Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-07-23 / 166. szám

166 szám. Szatmár, csütörtök SZATMÁRI HÍRLAP 1903. julius 23. vánatos, hogy az alispán ur tegyen itt egy kirándulást és mi hisszük, hogy az az ut hamarosan át fog alakulni közlekedésre alkalmas, kifogástalan út­tá. Az illető községek lakói éppen úgy hozzájárulnak a vármegye közúti alap­jához, mint a többi községek. Méltá­nyos tehát, hogy ezzel szemben ők is részesedjenek a hatóság jóakaratában. * Építkezés a székesegyházban. Lapunk egyik múlt számában megír­tuk, hogy Meszlényi Gyula szatmári megyés püspök abból az alkalomból, hogy az egyház 1905. évben üli meg fennállásának 100. évfordulóját, a szat­mári székesegyházat restauráltatni fogja. Az átalakítás munkálatait már meg­kezdték. A dóm festményeit most ja­vítják. A legérdekesebb azonban az oltár lesz, a melyet teljesen újonnan fognak felépíteni. Meszlényi Gyula püs­pök tegnap magához rendelte Kepes Sándor sziuyérváraljai szobrászt és megbeszélte vele az uj oltár építésé­nek módozatait. A püspök kijelentette Repesnek, hogy az oltárt hazai anyag­ból kívánja elkészíttetni, azért felhívta, hogy a szinyérváraljai bányák termé­keiből mutasson be mintákat. Kepes Sándor a napokban többféle andesités márvány anyag mintát hoz Szatmúrra, a melyek a vármegye bányatelepeinek legszebb termékei. * El Amerikába! Ez a jelszó még egyre kísért, még egyre csábit a vármegye területén. A kivándorlás, a falusi embereknek ez a ragadós be­tegsége még mindig terjed, még min­dig szedi az áldozatokat. Most, hogy a mezei munkák megkezdődtek, kétszerte súlyosabb a gazdákra nézve a kiván­dorlás, mert a szegény nép, a mely munkára tálalna, egyre másra hagyja el a szülőfaluját és elvándorol más hazába, a hol a kétes bizonytalanság nál egyéb nem várakozik reájok. A szatmári főszolgabírói hivatalhoz nap­nap után tömegesen érkeznek az út­levelek és az útlevél iránti kérvények. E hónapban, noha még csak 22-e van, több mint 80 útlevelet kézbesítettek Ez a szám eléggé megdöbbentő szomorú. . . * Betörés Erdődön. Erdődön ugyancsak sűrűn járja a betörés. A mult évben egy alkalommal egy éj­szaka három betörést is követtek el Erdődön, a mi nem valami ked­vező világot vet az ottani közbizton­sági viszonyokra. Tegnap éjjel ismét betörés történt Erdődön. Ezúttal a Rozmarin Márkusz szatócs üzletét dézsmálták meg az ismeretlen tette­sek, a kik mintegy 150 korona értékű árut loptak el. A csendőrség a nyo­mozást megindította. * Elveszett pénz. A vásárok al­kalmával rendesen fordulnak elő ki­sebb s nagyobb kihágások és lopások. A vásárok alkalmával a rendőrség tal­pon is van és kettőzött éberséggel őr­ködik a közrend felett. Ennek daczára fordulnak elő olyan esetek, melyekkel szemben a rendőrség Argus szeme is vaknak bizonyul. Ilyen a Marko- vits Mátyás magyar-géresi lakos esete is, a ki azzal a panaszszal állí­tott be a rendőrséghez, hogy 240 ko­ronát tartalmazó pénztárczája elve­szett. Persze szeretné, ha a becsüle­tes megtaláló visszaszármaztatná hozzá a pénzt, a kit aztán illő jutalomban részesítene. Nem lehetetlen, hogy a tartalmas tárcza eltűnésében valami ügyes kéz is segédkezett, de mert erről a károsult meggyőződve nincs, a rend­őrség a panaszos fél előadása alapján kénytelen volt egyszerűen tudomásul venni a bejelentést és most várják a becsületes megtaláló jelentkezését. No hiszen, várhatnak ! * Rossz levéljegyek. Általános a panasz, hogy a levéljegyek közül a leginkább használatban levő 10 filléres levéljegy olyan rossz ragasztó anyag­gal van ellátva, hogy az még a le­és bélyegzés előtt igen gyakran lehull- a levélről, a minek természetes követ­kezménye aztán, hogy a posta meg- leletezi a levelet és igy a czimzettnek a levélért kétszeres portót kell fizetni. A 10 filléres levéljegyek botrányosan rossz minősége ellen hozzánk is több oldalról érkezett panasz, a minek ko­moly voltáról magunknak is alkalmunk volt meggyőződni. Felhívjuk az illeté­kes hatóság figyelmét a közönség jo­gos panaszára és hisszük, hogy a kincstár figyelembe fogja venni a kö­zönség jogos panaszait. * Megszökött sikkasztok. Két külföldi rendőrhatóságtól érkezett ma reggel távirati megkeresés a főkapi­tánysághoz, melyben megszökött sik­kasztok elfogatását kérik, ha azok erre felé vennék utjokat. Az egyik táviratot a lembergi rendőrség kül­dötte, melyben Motyka János zesznói születésű 43 éves postakihordót ke­resik, a ki két pónzeslevól elsíkkasz- tása után megszökött. A két levélben összesen 7120 korona volt. Motyka János középtermetű, erős testalkatú, telt oválarczu, ritka hajú, feszes ka­tonás tartással. A másikat a horvát­országi saazi rendőrség küldötte, mely­ben Krausz Ferencz kolíni születésű 17 éves irodai gyakornok körözte ké­sét kéri, a ki 80Ö0 koronát sikkasz­tott és megszökött. A rendőrség meg­tette az intézkedéseket, hogy a meny­nyiben a keresettek erre felé vennék utjokat, méltó fogadtatásban része­süljenek. * Péter király tervei. A szerbek uj királya nagyon törekvő ember s mint látszik komolyan veszi a hivatá­sát. Nem hiába volt hosszú számkive­tésben, ráért akkor szőni a légvárak színes szövetét, tervezgetni, álmodozni, arra az esetre, hogy „ha majd egykor király leszek ..." Ez az álom betel­jesedett s most már I. Péter meg akarja valósítani a terveit. — Szerbiát a külföld lenézi, mondta a napokban egy miniszterta­nácsban. Senki sem vesz komolyan bennünket és csak vállveregetve beszél rólunk mindenki. A külföldi sajtó éppen jótéten festi a szerb állapotokat. Ennek véget akarok vetni ; rehabilitálni kell Szerbiát s le kell mosni a nevéről azt a foltot, a melyet a külföld rajta lát. Hogy mint képzeli azt a rehabili tálást az uj király, azt természetesen bajos vele együtt elképzelni, mert maga sincsen teljesen tisztába azzal, hogy miként csinálódik az ilyesmi. De ezt a mikéntet nagyon erélyesen csinálja 1. Péter. — Azt akarom, hogy a czivilizá- czió hatalmasabb arányokban terjedjen országunkban, — mondá a király. És ha a nép nem engedelmeskedik az én akaratomnak s akadályokat gördít a terveim elé, akkor . . . leteszem a ko rónát, veszem a kalapomat és megyek Megértették az urak. A miniszterek tiszteletteljesen haj­longtak s azt a reményt fejezték ki, hogy a királynak nem lesz szüksége a kalapjához nyúlni. Most pegig érdeklő­déssel várják I. Péter nagyszerű terveit. * A kapa miatt. Angi János gör- bedi lakos is olyan szegény magyar, akinek nincsen egyebe, csak egy roz kzant, rozsdás kapája-, a mely a verejr té,kes munkában egyik, legfőbb segítő eszköze. Angi János gazcía a napok­ban a mezőn dolgozott és a nagy me­legben felkapálta a Jcukoriczását, a mit harmadába vállalt a nagyságos úrtól. Délben leheveredett a földre, mert ő is azt tartotta, hogy a munka után jól esik a pihenés. Egy keveset szundikált az öreg s éppen arról kezdett álmodni, hogy régen volt olyan jó termés, mint az idén, a midőn egyszerre megzör rentek a kukoricza szárak. Kis János csavargó járkált a kukoriczásban s mikor észrevette, hogy Angi elaludt, a kapa után nyúlt. A kukoricza zörgésre felébredt Angi s észrevette Kis szán­dékát. Rászólt a csavargóra, aki a ka pávai úgy ütötte fejbe Angit, hogy sú­lyos sebeket szenvedett. Angi Kis Já­nost feljelentette a csendőröknek, a kik elfogták és bekísérték a szatmári tör­vényszékhez. * Vízbe fűlt úszómester. Egv né­pies közmondás szerint nem jó az ör­dögöt a falra festeni, mert hátha meg talál jelenni a valóságos ördög. Szunyogh András tisza-ujlaki úszó­mester is sokszor megtréfálta a für- dőzö közönséget, hogy ő, a hires úszó­mester, a ki játszi könnyűséggel úszta át a Tiszát, most mindjárt bele fog fűlni a vizbe. És alá merült a vízbe, a rözönség lélegzet vissza fojtva leste visszajövetelét és hosszú idő után egy­szer csak a túlsó part közelében fel­bukkant a felszínre a hires mester. A viz alatt úszott. A tréfáját aztán to­vább fűzte, utánozta az úszni nem tu­dót és segítségért kiabált. A parton- állók jó izüt kaczagtak a tréfán. An­drás mesternek nem lett semmi baja. E hó 15-én is virágos hangulatban volt az öreg, a mihez hozzájárult, hogy egy kissé fel is öntött a garatra és tu­datta a közönséggel, hogy ő most ön­gyilkos lesz. És mielőtt a vizbe ug­rott, elbúcsúzott a feleségétől és fiától. Azután megtörtént a mesteri ugrás. A hullámok összecsapódtak feje fölött, a közönség pedig várta, hogy mikor és hol bukkan fel a mester. Biz az sokáig tartott és a közönség aggo­dalma pillanatról-pillanatra nőtt annál is inkább, mert a hol beugrott, ott ve­szedelmes örvény van, a mi röviddel ezelőtt egv másik ember életét is el­rabolta. Nagy sokára aztán felszínre bukkant az úszómester ugyanott, a hol beugrott. És elfojtottan tört ki belőle a kiáltás: Segitsée;! A közönség, a mely azt hitte, hogv András mester ezúttal is mókázik, persze kaczagott. De az arczok csakhamar komoraké váltak, mert megdöbbenve látták, hogy András ismét alámerült. Aggodalmas, kinos perczek voltak ezek. Végre is belátták, hogy az úszómester ezúttal nem tréfált, hanem öngyilkos lett a szó valódi értelmében. Negyednapra fogták ki holttestét a Grünfeld-féle ma­lomnál. Temetése nagy részvét mellett ment. végbe. _ * Az „É. K. É.“ meghívója. Az Erdélyi Kárpát Egyesület hazafias hangú felhívást küldött a városi ta­nácshoz, meghiván Szatmár városát a jövő hó folyamán Borszéken tartandó rendes évi közgyűlésére. A tanács leg­közelebbi ülésén veszi tárgyalás alá a meghívót. * Betörés a temglomba. Az em­beri rosszindulat az Isten házát sem kíméli meg, ha arról van szó. hogv könnyű szerrel juthasson pénzhez. A napokban a helybeli orth. izraelita templomba törtek be ismeretlen tet­tesek és elemelték a perselvben ösz- szegvült 40—50 koronát. Most pedig madarászi levelezőnk tudatja velünk hogy Tóth Sándor madarászi lakos, a ki lopásért már több Ízben volt büntetve, betört a madarászi r. kalh. templomba, a hol a perselyt felfeszi- tette. De pórul járt, mert mikor a perselyben levő pénzt szedegette ki­felé, észrevették és ott a templom­ban elfogták. Elfogatásakor beismer­te, hogy a -.templomban az-utóbbi’idő­ben gyakrabban történt lopásokat szintén ő követte , el. Az elvetemült betörő most az erdődi kir. járásbíró­ság fogházában várja megérdemelt büntetését. sem volt Márton gazdának széles az utcza, a harmadik tanú azonban a vádlott után nem nézett mert a részeg emberre rá sem szeret nézni. A per vége az lett, hogy Márton gazdát a bíróság elitélte, mert a részegségnek turbulens foka nyert csak beigazolást. Nagyon bántotta ez Márton gazdát és midőn a tárgyaló birótól elmentek, nem álhatta, hogy szemre ne hányja komájának, a ki ép az imént hitelt meg az ő állapotára: — Hallja-e komám, hát nem vol­tam én nagyon részeg ? — Hász’ komám — mit tudom én — nem grádoltam én meg a ko­mát. § \ barátnő mint válóok. Bő változatosság van azon mindenféle ok között, a melyek miatt a házasfelek válásra fanyalodnak. Az anyóstól le a konvhapénzig. az udvartól kezdve az elviselhetetlen bánásmódig százféle ala­pon is ki tudják magvarázni a , válóok“ fenforgását, indokoltságát. Szóval bő repertoárja van a válóokoknak már is s most ismét sikerült egvgyel megszapo- ritani : a barátnő miatti elválással. Jól tessék megérteni, nem a házibarát, ha­nem barátnő az ok; s mivel nem a nő a felperes, nem is ez kifogásolja a férinek valami ..barátnő“-ját. hanem a féri válik a feleség barátnője miatt. G. F. magánhivatalnok igen jól élt csinos nejével, mig ez egv fiatal özvegy asszonnval össze nem barátkozott, a kivel aztán folvton a házon kivül sétált. Igaz ugvan, hogv a feleség mindig be tudott sétaidejéről számolni, mert az üzleteket, a miitárlatokat, látogatta sű­rűn, de miv^l azelőtt inkább gazdasz- szonv volt. mint műkedvelő és divat- hölgv. a férj csak az uj barátnő befo­lyásának tulajdonította az átváltozást és ezzel szakítást, követelt, annyival is inkább, mert a barátnő általános is­mert arról, hogy kissé szabadelvű vi­selkedésű. Ebben az utóbbi kijelentés­ben a nő magára nézve sértő vonatkozást látott és csak azért sem szakított, a férj pedig csak azért is ragaszkodott a kívánságához. A folytonos czivako- dás tehát válásra vitte a feléket. A most tartott békéltetési tárgyaláson ; az elnök érthetően megmagyarázta az alperes nőnek, hogy a férjnek igenis joga van beleszólani a nő társaságá­nak megválasztásába, mire a feleség meggondolási időt kért. Kiadó laptulajdonos: A rSzatmári Hirlap-kiadó r.-t.“ I jVtcdíycsi Fwncz I ^villamos világítási vállalata Szatmár, Kazinczy-utcza II. — Telefon 26. sz. — & ■<g W Villamos világítás, villa- w íímos csengő, telefon beren-S ~ dezéseket a legolcsóbb 2 & árban elvállalok, költ- ** ségvetéseket dijmen- 5SE & tesen. TI Újdonság. TI Villamos zseblámpa 6 korona. TÖRVÉNYKEZÉS. §. Hány grádos a koma ? Az erdődi kir. járásbíróság előtt egyik büntető perben az képezte vita tárgyát, hogy vádlott részegsége milyen fokú volt. Az egyik tanú szerint a vádlott egyenesen járt, a másik tanú szerint 1902. évi 80—90 hektoliter fehér- és rizling-bor eladó. Hektoliterje 18 frt. Kisebb mennyiségben (100 liter) is kapható Dr. Kerezstszeghy Lajosnál Szatmár

Next

/
Thumbnails
Contents