Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-11-11 / 258. szám
2 Szatmár, szerda SZATMÁRI HÍRLAP 1903. november 11. 258. szám. vesen támadta Tisza István grófot s kijelentette, hogy bizalmatlanságot szavaz a kormánynak. Vlád beszéde után az ellenzék szünetet kért. Perczel Dezső kijelentette, hogy a szünet nem a képviselőket, de az elnökséget illeti s igy nem adhat szünetet E kijelentésre óriási lárma és zaj keletkezett, a mely perczekig tartott. A zaj lecsillapultával általános érdeklődés közben Hock János állott fel szólásra. Beszéde elején visszautasította Vlád Aurélnak azon kijeié. tését, a melyet a közigazgatási tisztviselőkre tett. Majd élesen bírálta a kormány programmját s különösen hevesen támadta Tisza István miniszterelnök személyét. Ezután áttért a czimer kérdésre. A közös czimert, úgy mondotta, — nem fogadja el, mert az ellenkezik nemzed törekvéseinkkel. Ivánka Oszkár. A közös czimer kifejezés csak lapsus lingvae volt Tisza részéről. Tisza István miniszterelnök. Azt majd én fogom megmaggarázni, ha szükségét látom. Hock János ezután még sokáig beszélt a czimer és a jelvény kérdésről, Az ülés ezzel véget ért. A vitát holnap folytatják. TÁVIRATOK. Tisza, reüstifllsáü.. Budapest, november 11. (Saját tudósitónktól) Tisza István gróf miniszterelnök kijelentette ma, hogy az ellenzék körében felháborodást keltő' „közös jelvény*' kije- letése nyelvbotlás volt. E tévedését a Ház egyik legközelebbi ülésén helyre fogja igazítani, mert nem közös jelvényről, hanem egyöntetű jelvényről van szó. .A. titeli mandátum. Budapest, november 11. (Saját tudósítónktól) A kúria ma foglalkozott a tileli mandátum ellen beadott peticzió ügyével, A kúria ma délután hirdette ki az Ítéletet s a peticziót elutasította. Alkotmányos küzdelem előtt A pártok értekezletei. Szatmár, november 10. ISaját tudósitónktól) A küszöbön levő képviselőválasztás a szemben álló két pártot, a függetlenségi és 48-as és a szabadelvű pártot, a komoly cselekvés terére szólította és mindegyik párt lázas sietséggel igyekszik a terepviszonyokat megismerni, hogy a döntő csatában minden pontot a maga előnyére kiaknázzon. De nemcsak a hivatalos pártok léptek ak- czióba, hanem a választással járó izgalom heve a választó polgárságot is szokatlan lelkesedésre hangolta és jóllehet még napok választanak el a döntő ütközettől, a választási harcz már megindult az egész vonalon. A két nagy párt erejének a végsőig való fokozásával megy bele a küzdelembe, de mig a függetlenségi párt az egész nemzetet átható országos jelentőségű érdekekért száll síkra, addig a szabadelvű párt küzdelmének czélja, az önérdekben zsugorodik össze. A magyar nemzet izzó szenvedéllyel harczol törvényes jogainak érvényesítéséért. A függetlenségi párt fennen lobogtatja a zászlót és nem is teszi le, mig diadalt nem arat. Hazafiui szent kötelessége minden magyar embernek, hogy e zászló körül csoportosuljon, mert arra a zászlóra Magyarországnak örökké élő, elkoboz- hatatlan és csorbithatatlan jogai vannak felírva. És a másik oldalról? — a megalkuvás, a meghunyászkodás Ausztria jogtipró beavatkozásával szemben. Meglátjuk, melyik lesz erősebb, az elszántan harczoió magyar párt,* vagy pedig a hatalom húsos fazekából lakmározó osztrák párt? Addig is tartsunk össze és szivvel-lélekkel teljes egyetértéssel, vállvetett igyekezettel, ren- dithetlen szilárd elhatározással és szent lelkesedéssel tömörüljünk a függetlenségi párt zászlója körül. Ma úgy a függetlenségi párt, mint a szabadelvű párt végrehajtó bizottsága értekezletet tartott. A függetlenségi párt végrehajtó-bizottsága a jelölés kérdésével foglalkozott. A jelölt személyére nézve azonban csak a ma délután tartandó ujabbi értekezleten történik megállapodás, a miről híradással leszünk. Mihelyt ez megtörtént, az elnökség azonnal összehívja a pártértekezletet. A szabadelvű párt értekezlete igen népes volt. Az értekezlet — zárt ajtók mögött — a teendő előkészületeket beszélte meg. Mines leszerelés. Az ellenzék tovább harczol. Szatmár, november 10. (Politikai munkatársunktól) A függetlenségi és 48-as Kossuth-párt tegnap esti határozatával Tisza István kormányzási programmja zátonyra került. Az ellenzék tegnap óta ismét harezra készen áll, nem adja meg magát, nem omlik rabigába, hanem az utolsó lehelletig folytatni fogja a harezot a magyar vezényszóért. A pártok — mint budapesti tudósítónk jelenti — ma már lázas tevékenységet fejtettek ki s előkészítik terveiket, még arra az eshetőségekre is, ha Tisza István erőszakos lépéssel válaszolna a küzdők akcziójára. A Kossuth-párt hétfőn este döntött, mert tudvalevő, hogy Kossuth Ferencz több kérdést intézett a miniszterelnökhöz, a melyekre Tisza Istvánnak felelnie kellett s ezektől a feleletektől tette függővé á párt további magatartását. Az eredményt, távirati tudósítás nyomán, röviden megírtuk a »Szatmári Hirlap* tegnapi számában. A párt hazafias elemei nem elégedtek meg a miniszterelnöknek buborékszerü, színes ígéreteivel. A párt tehát elhatározta, hogy semmi körülmények között nem adja fel a harezot s feltétlenül küzdeni fog mindaddig, a mig a magyar nemzeti nyelv joga nem érvényesül. Nincsen ebben az országban olyan igaz magyar ember, a ki akarná a magyar nyelv elárulását. Kell-e hát magyar vezényszó? ítéljen benne a nemzet. Ha az ellenzék küzdelmét erőszakos eszközökkel gátolják meg, majd Ítélni is fog. De Ígéretekkel nem éri be. Magyar vezényszót, magyar czimert, magyar zászlót akar a nemzet. Szeretete és lelkesedése övezi azok küzdelmét, akik a megalkuvást nem ismerik, akik előtt csak a nemzet igaza, az édes magyar nyelv joga a czél. Küzdelmükből legalább látni fogja, kikben bizhat, kik tartanak ki a magyar nép joga mellett. A kormánypárton Tisza beszéde alatt már tegnap látszott meg a nyugtalanság s mikor beszédét bevégezte a széledő párttagok lesújtva hangoztatták: — így nem lehet a kibontakozást megtalálni. Az ellenzék harczi kedve azonban egyszerre fölébredt, s városszerte érdeklődéssel várták a függetlenségi párt esti értekezletét. A párttagok teljes számmal együtt voltak, s lelkesülten sorakoztak azok mellé, akik már előzőleg sűrűn érveltek a további harcz mellett. Kossuth Ferencz általános figyelem közt nyitotta meg az értekezletet. Kijelentette, hogy Tisza István válasza nem elégítette ki, s a nemzet jogaiért síkra kell szállni. Riadó éljenzés zúgott fel. Perczekig tapsolt, éljenzett a párt minden tag]a. Kossuth Ferencz: Indítványozom, hogy a jelen helyzetben minden párttagnak szabad elhatározására bizassék, hogy a küzdelmet továbbra rendkivüli eszközökkel folytathassa. Tomboló lelkesedés tört ki. A pártban még olgan elementáris erővel nem zúgott fel az él- jenriadó, mint ez alkalommal. Thaly Kálmán, Debreczen város képviselője szólott ezután. Tüzesen beszélt. Hangsúlyozta, hogy ezután már felesleges minden vita azon* hogy mi a párt kötelessége. Negyvennyolcz esztendeje, hogy küzd a magyar kultúráért, a magyar nyelv jogos érvényesüléséért. Küzdeni fog tovább az utolsó lehelletéig. Tapsolt, éljenzett a párttag, s ezután egyhangúlag, lelkesedéssel elfogadták a Kossuth Ferencz indítványát. A párthatározatnak villámgyorsan hire futott, s még este a főváros társadalmi rétegeiből alakult küldöttségek keresték fel a pártkörf s üdvözölték a pártot hazafias határozatukért. A párt az ország minden részébe sürgönyk leg tudatta határozatát és a gratuláló válaszok a mai nap folyamán sűrűn érkeztek vissza. SZÍNHÁZ. — (Hangverseny.) Nánássy Géza, a budapesti Vígszínház volt tagja, országszerte ismeretes népdal énekes most hangverseny körúton van, s tegnap Szatmárra érkezett, hogy egy,, vagy két estén a szatmári közönség előtt hang versenyezzen. Nánássy specziális számokból állította össze pompás műsorát, a melyen nemcsak ének, de szavalat is van. Nánássy Géza előbb a szatmári tanintézetek ifjúságának akar hangversenyt tartani, s csak ezután fog a nagy közönség előtt bemutatkozni. ÚJDONSÁGOK. első alste, — Tisza István gróf Szatmárhoz. — Az uj kabinet életében kétségkívül az a legboldogabb pillanat, mikor a kormányelnök aláírja — az első aktát. A mai viharos időkben nagyon rövidek az uj kormányok mézeshetei ; sőt nem is hetek, csak napok, vagy pláne csak egy nap, amint a Tisza-kormánynak is csak az első napja volt derűs és viharmentes. November 4-ikén, ezen a boldog napon, a mikor Bécsből hazajött az uj kormány és bemutatkozott a klubban, született meg az első akta is: a törvényhatóságokhoz intézett beköszöntő : Tisza István gróf levele, mely vasárnap reggel érkezett meg Szatmár városához, igy végződik : Midőn erről a törvényhatóságot uj állásom elfoglalása alkalmával ezennel értesítem, ezúttal azon várakozásomnak adok kifejezést, hogy úgy engem, mint miniszter^ társaimat legkegyelmesebb Urunk Ö Felsége bizalma áltat elénk tűzött feladataink megoldásában, törvényes hatásköréhez képest, hazafias buzgalommal és erélylyel támogatni fog Ugyanilyen szövegű levelet kapott Szatmár- vármegye törvényhatósága is, Ez ugyan sablonos irás, de azért minden ilyen beköszönő levélben van valami érdekes. A Tisza Istvánéban például az, hogy azon várakozásának ad kifejezést: hogy a király bizalma által eléje tűzött feladatok megoldásában a törvényhatóságok hazafias buzgalommal és erélylyel fogják támogatni. Akik a sorok között olvasni szeretnek, az „erős kéz“ politikájára is következtethetnek ebből; mert a lelkesedés, odaadás, vagy más hasonló frázis helyett talán nem minden ezélzás képen szerepel itt az eré/y szó. * Újból megsemmisített árlejtés.A Kossuth kertben tervezett vashidnak mégis csak peche van. A felépítésének kérdése valóságos lutri. Építik, nem épitik. Hol az egyikről, hol a másikról veszünk hirt. Az egyik pozitív hirt agyon- a másik pozitív hir. És ez a két egy-
