Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-11-27 / 271. szám

2 1903. november 27. SZATMÁRI HÍRLAP 271. szám. Szatmár, péntek. Szünet után Apponyi Albert, Kossuth Fe- rencz, Zboray Miklós és Rakovszky István ál­lottak szólásra és ellenezték az indítványt. P,erezel, daczára, hogy a vihar a tetőpon­ton volt, megállapítottnak látjji áz indítványt és kijisjfént^tie, hogy a holnapi ntpíreBa előtt sza­vazni, fognak 'L\ íiváslat felett. Ezzel az ü és véget ért. A dán trónörökös Budapesten. Budapest, november 26. (Saját tudósitőnk­től.) Frigyes dán trónörökös ma Budapestre ér­kezett. A délelőtt folyamán a képviselőház ülését a főrendek karzatáról nézte végig kíséretével. A dán trónörökös néhány napig marad Budapesten. Apponyi kilépett a szabadelvüpártból. Budapest, november 26. (Saját tudősitőnk- tóLJ Appony! Albert gróf ma levelet intézett Podmaniczky Frigyes báró, a szabadelvüpárt el­nökéhez. A levélben bejelentette, hogy kilép a szabadelvüpártból. Elhatározását az érlelte meg, hogy a szabadelvüpárt tegnapi értekezletén Tisza István indítványának tárgyalásakor meggyőződött arról, hogy a párhuzamos ülésekre vonatkozó ja­vaslat az ő felfogásával nem egyezik. Apponyi Alberttel együtt 25 volt nemzetipárti képviselő is kilépett a szabadelvüpártból. Képviselők afférje. Budapest, november 26. (Saját tudósitónk­tól.) A képviselőház mai viharos üléséből kifo­lyólag lovagias afférek keletkeztek. Bartha Ödön Gajári Gézát egy közbeszólása miatt provokál- tatta. Ugyancsak lovagias ügy keletkezett Dániel Ernő és Rakovszky István között. Az afférok fej­leményeit általánosan nagy érdeklődéssel várják A zendülés után. A tüntetés újabb részletei. Szatmár, november 26. (Saját tudósítónktólJ A közönség még min­dig a választás után oly váratlanul bekövetke­zett zendülés hatása alatt áll és úgy a legelőke­lőbb körökben, mint a polgárok szerény hajlékai­ban és a köz- és magán hivatalokban egész nap egyébről sem folyt a beszéd, mint arról a ret­tentő pusztításról, melyet a szenvedélyétől elva­kult tömeg valóban rettentő kegyetlenséggel haj­tott végre. És a meglepetést keltett esemény pertrak- tálása közben még mindig lázas érdeklődéssel ke­resik, kutatják, hogy a szörnyű tettnek ki az ér­telmi szerzője, ki a bujtogató, kicsoda az, aki a feltüzelt népszenvedélybe üszköt dobott és lángra lobbantotta ? De hiábavaló minden törekvés. A letartóztatott egyének egytől-egyig tagadják, hogy valami titkos vezér sugallatára cselekedtek volna, tagadják, hogy vezérük lett volna, tagadják, hogy a iüggetlenségi párt, vagy annak bármelyik tagja sugallmazta volna nekik a felháborodást keltő tett elkövetését. De azért a közvélemény mintegy kéjelegve keresi a titkos mozgató erőt, mely lánczaitól megszabadította a rombolás daemonát, hogy egy estére hatalmának rettentő erejével megreszket- tesse a gyávaságtól és félelemtől tehetetlenné vált emberek ezreit. És kínos erőlködéssel ku­tatja a hatóság is a gaztett ördögi szerzőjét, de — úgy látszik — hiába, mert józan, higgadt gondolkozásu és becsületes ember agyában ilyen alávaló tett gondolata nem fogamzhatott meg. Ki tudná számtani ^pontossággal megjósolni, egy bekövetkező vihar időpontját? Ki tudná meg­mondani, hogy a föld méhében éyézredek óta harczban álló elemek exploziója hot, Is mikör fog bekövetkezni? Az elöinék nárcza dili lenn a föld mélyében és ez okozzá a viharosai a. föld szí ­nén. Az emberiség loRaolübzásátóln &s érzelem világában is állandó a harcz, a liiRSs, a haladás világító szövétnéke küzd ä ínarádiság vastag sö­tétsége ellen és a humanizmus és igazságszeretet bírókra kél a szükkeblüséggel és az igazság meg­ölésére irányított törekvésekkel. A kedd esti zavargás, a maga borzalmas megnyilatkozásában, szintén egy ilyen evolucziója a forrongásban levő r -xlern eszmékkel szaturált légáramlatnak, a mély bekövetkezett anélkül, hogy azt előre csak sejteni is lehetett volna. Értelmi szerzője tehát a rémes zendülés­nek : az idő, felbujtója : a választás izzó levegő­jétől lángra lobbant Szenvedély. Tagadhatatlan azonban, hogy egy kis előre­látással a rettenetes vagyonpusztitásnak elejét le­hetett volna venni. A hatóság azonban a szük­séges óvintézkedéseket elmulasztotta a kellő |idő- ben megtenni és a midőn a rend fenntartására szükséges katonai erő megérkezett, a pusztító fergeteg elvonult a vész színhelyéről, nyomában romokat és vérbe borított áldozatokat hagyva. Eső után jött a köpenyeg, de hát — akkor sem ártott. A zendülésre vonatkozó újabb részleteink a következők: (A város képe.) A város külső képén tegnap még erősen látható volt a kedd esteli pusztítás nyoma. Egész utczasorok vannak, melleknek házsorain bevert ablakok és kifeszitett ablakrámák láthatók. Az üvegkereskedőket a közönség valósággal megos­tromolta, mert télidő lévén, mindenki igyekezett j a szellőssé vált lakást rendezett állapotba jut- | tatni. A pusztítás legszánalmasabb képét azon­ban a napokkal ezelőtt még pompában és fény­ben ragyogott Pannónia kávéház mutatja, a hol a hatalmas üvegtáblák helyett ideiglenesen rá­mákba feszitett szerény üvegtáblák disztelen- kednek. Benn pedig a gyönyörű tükrök helyén a falak meredeznek kopaszon. A márványaszta­lokat a terraszon használt pléhasztalok és kö­zönséges faasztalok pótolják. A rombolás nyomait azonban mindenütt sietnek mihamarabb eltüntetni és néhány nap múlva a kedd esteli zendülésről már csak mint egy gonosz álomról fognak beszélni. (Ki téríti meg a károkat?) Hozzávetőleges becslés szerint a város te­rületén okozott kár meghaladja a 200,000 ko­ronát. Márkus Márton, a Pannónia bérlője, egy­maga állítólag 60,000 korona kárt jelentett be a város ellen. Nem szenved kétséget, hogy a vá­ros az összes kártszenvedettekkel szemben anya­gi felelősséggel tartozik..v A „Pannóniában“ már meg is tartották az előzetes birói becslést. Tegnap délután a város is leltároztatott a Pannóniában, hogy a saját kárát megállapíthassa, mert úgy a villamos fel­szerelés, mint a megsemmisített két nagy tükör a város tulajdonát képezték. (A vizsgálat ) A rendőrség a vizsgálatot a legnagyobb erélylyel vezeti, hogy a zendülésben részivevök egytől-egyig megkapják megérdemelt büntetésüket. Kiss József rendőrtiszt egész nap egyebet sem tesz, mint szerkeszti a letartóztatottak val­lomásairól a jegyzőkönyveket, gyűjti a korpus deliktiket és időrendben küldözgeti át az ügyész­séghez. A nagyarányú bűnügy minden egyes rész­letének kiderítésére az egész rendőrség élén Tankóczi Gyula rendőrfőkapitánynyal, fáradha­tatlan lévlkeri^séget fejt ki, melynek bizonyára még is lesz a kívánt eredménye, Eddig a következők lettek, .letartóztatva : Géráely Gyüiá 25 .íves . Béres, Mészáros, karoly lirnSrlenoníil; Gábor kivan 'faragó, tend'd László hentes, 1$ Gátőr 1? tivés csizmáéin, Tamás János napszámos, Szakái József napszá­mos, Dávid Elek gépészhez utóbbi éppé abban a pillánatban, mikor a Pannonia-kávéh . abla­kait fadoronggal verte, Kreiner Gyula szabóinas, Turba Ferencz csizmadia, Szilágyi Lajos csizma­dia, Gyulai Miklós kőmives, Weisz János kovács­segéd, Katona Ferencz földmives, Boldár László csizmadia, Donka Sándor napszámos és Miklós József mészáros. A letartóztatottakat a rendőr­ségre kisérték s a kihallgatást maga Tankóczi főkapitány vezette. Ugyancsak tegnap tartóztatták le Tamás Jánost, Daraba Jánost és Csorba László iparos segédeket. Különösen az utóbb! ludas erősen a dologban, mert rábizonyult, hogy Miska főpin- czérnek a szekrényben elzárt készpénz készletét, mintegy 3G0 koronát 6 lopta el. A lopott pénzen bevásárlásokat eszközöli. Ugyancsak nála találták meg a Pannóniá­ból ellopott »Jótékony Perselyt« melyben 2 kor, 30 fillér volt. Ez‘ a pénz sértetlenül megkerült. Az eddig letartóztatottak száma meghaladja a negyvenet. A letartóztatott fosztogatókat teg­nap az ügyészséghez kisérték át. A rendőrség most már biztos nyomokon vezeti a vizsgálatot és a mai napra újabb 8—IQ letartóztatás várható. I Kisiparunk a múltban és ajeienben. A kisiparos, bárha szakismereteivel tökéle­tes is, tudás és ismeret nélkül mégsem boldo­gulhat. Mily nehézségeket kell leküzdenio egy oly iparosnak, aki szakismeret nélkül áll. A szaktu­dás a jelené és a jövőé. A múlt iparosai vagyont szereztek magasabb szaktudás nélkül és a jelen­ben azt elvesztették. Ez oly tény. a melyről meggyőződhetünk, a midőn látjuk, kogy egynéhány előkelő iparos, ki valaha fényes és jómenetelü üzlettel birt, ma szegény és alig van betevő falatja. Bár mi ezt a kor rohanó árjának és az idő viszontagságainak is betudnók, ha nem jutna eszünkbe a szakismeret és a kiszámítás nélkülö­zése ezeknél. A múlt iparosaitól azt nem követelhették, a mit a jelentől. A modern iparosnak életét, egészségét, teljes szaktudását kell egy-egy készít­ményére, produktumára ráadni, hogy vevőjét an­nak kívánságához képest kielégíthesse. A szaktudás jelenleg a fő és ezt csakis gyakorlattal és tanulással lehet elsajátítani. Ta­nulni kell. Még a közmondás is azt mondja: A jó pap holtig tanul.“ A gyakorlatot a szép munkának kultiválá­sában találjuk, melyet ott a hol lehet gyakorol­juk is és mindig szebbet, és szebbet igyekezzünk készíteni. A tanulás pedig saját önszorgalmunkból keletkezik, az erre kínálkozó alkalmat megragadni kell, mint például azon szaktarsak előadásait, magyarázatait hallgassuk meg, kik e téren hír­nevet szerezlek. Rendelkezésére állanak ezenkívül szakisko­lák, szaklapok, mindmegannyi faktor, a mely a kisiparos tudásának hathatós előmozdítására szolgál.­Hogy hazánk közgazdasági fejlődése felé hajlik, nem szabad tője megijedni, hanem foka­URAK. Az őszi és téli idényre érkezett angol gyapjúszöveteknek 'ojdonság'aira, felhívja a ra, t. úri közön­~ ség b. figyelmét — Szatmár. Deíttér, Felérte mellett. poszté és gyapjúszövet kereskedő. Ugyanott az egész konjinensen elismert nagynevű Martin C. Ltd & Sons angol gyapjúszövet gyárosnak raktára. TÁVIRATOK.

Next

/
Thumbnails
Contents