Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-12-29 / 290. szám
Fiásodik jévftel^a ICedd Szatmérj 1903« sieczember 29 SZÄTiÄR^EGYFJ FÜGGETLENSÉGI és 48-as part közlönye A SZATiARI és Megjelenik mindennap, hétfő és ünnep után való napok kivételével SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kazinczy-utcza 6. sz., a hova ugy az előfizetési pénzek, hirdetések, valamint a lap szellemi részét illető levelek küldendők, Felelős szerkesztő Az erő és földesnri jog helyét a mozgó vagyon, a pénz foglalta el, a mely a milliók sorsát intézi. Ez pedig nem jól van igy. A túlságos elnyomorodásnak már határt szabtak. Szeretetházak, népkonyhák, hajléktalanok menhelyei — szolgálják e czélt. A gazdagoknak rogyásig terített asztaláról lehullott morzsa ez csupán. De ez semmi. Meg kell akadályozni a túlságos elgazdagodást, még pedig törvényes eszközökkel. Ki kell irtani az általános emberi gondolkozásból azt, hogy egyes emberek életczélja a túlságos elgazdagodás, ezzel a milliók rovására való elhatalmasodás lehessen. Ezért kell megadni a szegény, de becsületes emberek millióinak a szavazati jogot, hogy sorsának intézését kezébe vehesse. Akinek jó a vére a hazát védeni, sürü garasa az államháztartás költségeihez, annak legyen jó a szavazati joga a haza sorsának intézésében is. Ne a kevesek intézzék milliók, hanem a milliók a saját sorsukat. Örök harcz a jogért Szatmár, deczembe? 28. (.R. A) Az emberiség történelme az elnyomók és elnyomottak örök harczát tárja elénk. A milliók mindég az elnyomók ellen küzdöttek. Hajdan ezt rabszolgakérdésnek hívták, azután jobbágy-kérdésnek, ma pedig munkáskérdés a neve. A formák változtak csupán, a lényeg ugyanaz maradt. Ha összehasonlítjuk a különböző korszakokat, talán a mai a legrosszabb. A rabszolga igaz, hogy állat volt, akinek élete fölött az ura rendelkezett. A baromnál több nem volt ugyan, de hát az oktalan jószág sorsát is gazdája válogatja. A rabszolgát is megbecsülte valamennyire a gazdája, akár csak a lovát, tehenét, mert hasznát látta. Eltartotta, mert a rabszolga érték volt a szemében. Ha beteg lett, még kuruzsoltatta is, mint a mi paraszti népünk a lovát. Szóval, ha joga semmi sem volt is a rabszolgának, de a megélhetését a gazdája biztosította. Az ókor ezen barbár rabszolga-intézményét a barbár középkor eltörölte. Helyébe állította a jobbágyságot, ami nagy haladást jelentett. Igaz, hogy a jobbágy élete is az urától függött, de a tized és roboton kívül a munkája gyümölcse is az övé volt. A földesura eltartotta, fegyvereseivel megvédclmezte a jobbágyait. Ha derék, fölvilágo„sodott ember volt a földesur, amint a magyar urak azok is voltak, a jobbágy békességben, sőt jólétben élhetett. Félszázad óta nincs jobbágyság nálunk. Szabad lett az ember, a régi jobbágytelkek örök tulajdonai lettek — és mit látunk? A jobbágyokból lett kisgazdák a nagy gazdasági versenyben rendre elbuktak. A föld kicsúszott a lábaik alul és ők a nagy fölszabadítás után csak munkásai a földnek, amelynek hátán elsokasodtak. A gazdasági gépek egyre kevesebb munkaerőt vesznek igénybe, a föld sem szaporább, de a szegény ember egyre több, a munka meg kevesebb. A munkanélküliség ijesztő mértékben gyarapszik. Van már most szabadság a szegény ember számára is, de nincs már rabszolga-gazda, nincs már földesur, aki a megélhetést biztosítaná. A nagy tömegek szabadsága alig jelent többet: szabad éhen halnod ezen a szép, kövér magyar földön, a melyen annyi naplopó, here vigan éli világát. Szatmár, deczember 28 Választási mozgalom Nagykárolyban. Nagykárolyból Írja levelezőnk, hogy Domahidy Elemér országos képviselőnek főispánná történt kinevezése folytán már nagyban folynak az előkészületek a közeli választásra. Ugy a szabadelvű, mint a függetlenségi párt több ízben tartott értekezletet, a melyen a választási mozgalmak tekintetében foglaltak el álláspontot. A sza- badelvüpárt tudvalevőleg Károlyi György grófot jelölte, a ki — hirszerint — pártonkivüli programmal fog fellépni. A függetlenségi párt szintén állít jelöltet. A jelölt személyében végleges megállapodás nem történt, de igen valószínű, hogy Adler Adolf dr. nagykárolyi ügyvédet fogják jelölni. Az esetre azonban, ha Károlyi György gróf a függetlenségi párt értekezlete által hozott azon határozatát, hogy a Kossuth pártnak a nemzeti követelmények ellen folytatott küzdelme abbanhagyása tárgyában hozott határozatát nem helyesli s e tekintetben csatlakozik a kassai, kecskeméti és komáromi függetlenségi pártok határozataihoz, a maga részéről jóváhagyja és elfogadja, továbbá, ha az önálló vámterület elvét is magáévá teszi és kijelenti, hogy a Tisza pártba nem lép be, a nagykárolyi függetlenségi párt vele szembe jelöltet nem fog állítani. Rudolf trónörökös nevelője meghalt. Budapest, deczember 28. (Saját tudósitónktól.) Bécsből jelentik, hogy ott ma Latour József altábornagy meghalt. Latour Rudolf trónörökösnek nevelője volt. Az utóbbi időben betegeskedett. Botrány a kópviselöházban. Budapest, deczember 28. (Saját tudósitónk- től.) A képviselőház mai ülését kínos incidens zavarta meg. Mukits Simon beszéde után ugyanis a karzatról valaki harsány hangon lekiMtotta : — Isten és haza előtt kérem az oh. .mólókat, hogy ne döntsék veszélybe a nemzetet! A közbeszólót a teremőrök leszállították a A karácsonyi es iijevi ■ ünnepek alkalmából "’sT'ajcLa, ZbvdCülSuljr előnyösen ismert úri és női divat áruházára felhívjuk a n. é. vevő közönség szives figyelmét, hol mint mindig, ezúttal is nagy raktár van a legjobb ízléssel összeválogatott czélszerü ajámcléls tárg'iya.ls'foól j-u.tá,30.3^os ára Is mellett. Úri divataiéi;, kalapok és kesztyűk legnagyobb raktára és legolcsóbb beszerzési tielye. a ORSZÁGGYŰLÉS. üsép'viselőlb.á.z: Tö.lés©_ Saját tudósitőnk távirata. ^■^-HSäflapest, deczember 28. A képviselőház mai ülésén Jakábffy Imre elnökölt. Napirend előtt elnök bejelentette' hogy Fáy István orsz. gyűlési képviselő lemondott a Rimaszécsi választókerület mandátumáról. A Ház ezután áttért a napirendre. Az ujoncz javaslat tárgyalásakor elsőnek Szederkényi Nándor mondotta el záróbeszédét. Szederkényi hosszasan beszélt a javaslat ellen, bon- czolgatva a javaslat minden egyes tételét. A beszéd után egész váratlanul Nyiry Sándor honvédelmi miniszter állott fel szólásra. Általános érdeklődés közepette kezdett beszélni. Az utolsó pillanatban — úgymond — szólat fel ezer meg ezer ember érdekében. Azért az utolsó pillanatban, mert a legutóbbi miniszteri rendelettel kitűzött sorozás határideje alig egy pár nap múlva elkövetkezik. Ismételten arra kéri az obstruálókat, hogy holnap vagy legkésőbb holnaputánig szavazzák meg az ujoncz- javaslatot, mert ellenesetben a sorozást újból kell halasztani. Ebből pedig csak az következnék, hogy a póttartalékosokat egész májusig fogják bentartani. Nyiry után Mukits Simon hosszas polémiába bocsátkozik a honvédelmi miniszterrel, kijelentvén, hogy az obstrukció mindaddig le nem szerel, a mig a nemzet jogos követelései nem teljesittetnek. Ezután Lovászy Márton arra kérte a Házat, hogy mai beszédét holnap mondhassa el. Az ülés háromnegyed 4 órakor véget ért. E L Ö F I Z E TE 8 1 Á RAK: Helyben házhoz hordva: Vidékre postán küldve: Egész évre 12 K. I Negyedévre 3 K. | Egész évre 16 K. I Negyedévre 4 K. Fél évre . 6 K. j Egy hóra I K. | Fél évre . 8 K.|Egy hóra . 2 K. Rp-vps szám ára 2 kr. (4- fiiM BALASSA SáüOOfl. TÁVIRATOK.
