Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-12-04 / 275. szám
2 1903. deczember 4. SZATMÁRI HÍRLAP 275. szám. Szatmár, péntek. ORSZÁGGYŰLÉS. IsépTTiselőliá/z "ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, deczember 3. Kossuth Ferencz békejavaslatának sikertelensége nem változtatta meg a politikai helyzetet. Az obstrukczió vígan folyik tovább, mint ennek előtte. A képviselőház ülésén a harczoló ellenzékiek ma is folytatták a technikai obstrukcziót, úgy, hogy a napirendre tűzött javaslatok tárgyalására egyáltalán nem jut idő. Politikai körökben egyébként feszült figyelemmel néznek a függetlenségi párt holnap este meglartandó ülése elé, a melyen tudvalevőleg véglegesen döntenek majd a harcz tovább folytatása, vagy a leszerelés kérdésében. A képviselőház mai üléséről tudósításunk a következő: A képviselőház ülésén Perczel Dezső elnökölt. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének felolvasása után Mukits Simon állott fel először szólásra és kilencz módosítási indítványt tett. Elnök elrendelte a szavazást. Gabányi Miklós hosszabb felszólalásra kért engedelmet. Kubik Béla Gabányi kérelmére névszerinti szavazást kért. A képviselőház délutáni ülésén az idő névszerinti szavazással telt el. Az ellenpróbákkal és a szünetekkel eltelt az este. Az ülés befejezése előtt Tisza István gróf miniszterelnök indítványt tett. Tisza kijelentette, hogy a parallel ülések életbeléptetése óta a kormány ügyei nagyon felszaporodtak és a sok ügv között sok olyan van, a melyet sürgősen keli elintézni. Ezért arra kérte a Házat, hogy a holnapi napon ne tartson ülést. A Ház az indítványt általános helyesléssel fogadta. Mire elnök határozatilag kimondta, hogy a Ház legközelebb szombaton fog ülésezni. Ezzel az ülés véget ért. TÁVIRATOK. A válság. Budapest, deczember 3. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház ülése alatt élénk tárgyalások folynak a függetlenségi párt mindkét fraka levélkédet .... — felelt vissza a mámoros ifjú. — Azonnal! — hangzott a válasz és néhány pillanat múlva kinyílt az ajtó. A fiatal ember besurrant a szobába. Nagy sötétség vette körül, de egy édes fehér alak mozgása kivált a feketeségből. — Mindjárt világosságot gyújtok, — susogta a fehér alak, — mialatt tapogatózva lépkedett. — Nem szükséges . . . jobb igy . . ; — volt az ifjú ideges válasza. A hang furcsának tűnt fel Thalia papnőjének s — gyertyát gyújtott. Gabit meglátva, fel- sikoltott : — Távozzék innen, mit akar ? A mámoros és csalódott ifjú bosszúsan felel: — Hát nem én vagyok az a bizonyos, a kit vársz? . . . Mit jelentsen akkor e szerelmes levélke, mit nekem küldtél ? . . . — Én önnek? — kérdé a színésznő, ki ezalatt jobban elburkolta magát. Gabi előrántotta a rózsaszínű levélkét és mutatta. — Ah, Palinak irt levelem, — szaladt ki a szó önkéntelenül a primadonna szájából. Most már megértette Gabi a helyzetet. A közszolga őt Palinak vélte, kinek szobájában oly otthonosan hevert a pamlagon. A fogadást tehát elvesztette. Nem ő volt az a bizonyos „Én vagyok“, a kit a találka megilletett . . . Azt a tanulságot mégis levonta, hogy máskor, hasonló esetben, nem fog előre dicsekedni, csak akkor, ha az „Én vagyok“ . . . csakugyan — Ő volt! S. Dániel. cziója között. Mindkét oldalról behatóan tárgyalják Kossuth Ferencz békeajánlatát. A harczia- sok részéről most már olyan hangok hallatszanak, a melyek a béke előjelének tekinthetők. Többen úgy vélekednek, hogyha a Kossuth-féle javaslatban foglaltakon kívül a Ház határozottá emelné azon elvi kijelentést is. hogy a hadsereg ve~ényleti és szolgálati nyelvének megállapítása nem abszolút felségjog, hanem az országgyűlésnek is joga, akkor lehetséges, hogy a rendkívüli eszközökkel való küzdelmet abban- hagyják. A kormány különben most úgy a függetlenségi párt béke, mint a harczias elemeivel folytat tárgyalásokat. Késő este sürgönvzi tudósitónk, Thaly Kálmán és Tóth János fölkeresték Tisza István miniszterelnököt, a kivel hosz- szasan tanácskoztak. Politikai körökben általános feltűnést keltett, hogy Kubik Béla is értekezett Tiszával. A harczias ellenzékiek arra számítanak, hogy a holnapi értekezleten ők lesznek többségben, mert eddig 40 szavazattal rendelkeznek, mig a béke pártnak 36 szavazata van. A béke pártiak azonban az ellenkezőjét állítják. Az értekezlet elé óriási érdeklődéssel néznek. Egy hires betörő elfogatása. Temesvár, deczember 3. (Saját tudósitónktól.) Az itteni rendőrség ma reggel elfogta Pasku Milánt, a délvidék hírhedt betörőjét. Pasku a rendőrség emberei ellen sokáig kétségbeesetten- védekezett s revolveréből több Ízben lőtt is. Csak nagy nehezen sikerült lefegyverezni a hires betörőt, kit nyomban erős fedezet alat a temesvári ügyészségnek adlak át, Letartóztatott tanító. Budapest, deczember 3. (Saját tudósitónktól.) A fővárosi rendőrség letartóztatta Kiss Lajos volt budapesti tanítót. Kiss Lajost lopással vádolják. A szegény ember hitele. (Saját tudósitónktól.) A kereskedőnek és iparosnak egyik létalapja a bizalom s ezt megszerezni a legfőbb morális körülmény. De sajnos, a mai korban a bizalmat nem a személy erkölcsi oldaláról Ítélik meg, hanem ferde módon, a szemléy anyagi oldaláról. Ebből következőleg, a hitelnyújtásnál tapasztalhatjuk leginkább azt a körülményt, hogy sok szegény, de becsüles kis egzisztencia, ki csekély hitellel segíthetne önmagán, nem tud néminemű támogatáshoz, segélyhez jutni. Pedig hány száz és száz pénzszűkében levő megszorult ember van nálunk. És mennyi közöttük a jóravaló, törekvő, munkás ember. De hát gyéren telik a keresetből, nagy a család és enni muszáj. Támasza nincs, nem tudja kihez forduljon, vagy ha tudja is: nem adnak, kifogásokat mondanak, ürügyekkel hozakodnak elő, csak éppen azt nem mondják nyíltan, őszintén a megszorult embernek: „Van, de nem adok, mert féltem a pénzem“. Utolsó reménység volna még a pénzkölcsönt illetőleg a kisebb bank vagy hitelszövetkezet. Sovány remény! A tömérdek számmal lévő hitelintézetek nem adnak derüre-borura kölcsön nekik, egy ember nem elég, hanem három személyre van szükségük, a felvevőre és két kezesre. Ha már talál is két jótállót a megszorult, szegény ember, akkor még nem bizonyos a kölcsön megszavazása. A kezeseket kevésbbé „jók“- nak találják, nem nyújtanak elég garancziát a kölcsön összegre. A kölcsönkérőt hitelképtelennek mondják, nincsenek biztosítva affelől, hogy a felveendő kisebb összeg után, a csekély rátákat betudja-e tartani. Az figyelmen kívül marad, hogy a kölcsön- kérőnek a legbecsületesebb szándékai vannak. Azzal nem törődnek a hitelintézetek mogorva emberei, hogy mikép gondolkodik a megszorult jóravaló, tisztességes ember, hogy tudniillik némi pénzsegély révén nagyon szépen tudna boldogulni, volna kitartása, több munkát végezhetne és jövedelmét fokozná s aztán a nagyobb keresetéből pontosan és örömmel fizetné a részleteket. Hisz ha volna a megszorult embernek pénze, ha volna valamije, mely értéket képvisel, nem igen fordulna pénzkölcsönért, szívesebben takarítaná meg azt az összeget, mit kamatokban és egyébb felmerülő költségekben megfizetni kéne. Szóval nehezen jut a kis ember pénzhez, bármily égető szüksége is volna rá, s bármenynyire is hozzásegítené némi segély sorsának, helyzetének előmozdításához. Megszűnt manapság már a hitelezésnek az: a formája, mely szerint hitelezhető pl. oly kisiparosnak is, ki nem rendelkezik fényes üzlettel, nagyobb anyagi vagyonnal, hanem köztudomású és ismert az illető iparos becsületes és szorgalmas volta, s igy egzisztencziája, boldogulása érdekében el keli mindent követni, hogy bár kis összeggel is, de segítve legyen rajta. Pedig nem is volna oly kivihetetlen annak megvalósítása, kiváltképen a vidéken, hogy becsületes, józan, törekvő, s jóhirnévnek örvendő szegény kis embereket, ha megszorulnak, némi támogatásban, kisebb összegű kölcsönben részesítenének. Mindjárt megváltoznának a mostoha, rossz viszonyok, kettőzött szorgalommal és buzgalommal dolgoznék a segítségben részesült ember, mert volna kitartása és nem feledkeznék meg kötelezettségéről, a kölcsön visszafizetéséről, hogy alkalmilag újabb támogatást remélhessen. Jellemző, hogy a szegény, szerényes eszkö zökkel dolgozó kisiparosnak hányszor kell hite lezni tehetősebb, jobb viszonyok között élő vevőinek, s noha nagyon rászorulna ezekre az összegekre, vár türelmesen (sokszor hónapokig) mig pénzéhez jut. És neki mégis kell hitel zni, hogy méltányolhassa vevőit. És nekik, a munkás embereknek, nem hitelez senki, noha becsületességüknél fogva csekély keresetükből előbb és jobban fizetnek, mint a jobb módúak. A bizalom ha megvolna a letőtől-lalpig becsületes, jóravaló munkás emberek iránt, akkor más viszonyok költöznének buskomor, szomorú világukba. Hiába, már úgy van, hogy szegény embernek szegény a szerencséje.* SZÍNHÁZ. A HÉT MŰSORA: Péntek: Katalin, operette. Szombat: Drótostót, operette. Vasárnap délután: Tündér eskü. este: Toloncz, népszínmű. — (A ütök ) A saison harmadik estéjén egy rendkívül kedves, vígjátéknak nevezett színdarab bemutatójához volt a közönségnek szerencséje. A vígjáték keretében azonban olyan megkapó drámai részletek vannak beékelve, melyek a könnyebb zsánerű, üdébb légkörben mozgó vígjátéknak nagyobb értéket kölcsönöznek. Wolf Pierre „ A titok “ ban egy a romantika,, a diadalmaskodó szerelem költészetének kissé elcsépelt, de állandóan hatást keltő bájos kis. történetét mutatja be. Az ‘ifjú megszereti a virág árus leányt és viszont a leány a szerelem égő tüzében omlik a fiatal ember karfai közé. A szerelemnek gyümölcse lesz, egy kedves kis buksi gyerek, a ki a fiatal ember szigorú erkölcsöket valló nagyszülőinek közönyét megtöri és magához láncolja az alapjában aranyszívű öregeket. A vége természetesen a fiatalok házasság kötése. Ez a magva a három felvonásra nyújtott szerelmi történetnek. A darab sok szellemességgel, néhol sikerült ötlettel van megírva. Hatása, csakis jó előadás inelett van. A tegnapi előadás több kívánni valót hagy fenn az összjálók tekintetében, különösen rontja a hatást az elhangzott végszók után beálló várakozás, a mi tegnap, több izben megtörtént. Jouvenelnének bebocsálta- tása nagyon hosszú pauza után történik, a mi abszurdum, mert egy virágárus leány egy úri nőt, a kinek Ő maga nyit ajtót nem várakoztathat annyi ideig az előszobában. Hasonló apró hibáktól eltekintve, az egyes szereplők igyekezettel állották meg helyüket. Széli Gizella a szivével leikével szerető asszonyt és anyát hűen mutatta be.
