Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-11-08 / 256. szám
2 Szatmár, vasárnap. SZATMÁRI HÍRLAP 1903. november 8. 256. szám. elnökválasztásra került a sor. A választás névszerinti szavazással történt. Az ellenzéki képviselők üresen adták , le szavazat czéduláikat. Délben Dániel Gábor kihirdette az eredményt. Beérkezett 187 szavazat, ebből Perczel Dezsőre 158 szavazat esett s igy Perczel lett a Ház elnöke. A választás után az ülést 10 perezre felfüggesztették. Szünet után Perczel Dezső fekete diszmagyarban jelent meg az elnöki emelvényen és fogadalmat tett. hogy a törvénye és a házszabályokat meg fogja tartani, majd kijelentette, hogy pártatlan és részrehajlat- lan lesz. Végül a Ház támogatását kérte. Ezután átvette az elnökséget és elrendelte az alelnök választást. Alelnökké 153 szavazattal Jakabffy Imrét választották meg. A választás után Kossuth Ferenez állott fel szólásra. A miniszterelnök prog- rsmmját bírálta. Majd pártja nevében bizalmatlanságot szavazott a kormánynak. Előterjesztette a függetlenségi párt követelményeit s azon reményének adott kifejezést, hogy a kormány azokat megszívleli. Kossuth után Tisza István gróf miniszterelnök és Kaas Ivor biró személyes kérdésben szólaltak fel. Ezzel az ülés véget ért. TÁVIRATOK. 'V'erelsed.ő cLIáűsols:. Becs, november 7. (Saját iadó- sitónktól. Az egyetem liberális és klerikális diákjai között ma valami vitából kifolyólag verekedés támadt. A verekedésnek a rendőrség vetett véget. le^réllb.ord.0 Budapest, november 7. (Saját tudósítónktól.) A rendőrség ma egy verekedés alkalmával elfogott egy Függő János nevű mészáros segédet, akit megsebesülve a Rókus kórházba szállítottak. Mikor Függőt a kórház kertjén átvitték, Boda János, a múlt hónapban kirabolt pénzes levélhordó felismerte benne gyilkos merénylőjét. Függőt ezután a rendőrséghez vitték kihallgatás végett, de mindent tagad, s minthogy semmit se lehetett rábizonyítani, szabadon bocsájtották. k hát t rt nets, (Politikai helyzet. — Apponyi lemondása. — A kormány uj tagjairól. — Tüntetés az uj miniszterelnök ellen. — Wiesbadeni találkozás. — Hirek Szerbiáról. — Pablovics Ljubomir ügye. — Uj színház a fővárosban. — Mommsen halála. — Koburg Lujza. — Milánóban. — Petroleum kartell. — Elegáns tolvaj.) Az uj minisztérium már megszületett Tisza István gróf elnöklete alatt, de úgy látszik, hogy ez mind kevésnek bizonyult a politikai üdvösségre. Az uj kormányelnök olyan sziklákra akadt első politikai hegymászásában, a melyre ugyan már vállalkozása első pillanatában is számíthatott, de a mit megdöntenie vajmi nehézségekbe fog ütközni. Már bemutatkozását is obstruk- czió alá akarta vetni a Kossuth-párt tömeges napirendelőtti felszólalásokkal. A terv azonban csak részben sikerült, mert a kormányelnök mit sem törődve a hangulattal a terembe lépett, átadta az erőknek királyi legfelsőbb kinevezési iratát, fölolvastatta és minden ellenkezés daczára, tudomásul vétette. Ezzel sújtott le jaz „erős kéz“ először az engedetlen parlamentre. A kormánypárt ugyan sikerültnek, talpraesetnek minősítette, a „vaskezü“ miniszterelnök első debütjét, de az ellenzék annyira föl- ingerlődött az erőszakos bemutatkozáson, hogy a legczifrább titulusokkal illette Tisza István grófot. A kormáriyelnök tehát odavetette eléjük a „vaskeztyüjét“ s ezzel provokálta a további hárczot, a folytatólagos obstrukcziót. A válság most már attól függ, hogy képes lesz-e áz ellenzék kisebbségben lévő harczoló csoportja magával ragadni, küzdelemre bírni az egész pártot, mert ebben az esetben olyan fordulat állana be az uj parlamenti életben, melynek következményeit most még a bennfentesek sem tudnák kiszámítani. Nagy elégületlenséget szült Apponyi gróf lemondása, a ki tudvalevőleg, mindig törvényes alapon vezette a képviselőház elnőklését s most attól félnek, hogy az uj éra ebben is az ő intenczióját fogja érvényesíteni. A kormány uj tagjairól jóformán keveset mondhatunk. Képességeiket, csak eddigi működési terükről ismerjük; de elveik nézeteik még teljes homályba vannak burkolva előttünk. Tisza István gróf vállalkozását ugyan kevés rokonszenv kiséri a közönség körében, s ez mindjárt kifejezésre jutott abban a tüntetésben, a melyet az egyetemi ifjúság rendezett ellene. Az egyetemiek függetlenségi pártja tömör sorokban vonult a 48-as pártkör elé és további küzdelemre buzdította az éppen tanácskozó képviselőket. A tömegbe szocziálista elemek is vegyültek, a kik viszont harsányan hangoztatták az őket megillető jogokat. Komolyabb összetűzésre — ez alkalommal — nem került a dolog a rendőrség és a tüntetők között, a kik megelégedtek azzal, hogy még a függetlenségi érzelmű „Magyarországnál“ csaptak egy kis parázs tüntetést. Fontos diplomácziai okokat tulajdonítanak Miklós czár és Vilmos német császár Wiesbadeni találkozásának. Lamsdorff gróf ugyanis Delkasséval való tanácskozása után Bülow gróffal akar érintkezésbe lépni. Okot erre a maczedóniai kérdések adnak, a melyben Francziaország és Oroszország teljesen egyetértenek a szultánnak ajánlott reformok dolgában. A kisded szerbia mindig hallatt magáról s gondoskodik róla, hogy az egész világ érdeklődését fönntartsa maga iránt. A, Besgradski Novosti Péter király lemondása czimen vezérczikket közölt, a mely egész Belgrádban föltünést keltett. A czikk azt a pikáns hirt tartalmazza, hogy Péter király öt hónapi uralkodás után a fia javára lemond a trónról, mert belátja, hogy tovább nem uralkodhatik. A külföldi sajtó azonban személyesen nem igen vehet tudomást a dologról, mert Péter király nem akarja a kiküldött tudósítókat fogadni azóta, mióta a külföldi és főleg a német lapokban olyan támadásokat intéztek személye ellen. Most ért véget az a kínos inczidens, a melynek hőse Pavlovics Lyubomir dr. nemzetiségi képviselő volt. Utazása közben t. i. képéből kikelve ugrott ki a kupéból és a Hymnust é eklő diákok közé rontott, a kik közt több szerb fiút ismert föl. Hát nem tudtok ti — ordítozott — szebb nótát danolni, hisz szerbek vagytok. S nagyobb nyomaték kedvéért két éneklő diák fülébe markolt s úgy fölpofozta őket, hogy az egyiknek orrán-száján eleredt a vére. A Kúria most hozta meg a verdiktjét, és a mentelni jogától felfüggesztett képviselőt két rendbeli becsületsértés miatt ezer korona pénzbírságra sújtotta. Fővárosunk ismét, gazdagodott egy színházzal. Nagy huza-vona után végre megjött a belügyminiszteri kézirat, a mely megengedte, hogy a Király-színházban előadásokat tartsanak. Zajos munkával elérték* hogy rövid idő alatt befejezzék Thália leg újabb templomát, s most még csak a kö zönség pártfogásától függ, hogy a siker harmóniája meglegyen úgy művészi, mint anyagi értelemben. A tudományos világnak ismét halottja van. A római történelem legnagyobb kutatója és legalaposabb ismerője Mommsen Tivadar hunyt el a napokban. A német birodalom nagy részvéttel kisérte világhírű tudósát utolsó útjára, s a gyászolók között pedig, mint rendesen, Vilmos császár volta legelső. Érdekes hirt jelentenek Milánóból. A tudósítás arról szól, hogy a lindenhofi fogoly, Koburg Lujza herczegnő ott tartózkodik. Kérdezősködésünk Drezdában is megerősítésre talált, azokat pedig az szolgáltatja rá, hogy a herczegnő idegessége az utóbbi időben annyira fokozódott, hogy a báj elhárítása végett levegő változás látszott ajánlatosnak. A petróleum — kartelt végre megkötötték. A kartel kiterjedése nagynak mondható, mert csak Ausztriában 15 nagy részvénytársaság foglalkozik ezzel az iparággal. Volt ugyan még Ausztriában és nálunk is egy-két intézet, a mely vonakodott az egyezséghez hozzájárulni, de a nagy kapa- czitálásnak már sportumitási okokból is engedték és legújabban a magyar petróleum ipar és drösingi finomitó is belépett a kartelbe. Különlegességképen följegyezzük azt a lopási történetet is, a mely a főváros egyik színházában játszódott le. Az előadás végeztével, mikor a ruhatárban legnagyobb a tolongás egy czilinderes ur kivette egy másik mellette álló úriember tárczáját. Mikor ez észrevette, a tolvaj úriember provokálni akarta áldozatát, de erre már nem maradt ideje, mert közbelépett — a rendőrség. MEGYEI KÖZÉLET. Szatmámraegye Deákünnepe. A haza bölcsének századik születési évfordulóját kegyeletes és hálás érzéssel ünnepli az egész magyar nemzet. A kiegyezés nagy müve hirdeti az ő örök dicsőségét. Igaz, hogy a 67-iki kiegyezés nem elégíti ki a magyar nemzet zömének jogos as- piráczióit és hogy a kiegyezésnek törvényileg állandósított jellege a nemzeti irányban való szabad fejlődésnek ledönthetetlen sziklaként áll útjában, mindazonáltal a kiegyezés az akkori absolutisztikus állapotokhoz mérve óriási előnyöket biztosított az erőszak által elnyomott országnak. E rövid sorok keretében nem czélunk a kiegyezési mü értékét pro és contra vitatni, csak rámutatni kívánunk arra a jótékony hatásra, melyet az az országra gyakorolt. A tények igazolják, hogy a 36 év óta tartó békés, alkotmányos korszakban az ország kulturális, Közgazdasági és financziális viszonyai konszolidálódtak. Csak egy irányban jutott zátonyra a nemzet törekvése és pedig azokért az imminens nemzeti jogokért, folytatott nagy harezban, melyeket éppen a 67-iki törvény szelleméből kifolyólag akar most az egész magyar nemzet érvényesíteni. A törvény betűje a gátló szikla, melyet a hadúr hengeritett a küzdők táb óra elé. A törvény nem világos, sőt nagyon is homályos. És e miatt kell most a magyar nemzetnek szégyelnie magát, hogy a magyar nyelv jogáért kell harczolnia a legfőbb hadúr ellen. Deák Ferenez müve tehát nem abszoNagy szőnyegeket egydarabban, ugyszinte futószőnyegeket, mig a készlet tart, alkalmi beszerzés folytán olcso árakért árusít Szatmár VAJBA MIHÁLY Deáktér 10 Tapet és valódi lynoleon nagy választékban.
