vannak még hátra, melyekkel néhány nap alatt készen lesznek. Az uj iskola, mely külsőleg is megfelel az építészeti finomabb ízlés követelményeinek, szeptember 1-én lesz átadva rendeltetésének. 1903. julius 28. 3 TÖRVÉNYKEZÉS. § Takács Zoltán éhen akar halni. Néhány hét előtt szállították be a szegedi Csiliagbör' önbe Takács Zoltán drt, ki fényesen indult karrierről a bűn útjára tévedt. Az egyetemi ifjúság egykori hires vezére testben-lélckben megtörve érkezett meg a szegedi börtönbe, hogy hét évi börtönbüntetését itt töltse ki. Az előirt szabályok szerint minden rabnak büntetése egyharmadát magánzárkában kell töltenie, — azonban a magánzárkabüntetés az 1 évi időt meg nem haladhatja, ha 3 évnél többre van is elítélve az illető. Dr. Takács Zoltánnak szintén egy évet kell rnagánzárká- ban tölteni. A megtévedt ember azonban annyira el van keseredve, hogy amikor legelőször magánzárkába tették, kijelentette, hogy nem nyúl semmiféle ételhez s éhhalállal fogja magát elpusztítani. Minthogy csakugyan nem evett semmit, beszállították a rabkórházba, hol eveit egy keveset. Több Ízben megpróbálták már magánzárkába tenni, de mindannyiszor visszautasította az ételt. A makacs rab annyira elgyöngült, hogy legutóbb dr. Regdon Károly börtönorvos mesterséges táplálást volt kénytelen alkalmazni s dr. Takácsot ellenszegülése daczára az orrán keresztül betöltött tejjel etette meg. A szerencsétlen ember szervezete any- nyira tönkre van téve, hogy egyik helyiségből a másikha ölben kell átvinni. Kinézése valósággal ijesztő s aligha fogja kitölteni a hét hosszú esztendőt. Takács Zoltán ezt az éhenhalási kísérletet az első szegedi csillagbörtönbeli fogsága alkalmával is eljátszotta. Akkor is igy kellett táplálni jó ideig, amig megunta a dolgot. De most sokkal jobban össze van törve és lehet, hogy nem is bírja ki a szörnyű önkinzást. Kiadó laptulajdonos: A .Szatmári Hírlap-kiadó r.-t.“ 464—1903. vgrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értőimében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti kir. törvényszék 1903. évi 43408. számú végzése következtében Dr. Reich József ügyvéd által képviselt Weisz Mór javára Spitz Sándor és társa ellen 50 kor. s jár. erejéig 1903. évi május hó 26-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 952 koronára becsült következő ingóságok, u. m. bútorok, székek, ágy, siffon, ökrök stb nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a h a 1 m i-i kir. járásbiróság 1903. évi V. 260,3 számú végzése folytán 50 kor. tőkevetelés, ennek 1903. évi január hó 6. napjától járó 6% kamatai, Vs% váltódij és eddig ösz- szesen 69 kor. 80 fill.-ben biróilag már megállapított költségek erejéig Nagy-Tar- nán, adós lakásán leendő eszközlésére 1903 évijuliushó 31-iknapjának d. u. 4 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX- t.-cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az árverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták 8 azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Halmiban 1903. évi julius hó 14. napján. Markovics, 605 kir. bir. végrehajtó.
