Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-11-26 / 270. szám
270 szám. Szatmár, csütörtök SZATMÁRI HÍRLAP 1903. november 26 3. ban a földre lökték, úgy, hogy néhány perczig nem tudott magáról. Ugyancsak igy jártak Bar- nucz Jenő és Timafi József rendőrök, a kik most lakásukon feküsznek. Nem érdektelen az sem, a mit a Pannónia emeletére menekülők mondanak el. Mikor ugyanis a tüntetők már az étteremben kezdtek rombolni, a hátraszorult vendégek az egyik oldalajtónál levő csigalépcsőn menekültek fel az emeletre. Ezek a menekülők rémitették el az emeleten lévőket azzal, hogy a garázda néptömeg a szobákba fog most betörni és az ott lévőket, különösen a kormánypárt vezető férfiait üti agyon. Képzelhető a rémület, melyet a hir keltett. A szálloda folyosóján talán száz ember állott, a kik a híradás után a szobákba menekültek, s az ajtókat az ágyakkal, szekrényekkel torlaszolták el. Nehogy azonban a zavargók észrevegyék őket, teljes sötétségben maradtak. A kétségbeesés leírhatatlan volt mindenütt. A szobákban gyermekek siránkoztak, s mindenki csak azt várta, mikor törik be az ajtót. A Pannóniában egy Walner nevű utazó volt megszállva. Vézna beteges ember, aki midőn meghallotta, hogy mi történik, szintén szobájába zárkózott és eltorlaszolta az ajtókat. Mikor a veszedelem elmúlt, annyira kimerült a félelemtől, hogy annyi ereje sem volt, hogy az ajtóhoz állított szekrényt elmozdítsa. Segélyért ki- áltot', s a szomszédos szobákban lévők az udvar felőli ablakon másztak be a szobába és kisegítették a megrémült utazót. A szállodába menekült emberek közül többen a tüntetés éjjelén le sem jöttek az emeletről, hanem ott aludtak. A garázdálkodók közül — mint a vizsgálat megállapította — hatan sebesültek meg. Ezekről tudnak a rendőrségnél, ámde igen számosán vannak olyanok, akik megsebesülve bár, de elmenekültek. A hat sebesültet a közkórházban ápolják Egyik másik a fején, a kezén, az arezán, a lábán kapott vágott sebet a lehulló üvegdaraboktól. Természetes, hogy a rendőrség felépülésük . után ki fogja hallgatni őket. (Az őrjárat) Tegnap az esti órákban az egész városban megkezdődtek az őrjáratok. Az utczákon mindenfelé az 5. gyalogezred és a honvédség őrjárata czirkál, a mely a legkisebb csoportosulásnak veszi elejét. Még nem múlt el 4 óra, midőn az összes üzletek kirakataikat, redőnyeit lebocsáj- tották, mert az üzlettulajdonosok attól tartottak, hogy a tegnapi tüntetés megismétlődik. Ez azonban nem történt meg. Az egész városban nagy volt a csend, rendzavarásra nem volt kilátás. A városháza udvarán készen létben állt egy század katonaság s az esetre, ha ne talán mégis zavargás lett volna, hogy azonnal kivonuljanak. (A mandátum átadása.) Az óriási küzdelem árán megszerzett mandátumot ma csütörtökön délelőtt fogja átadni a szabadelvüpárt küldöttsége Hieronymi Károlynak. A küldöttség Pap Géza polgármester vezetése alatt tegnap délután a gyorsvonattal utazott Budapestre. A küldöttség tagjai voltak: Kereszt- szeghy Lajos, a szabadelvüpárt elnöke, Frieder Adolf dr., Korányi János, Vajay Károly dr. Fechtel János dr. és a szabadelvüpártnak még több tagja. A küldöttség a délelőtt folyamán a képviselőházban fogja felkeresni a kegyelmes urat, és átadja a mandátumot. És a kegyelmes ur bizonyára érdeklődni fog a választás lefolyásáról, a mire a küldöttség azt feleli: — Oh kegyelmes uram, nem történt semmi, csak egy alig számbavehető tömeg nem volt megelégedve a választással. *• A szatmári választás a házban. Hieronymi nem fogadja el a mandátumot. (Saját tudósítónk táviratajBenedek János országgyűlési képviselő e hó 24-én, a választás napján tudvalevőleg Szatmáron volt. Benedek az országos függetlenségi és 48-as párt rnegbizásából időzött itt, hogy a választás lefolyásáról személyes tapasztalatokat szerezzen. Nagyon szomorú tapasztalatok voltak azok, a melyeket Benedek János képviselő a választás lefolyásáról itt szerzett. A képviselő már kedden délután kijelentette, hogy a kormánypárt magatartását a Ház legközelebbi ülésén okvetlen szóba hozza a czéiból, hogy a Ház mai, szerdai ülésér jelen lehessen, még kedden este a hétó vonattal utazott Budapestre s a képviselő z mai ülésén, a napirend előtt csakugyan felszólalt a szatmári botrányos választás ügyében. Benedek János felszólalásáról tudósítónk a következőket táuiratozza: Napirend előtt Benedek János kért szót s kijelentette, hogy jelen volt a tegnapi szatmári választáson és az ott történteket nem hagyhatja szó nélkül. Az ellenzék kiváncsi volt — úgymond — hogy a kormány milyen maga- tart ást fog tanúsítani ennél a választásnál, ahol Hieronymi személyében a jelölt a kormánynak egyik tagja. A tapasztaltakból sajnálattal kell konstatálnia, hogy a szatmári választás teljesen a régi rendszer módjára folyt le. Az egész választási mozgalom alatt a legteljesebb terrorizmus uralkodott és a választásnak utolsó órájában csaknem nyíltan vesztegettek a kormánypárt kortesei. A tisztviselőkre a legkép telenebb presssiot gyakorolták, sőt maga Hieronymi jelentette ki a törvényszéki elnöknek, hogy a bíróság tagjainak működésével nincs megelégedve. Ez akkor történt, a midőn Hieronymi programmbeszédét elmondani jött el Szatmárra és a többi tisztelgők között Róth Ferencz dr. törvényszéki elnöknek tisztelgését is fogadta. A bíróságnak több tagja panaszkodott is e miatt neki — úgymond — s határozott szándéka megkérni az igazságügyminisztert, hogy ebben az ügyben indítsa meg a vizsgálatot. Szólónak arról is biztos tudomása van, hogy Hugonnai gróf főispán és Pap Géza polgármester állandóan agitáltak Hieronymi érdekében s ők is kapaczitálták a tisztviselőket. Bejelenti továbbá, hogy számos választót megvesztegettek, a mire konkrét eseteket tud. A záróráig — úgymond — teljes rendben ment a szavazás, de ekkor, a mint látták, hogy a függetlenségi párt jelöltje van többségben, a legnagyobb apparátussal indult meg a szavazat fogdosás a miniszter érdekében. Mindezeknek szemtanúja volt és minden szavát kész esküvel is bizonyítani. Reméli, hogy Hieronymi az ilyen módon megszerzett mandátumot nem fogja elfogadni. Hieronymi Károly emelkedett ezután szólásra és kijelentette, hogy nincs tudomása a visszaélésekről. A nála járt törvényszéki elnöknek nem mondotta, hogy nincs megelégedve a tisztviselők működésével. Az ilyen és hasonló imputácziók ellen a leghatározottabban tiltakozik. Egyébként kijelenti, ha kiderül, hogy a mandátumhoz csak a legcsekéiybb szabálytalanság fűződik, a mandátumot nem fogadja el. Tisza István kijelenti, hogy a Benedek által hangoztatott visszaélésekről nincs tudomása. Biztosította a Házat, hogy a tisztviselők választási szabadságát nem engedi konfiskálni. Nem helyesli — úgymond — hogy puszta mendemondák alapján egyeseket nyilvánosan meghur- czolnak. TÁVIRATOK.-A. Jsep-sriselölidiz; ■ülése. Budapest, november 25. (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülésén Perczel Dezső elnökölt. A napirend előtt Benedek János tette szóvá a szatmári választást, a melyről lapunk más helyén számolunk be részletesen. Ezután az alelnök választás következett. A ház a lemondott Dániel Gábor helyett Feilitzsch Arthur bárót választotta meg alelnökké. A katonai javaslatok ellen Mukics Simon beszélt az ülés végéig. Az »erős« kéz. Budapest, november 25. (Saját tudósítónktól) Képviselői körökben biztosra veszik, hogy Tisza István holnap benyújtja a párhuzamos ülésekre vonatkozó indítványát. E szerint a katonai javaslatokat délelőtt, az indemnitást pedig délután tárgyalná a Ház. Ez indítvány megszavazását az ellenzék mindenáron megakadályozni szeretné, s igy nem lehetetlen, hogy holnap és holnapután éjjeli ülések lesznek. Az ugrál választás. Nagyvárad, november 25. (Saját tudósi'.tónktól.) Ugrón este hat órakor ért véget a választás. Tisza István grófra 1126-an, Stocker Józsefre 682-en szavaztak, s igy Tisza Istvánt 444 szótöbbséggel képviselővé választották. A választás alatt kisebb verekedések voltak, egyébként teljesen rendben folyt le az aktus. A táviró és telefon drótokat is elszakította nehány részeg választó, de a postaigazgatóság gyorsan intézkedett az elszakított drótok helyreállítása iránt. ÚJDONSÁGOK. társadalom ítélete. Ki felelős a zavargásokért ? Lapunk más helyén részletesen megemlékezünk arról a vandalizmusról, mely kedden este viharszerü gyorsasággal pusztított végig az egész városon és a mely mindenütt rémületet és pánikszerű félelmet keltett. A közönség azonban csak tegnap alkothatott magának tiszta képet a borzalmas pusztításról. És a midőn látta az óriási vagyonpuszti- tást, visszatért lelkinyugalmával Ítéletet alkotott magának az egész gaz cselekedetről és kutatni kezdte, hogy a meglepő arányú zavargásokért tulajdonképpen kit terhel a felelősség? E tekintetben a társadalom ítélete ugyancsak eltért egymástól. Igen sokan voltak, a^ik a szabadelvüpártot tették felelőssé azon okból, hogy a népakarat szabad alkotmányos megnyilatkozását eddig még soha nem tapasztalt presszióval és más meg nem engedett eszközökkel tette lehetetlenné, ami az alsó társadalmi néposztályt annyira felbőszítette, hogy a hatalom túlkapásaival szemben önmaga kívánt magának ilyen módon elégtételt venni. Ezzel szemben viszont mások a függetlenségi pártot okolják, a mely leveretése feletti bosszuérzetében mintegy belehajszolta a tömeget a rombolásba. Voltak végül olyan hangok is, melyek a bekövetkezett szomorú és sajnálatos dolgokért egyenesen lapunk felelős szerkesztőjére akarták a felelősség teljes súlyát hárítani. Mindezek a feltevések alaptalanok hamisak, mert sem a szabadelvű, sem a függetlenségi párt sem pedig felelős szerkesztőnk a beállott eseményeknek sem közvetlen, sem közvetett okozója nem volt. A függetlenségi párt szavazó polgárai egytől-egyig higgadt, józan gondolkozásu, rendszerető emberek, akiknek a zavargásban semmi részük nem volt, akik példás rendben szavaztak és aztán mentek a dolguk után. A mi pedig szerkesztőnk megvádolását illeti, az vagy rosszakarat, vagy pedig egyszerűen — hülyeség! Ő, mint egy pártlap felelős szerkesztője az egész választási harczban csak kötelességét teljesítette és ha lapunk közleményeiben erős bírálat alá is vettük a kormánypárt eljárását, az mint a választás eredménye is mutatja, — indokolt volt. De lapunk egyetlen számában
