Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-07-24 / 167. szám
Szatmár, 1903. július 24. Péntek. SS Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . . 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre ... 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám. Megjele. >k naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 106. Második évfolyam 187- szám. Lapvezér: URAY GÉZ Főszerkesztő : BARTHA KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR Nincs kibontakozás. Szatmár, julius ‘23. Lázas érdeklődéssel várta mindenki Apponyi Albert, a képviselőház elnökének beszédét. Mint lapunk tegnapi számában megírtuk, a képviselők megtöltötték a padsorokat, a karzatok zsúfolásig megteltek és általános figyelem közt beszélt a nagy politikus. Mindenki azt hitte, hogy Apponyi megjelöli a kibontakozás útját, de a nagy beszéd után csak annyi bizonyos, hogy Apponyi felszólalásának egyetlen határozott eredménye van: Apponyi addig, mig a miniszterelnök bemutatója felett folyik a vita, többé el nem foglalhatja az elnöki széket. A nélkül, hogy ezt a tényt a gyanúsításnak akár csak látszólagos mezébe is akarnék öltöztetni, meg kell mondanunk, hogy ennek a következménynek Apponyi nagyon is örül és felszólalásának ez, ha nem is a fő-, de mellékczólja volt. Apponyi nagyon kényelmetlenül érzi magát az elnöki székben. A dolgok természetes rendje, Apponyi egész múltja és jelene arra szorítanák őt, hogy mindenben az ellenzékkel tartson, ő volt az, a ki négy év előtt jogosnak hirdette az obstrukcziót és ő volt az, a ki az úgynevezett nemzeti követelményeket belevitte a mostani harczba. Ezért nem tudja, hogy mit csináljon odafent a semleges elnöki széken és hogyan egyeztesse össze érzelmeit a kormány bizalmához kötött elnökséggel. Meleg volt beszédében az a hang, melyen a nemzeti követeléseket hirdette; hiszik, hogy Apponyi komolyan akarja a hadseregnek nemzeti irányban való fejlesztését és végeredményben ő nem akar kevesebbet, mint a mennyit az ellenzék a béke árául kitűzött. De a teljesítés határidejére vonatkozólag még mindig ott van a régi állásponton, várni akar, mig a végleges véderőtörvény napirendre kerül és ha abban nem lesznek meg a nemzeti engedmények, akkor ő le fogja vonni a következtetéseket, talán elmegy ismét az ellenzékbe. Beszédének mindenesetre meg van az a jó oldala, hogy a küzdőfelek külön-külön a maguk javára magyarázhatják és ha Apponyi fő- czélja az volt, hogy ezzel a beszéddel megteremtse magának a lehetőséget, hogy a békét ő közvetítse: úgy ezt a czélt talán elérte; mert most a beszéd után közvetítését elfogadják nem azokért, a miket mondott, hanem azokért, a miket érez. Az őszinte vágy a nemzet jogainak helyreállítása iránt, de a béke gyors létesítése iránt is meg van benne és az elég arra, hogy közvetitő lehessen. — Apponyi mint közvetitő mindenesetre, mai beszédjével vagy a nélkül, több bizalmat érdemel, mint Tisza, Khuen és társaik és ha sikerülne neki a nemzet érdekeinek csorbítása nélkül a békének útját egyengetni, az érdemek oldalát nagyon lehetne javára írni. De éppen ez az, a miben mi nagyon kételkedünk, hogy sikerül neki. Beszédében, lehet, hogy csupa udvariasságból, tulmelegen nyilatkozott a bán-miniszterelnökről, akit úgy állított a pártok elé, mintha egyedül csakis ő volna predesztinálva arra, hogy a parlamenti békét' helyreállítsa Apponyi tehát rendületlenül bizik Héderváry kormányzásában. Nos, ha Apponyinak ez őszinte meggyőződése, akár nyomban megjósolhatjuk neki, hogy ezen az alapon meg se kísérelje a béke közvetítését, mert nem fog czélt érni. A bánban nem bíztak az első pillanattól kezdve, s még kevéssé számíthat bizalomra ezután. Szatmár, julius 23. A vámtarifa. A vámtarifa-bizottság annak idején elhatározta, hogy az autonom vámtarifa több tételének elintézése végett újabb tárgyalásokat kell a magyar kormánynyal megindítani. Call báró, osztrák kereskedelmi miniszter e végből szerdán több referens kíséretében Budapestre érkezett. A tárgyalásokon az a 17 vámtétel fog szerepelni, melyet a Reichsrath bizottsága újabb tárgyalás végett a kormánynak visszaküldött. A tanítók fizetése. A hazai tanítóegyesületek körében is természetesen türelmetlenül várják már az állami tisztviselők, tehát az állami tanitók fizetésének is a rendezését. Várják a nem állami tanitók is, mert szándékuk akczióba lépni, hogy állami kollegáik fizetésrendezése után az ő fizetésüket is törvényhozásilag szabályozzák. A „Marostordai ált. tanítótestület“ már most sürgeti, hogy a közoktatásügyi kormány uj összeírást rendeljen el a tanítói jövedelme* megállapitása tárgyában, mivel a 12 évvel ezelőtt végzett ily összeírás a változott életviszonyok miatt ma már hasznavehetetlen és méltánytalan. Az uj összeírásnál a természetbeni járandóságok és más szolgálmányok tiz évi átlagát kivánják alapul venni a fizetések kiegészítésénél. Ezt a tanitói ,kongruát* azonban az állam csak az esetben tartozzék teljesíteni, ha az 1400 korona minimális fizetést az egyházak és községek nem bírnák megadni. A hátráló magyar állam. Zágrábból Írják: Az államvasutak uj üzletvezetőségi épületére szerdán tették föl a minap levett magyar fölirás helyébe az uj két nyelvű, magyar és horvát főlirást. Gróf Khuen-Héder- váry még abban az időben, amikor bán volt, ebben a dologban megegyezésre jutott Láng Lajos kereskedelemügyi miniszterrel, mondja a félhivatalos tudósítás. Persze azért, hogy a magyar állameszmének ily csúfos meghátrálása a horvát túlzók arrogancziája előtt — néhai való jó Széli Kálmán rovására essék. TÁVIRATOK. A képviselőház ülése. Budapest, julius 23. (Saját tudósitónktól.) A képviselöház mai ülésén Tallián Béla elnökölt. Kubik Béla rövid felszólalása után a tegnapi ülés jegyzőkönyvét hitelesítették. A miniszterelnöki programm ellen Bakonyi Samu beszélt, hosszasan fejtegetve a harczolók állásfoglalását, majd határozati javaslatot nyújtott be az iránt, hogy a kormány gondoskodjék az 1868-iki királyi rendelet végrehajtásáról. Ez irányban való intézkedéseiről pedig a kormány tegyen jelentést 30 nap alatt a Háznak. — Szünet után Ugrón Gábor beszélt, élesen támadva a miniszterelnököt. Héderváry kijelentéseiben — úgymond — nem bizik. Az1 obstrukcziót azért tartja most szükségesnek, mert az a tapasztalata, hogy kierőszakolás nélkül nem juthatunk a nemzeti vívmányokhoz. Beszéde további folyamán erélyesen követeli a nemzet kívánságainak teljesítését s kijelenti, hogy semmiféle ijesztgetésektől nem fél, a harczot mindvégig folytatja. A nemzetnek most győzni kell. — Ugrón nagyhatású beszéde után az ülés véget ért. A pápa holtteste a Szt. Péter templomban. Róma, julius 23. (Saját tudósítónktól.) A pápa holttestét ma délelőtt nagy czeremóniával átszállították Szent Péter templomába. Ma reggel megengedték a közönségnek, hogy a holttestet megszemlélje. A kora délelőtti órákban óriási tömeg gyűlt egybe a Szent Péter templom előtt, a mely a templomba való bebocsátását várta. Délig a templomon rengeteg főnyi tömeg vonult keresztül, a kik megtekintették a pápa holttestét. A templomban megállani nem szabad. Kállay utóda. BéCS, julius 23. (Saját tudósítónktól.) Illetékes körökben biztosra veszik, hogy Kállay Benjamin utódja Burián István báró, a monarchia athéni követe lesz. Burián ma udvari ebéden volt Ischlben. V ölfling Lipót házassága Genf, julius 23. (Saját tudósitónktól.) Völfling Lipót, Lujza fő- herczegnő bátyjának Adamovich Vilmával való házasságát ma hirdették ki. Öngyilkos urinő. Eszék, julius *23. (Saját tudósítónktól.) Makk Gizella egy szatmári születésű urinő, Eszéken ma ismeretlen okból agyonlőtte magát Az öngyilkos urinő egy ílloki telekkönyvi mérnök neje és két gyermek anyja. Terényi Irma szabadlábon. Budapest, julius 23. (Saját tudósitónktól.) Londonból jelentik, hogy Terényi Irma, a szélhámoskodásairól hírhedté vált orfeumdiva, ma szabadult ki fogságából. — Terényi Irmát Budapestre szállítják. Mikor építik a kaszárnyákat? A Bálint és Jámbor czég értesítése. Szatmár, julius 23. (Saját tudósítónktól.) A szatmári két uj kaszárnya ügyének iratai nincsenek még teljesen lezárva. A város április hóban megtartott rendkívüli közgyűlésén általános lelkesedéssel foglalt állást a két laktanya felépítése mellett s e lelkesedésnek tudható be az az egyhangú határozat, a mely az építkezés megkezdésére vonatkozik. A város ezután felterjesztést tett a hadügyi kormányhoz, a mely jóváhagyta az építkezést. Az erről szóló leiratot a kassai VI. hadtest parancsnoksága, a melynek hatáskörébe Szatmár is tartozik, a napokban kapta meg. Szatmár városa azonban a felterjesztés jóváhagyásáról még nem kapott hivatalos értesítést. Az építkezés ügyében az áprilisi rendkívüli közgyűlésén úgy határoztak, hogy a jóváhagyó leirat megérkezése után azonnal értesítik Grünwald Testvérek és Schiffer épitö-vállalkozó czéget s összehívja a város a vegyes bizottságot, hogy a kaszárnyák helyére nézve véglegesen álladodjanak meg. Az építő vállalkozókat tudvalevőleg szerződés köti a városhoz, hogy az esetre, ha a vegyes bizottság tárgyalásai befejezést nyernek, és az építési megbízást augusztus hó elején megkapják, úgy a kaszárnyák építéséhez azonnal hozzáfoghatnak. A hadügyminiszter jóváhagyó leirata azonban még nem érkezett le. Pap Géza polgármester tegnap Jámbor és Bálint budapesti müépitőktől levelet kapott, a melyben arról értesítik a polgármestert, hogy magán utón tudomást szereztek a város felterjesztésének jóváhagyásáról. A hadügyi kormány ugyanis julius hó 9-iki kelettel küldte le a jóváhagyott iratokat a kassai VI. hadtest parancsnokságához. Ezek szerint a városnak néhány nap múlva szintén meg kell kapnia a jóváhagyó leiratot. Az építkezés mindazonáltal késedelmet fog szenvedni, a mennyiben a jóváhagyás már eddig is elkésett és nem érkezett le arra az időre, a mikorra számítottak rá. A Bálint és Jámbor czég arra kéri Pap Géza polgármestert, hogy a vegyes bizottságot lehetőleg csak szeptember hóban hívja össze, mert a korábbi ösz- szehivás elé több akadály gördül. Először, mert a VI. hadtest ülető kapitánya, ki a vegyes bizottságban részt venne augusztus hóban szabadságra megy s igy meg nem jelenhetik az üléseken. Másodszor a müépitöknek szeptemberig jobban módjukban áll a vegyes bizottság elé terjesztendő tervezetet a város érdekeinek szem előtt tartásával elkészíteni. Végül pedig azért volna czélszerüa tárgyalások elhalasztása, mert az építkezést, ha az összes tennivalók elintézését bármennyire is siettetnék, ez éven megkezdeni alig lehet.
